Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-17 / 243. szám

4 TOLNAI JÁRÁS 2013. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK Álmában még a tengert járja életpálya A tolnai tengerészkapitány szíve csücske mindig is a Duna volt Koncz Ákos egykor a világ tengereit járta, ma a Dunát. A nyugdíjas tengerészkapitány szerint szép időben a folyó maga a csoda A víz minőségének javítása a cél HÍRSÁV Könyvbemutató volt a könyvtárban tolna Könyvbemutató volt pénteken a városi könyvtár­ban. A Víz 'P' Art Közalapít­vány és a Czencz János Fes­tőművész Alapítvány Czencz János idén megjelent, Sza­bó Dezső már korábbi, vala­mint Szatmári Juhos Lász­ló és Csuhaj Tünde közös művészeti albumát, illetve a Költőket s borokat kóstolga­tok című antológiát, illetve a Bor-Mámor című Szatmá­ri Juhosféle grafikai mappát mutatta be. Ezzel együtt meg­nyílt Czencz János és Szabó Dezső festőművészek repro­dukciós kiállítása. ■ B. K. Újra találkoztak a textilgyár dolgozói tolna A Textilesek Baráti Kö­re pénteken tartotta hagyomá­nyos találkozóját. A Szent Mór katolikus iskolában úgy 80 egykori textilgyári dolgozó je­lent meg. Vidáné Tanos Kata­lin, a rendezvény egyik szer­vezője elmondta, külön öröm, hogy húsz évvel a gyár meg­szűnte után is ennyien kíván­csiak egymásra. ■ B. K. Helytörténeti anyagot gyűjtenek TOLNA-Mözs Gyűjtik a Mö- zsön még fellelhető helytör­téneti anyagot. A művelődési házban továbbra is szívesen fogadják a régi fotókat, visele­ti ruhákat, konyhai, mezőgaz­dasági, állattartással, növény- termesztéssel kapcsolatos eszközöket, régi bútorokat. Az összegyűjtött anyagot több al­kalommal kiállításon láthat­ják az érdeklődők, de a jövő­ben Mözs néprajzi anyagából egy állandó kiállítás szeretné­nek berendezni. ■ B. K. Tűzifavásárlásra pályázik Bogyiszló bogyiszló Szociális célú tűzi­favásárláshoz kapcsolódó tá­mogatásra nyújtott be pályá­zatot Bogyiszló. Varga Kata­lin jegyző arról tájékoztatott, az állami támogatás mértéke erdei köbméterenként 13 000 forint plusz áfa, ezt az önkor­mányzatnak köbméterenként 1000 forint plus2 áfával kell kiegészítenie. A település 200 köbméterre nyújtotta be igé­nyét. ■ B. K. Koncz Ákos hivatása okán járta be szinte az egész vi­lágot. A tengerészkapitány nyugdíjba vonulása után az óceánt szeretett Dunájára cserélte le. Budavári Kata Az elmúlt évtizedekben tel­jesen megváltozott a hajózás karaktere. Koncz Ákos deck- boyként, azaz hajósinasként, illetve matrózként egy-egy ki­kötőben akár egy egész hetet is eltöltött, aztán pályája vé­gén, tapasztalt tengerész ka­pitányként azzal szembesült, hogy már csak nyolc óra jut a 13 ezer tonnás vegyes száraz­áru konténer hajó ki- és bepa- kolására. - Képzeljék el, hogy több, mint negyven évvel ez­előtt az 1200 tonnás kishajó­hoz Bejrútban lovaskocsikon hordták a rakományt. Egy g kordéra úgy két bála gyapot | fért, szóval tényleg egy hé- s ten keresztül jöttek-mentek a kocsik - meséli Koncz Ákos. A tolnai tengerész azt is el­mondta, hogy a MAHART-nál akkortájt felül méretezték a hajókon dolgozók számát, így jutott arra idő, hogy eljussa­nak a szárazföld belsejébe, és lássanak is ezt-azt a világból. A tolnai kapitány majdhogy­nem bejárta az egész földet, és azért csak majdnem, mert Ausztrália a puszta véletlen folytán kimaradt az életéből. Végigjárta a ranglétrát Koncz Ákos iskoláit Budapes­ten végezte, a gépipari techni­kumban légi közlekedés gépé­szetet tanult. Mivel akkortájt ezen a területen nehéz volt el­helyezkedni, és mert hajós di­nasztiából származik, adta ma­gát az irányváltás. Édesapja, il­letve rokonainak 60-70 száza­léka hajózott, igaz, nem a ten­gereket, hanem a Dunát járták.- Az első behajózásom 18 éve­sen volt a hatvanas évek má­sodik felében, a Dunáról a Fe­kete-tengerre, Törökországba, Egyiptomba hajóztunk. A kez­deti időszakban a Földközi-ten­geren töltöttem sok időt, utoljá­ra viszont egy svájci hajón telje­sítettem szolgálatot. A ranglét­rát nekem is, és még ma is min­denkinek végig kell járnia, de ez jól van így, hiszen csak ak­kor tudja egy vezető értékelni a beosztottai munkáját, ha tudja, hogy az mit is jelent. A két év kötelező matrózszolgálat után harmad-, másod-, majd első­tiszt lettem, a hajóparancsno­ki beosztást 1986-ban szerez­tem meg - idézi a kezdeteket a hajós. Koncz Ákos már akkor megtapasztalta, hogy két napra nem érdemes hazajönni, mert semmire sincs idő. Es bár hóna­pokat töltött távol a családjától, arra azért mód volt, hogy példá­ul a felesége időnként vele utaz­zon. Ezt a lehetőséget ki is hasz­nálták.- Azt azért tudni, kell, hogy nálunk nagyon erősek a családi kötelékek. A bázis mindig Tol­na volt, és bár a világon sokfelé jártam, sehol máshol nem talál­tam olyan helyet, ahol leteleped­tem volna - mondja a kapitány, majd folytatja: Ez a negyven év, amit a tengeren töltöttem pont elég is volt. Nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam, de most jól esik, hogy itthon le­hetek, és a családom is nagyon örül annak, hogy sok időt tölt­hettünk együtt. Viszont szin­te minden éjjel a hajózásról ál­modom. A Karib-tengert szerette Kalandból és szakmai kihí­vásból bőven kijutott a tolnai férfinak. Kalózokkal ugyan nem találkozott, bár találkoz­hatott volna, mert a Dél-Kínai tenger térségébe épp^n fegy­verszállítmánnyal érkeztek, de hajózott tengerjáróval fo­lyón, nem is akárhogyan. - Egy 4500 tonnás, speciális orosz építésű hajóról van szó. A kis merülésű gép nagyon jó manőver képességgel ren­delkezett, viszont hosszú volt, 130 méter. A kolumbiai Escobar család bérelte a hajót, cukrot szál­lítottunk. Panamában egy kis folyón kellett felhajózni, de mivel nagyon kanyargós volt, repülőt béreltek nekem, amellyel a helyszínre kellett utaznom, majd motorcsónak­kal végigjártam az útvonalat, hogy előzetes szakvéleményt adhassak. Meg lehetett csi­nálni. De azért az nagyon ér­dekes volt, amikor a 130 mé­teres hajóval beálltunk a ki­kötőbe, ahol a móló mindösz- sze húsz méter volt. A hajó köteleit az erdőbe kellett kivinni. Az egész akci­óról a panamai tévé készített koncz Ákos hét évvel ezelőtt vonult nyugdíjba. Azóta sem tétlenkedik, lokálpatriótaként részt vett a hajdani tolnai bár­kák pontos másának elkészí­tésében, a Tolnai Dunáért Köz­hasznú Egyesület vezetője. A szervezet a Tolnai holtág déli ágát, egy 123 hektáros terüle­tet bérel az önkormányzattól. Horgásztatnak, az elsődleges filmet. Hasonlóan nehéz mu­tatvány volt, szintén Panamá­ban, amikor a hajóval nem le­hetett megfordulni a folyón, ezért eleve farral kellett eljut­ni a kikötőig. Nyolc mérföldet haladtunk így, óriási ováció­val fogadtak minket - emlé­kezik Koncz Ákos. Arra a kér­désre, hogy hol szeretett iga­zán hajózni, elmondta, a Ka­rib-tengert és térségét kifeje­zetten élvezte a klíma miatt is. De szívesen járt Olaszor­szágba, Spanyolországba. Az USA viszont nem tartozik a kedvencei közé. Állítása sze­rint gyönyörű ország, de néha szőrszálhasogatóan bürokra­tikus, nagyon szigorú szabá­lyokkal. cél azonban a víz minőségé­nek javítása. A holtág az el­múlt évszázadban eliszaposo­dott, átlagosan hetven centi- méteres rétegben. Ez nem tesz jót az élővilágnak. Ha lehető­ség lesz rá, márpedig ebben bíznak az egyesület tagjai és a város, a jövő évben közösen pályáznak a biológiai víztisztí­tásra. A Duna a szíve csücske A szíve csücske viszont a Du­na. 1989-ben kezdett el halász­ni hagyományos eszközökkel. Tagja a fajszi Dunagyöngye Kishalász Egyesületnek. Az Országos Kishalász Érdekszö­vetség, mely a fajszi és a hozzá hasonló egyesületek tömöríti, a Hagyományos halászat a Du­na magyarországi alsó szaka­szán című dolgozatával felke­rült az UNESCO szellemi kul­turális örökségeket tartalma­zó listájára. - Veszélyben van a kishalászat, ezért ez az elvi védettség, ha segíteni tud vala­miben, hát abban, hogy egyál­talán rögzíti a létezésünket - állítja Koncz Ákos. Közös hangversenyt adtak kapcsolat Sárváron vendégeskedett a mözsi női kar tolna-sárvár A Sárvári Peda­gógus Női Kar meghívására ok­tóber 12-én és 13-án Sárváron vendégeskedett a Mözsi Bar­tók Béla Női Kar. Szombaton es­te nagysikerű közös hangver­senyt adott a két kórus a sárvá­ri városháza impozáns díszter­mében, majd baráti találkozóra került sor. A mözsieknek sze­rencsére jutott némi szabadidő is, így megtekinthették Sárvár nevezetességeit, és a csodálatos időben többen élvezték a nagy­hírű gyógyfürdő áldásos hatá­sát is. A látogatás a két kórus között 2010-ben létrejött kap­csolat erősítését is szolgálta, tá­jékoztatott Rikker Józsefné kar­vezető. ■ B. K. A mözsiek Sárvár szépen felújított főterén Felkeresték társuk sírját főhajtás Sporttársak emlékeztek a falu olimpikonjára fácán kert Sporttársai, bará­tai keresték fel Szabácsy Ist­ván, egykori olimpikon, mes­teredző sírját a múlt héten Fá­cánkerten. Az emlékezők közt volt Balczó András háromszo­ros olimpiai bajnok öttusázó, Ferdinandy Géza és Maracs- kó Tibor világbajnokok, Pál- völgyi Miklós, a válogatott je­lenlegi szövetségi kapitánya és Pécsi Gábor, a sportág szakta­nácsadója is. A fácánkerti szü­letésű Szabácsy István többszö­rös díjugrató magyar bajnok, az 1972-es müncheni olimpia résztvevője, 1976-tól 1988-ban bekövetkező haláláig a magyar öttusa válogatott vezető edzője volt. ■ H. E. A fácánkerti Szabácsy István emléke előtt hajtottak fejet I 4 i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom