Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-14 / 240. szám

2 2013. OKTÓBER 14., HÉTFŐ KÖRKÉP JEGYZET Ki akar itt kibékülni? de most tényleg: nem olyan egy kicsit ez a jóvátételes történet, mint az általános iskolában? Pétiké dühös volt Lacikára, ezért mér­gében összefirkálta Lacika rajzórán elkészített tavaszi tájképét, jön az osztály­főnök, Pétiké, ez nem volt szép, úgyhogy elsőként bo­csánatot kérsz, aztán kira­dírozod, amit csináltál, vé­gül pedig odaadod néhány színesed Lacinak, és akkor nem hívjuk be a szüléidét, nem kapsz beírást sem, mondjuk a hónap végi ma­gatartásod „változó” lesz, de ennyi, csókpuszi, legyetek jók, ha tudtok. És persze Pé­tiké és Lacika a következő szünetben már gond nélkül focizik együtt. A gond persze az, hogy ami az isiben működik, az a való világban már sokkal kevésbé. Mifelénk ugyan­is nem divat a békülés. Mi büntetni akarunk. Azt mondjuk, hogy csak azzal lehet célt érni „ezeknél” (utóbbi alatt persze mindig másra gondolunk, magunk­ra soha). azt mondjuk, hogy a békítés csak színjáték lenne, abban, a pillanatban lehet, hogy eredményt ér el, de hosszú távon semmi haszna, mert ilyenek „ezek”, nem vál­toznak. Azt mondjuk, régi mondást megidézve, hogy persze, megbocsátani min­dent meglehet, de elfelejteni soha - úgyhogy sokkal egy­szerűbb nem megbocsátani, ide nekünk a legkeményebb bírót, büntessen, de kő­keményen, ezt kell csinálni „ezekkel”, csak ebből ta­nulnak. Azt mondjuk, hogy „ezeknek” a börtönben a helyük, és nem érdekel minket, hogy a börtön a leg­ritkább esetben térít vissza a helyes útra, inkább kon­zerválja a rosszat. pedig mennyivel jobb len­ne, ha az iskolai egyszerű­ség a kinti életben is helyet kapna! Rossz tett helyébe jót? közvetítők A kis bűnök elkövetői a jövőben második esélyt kaphatnak A módosítás lehetővé tenné, hogy bírósági eljárás nélkül rendeződjön egy-egy büntetőügy A polgári peres ügyekben akár kötelezővé is tehetik PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Ha meg tud egyezni a sértett és a bűnös, utóbbi akár el is kerülhetné a felelősség­re vonást, ha elfogadja az Országgyűlés az ezt célzó törvénymódosítást. Csak a kisebb bűnök elkövetői kap­nának második esélyt. Máté Balázs Elképzelhető, hogy a kisebb súlyú szabálysértések tettesei elkerülhetik a felelősségre vo­nást, ha megegyeznek a sértet­tekkel a jóvátételről. Akár az elzárással fenyegetett törvény­szegések - például lopások, garázdaságok - elkövetői is megúszhatnák a börtönt, ha el­fogadja az Országgyűlés a bel­ügyminiszter javaslatait. A tervezet szerint a bírósá­gok az ilyen ügyeket úgyne­vezett közvetítői eljárásokba utalhatnák. Ezek lényege, hogy a sérelmet elszenvedettek és a tettesek megegyezhetnek, miképp rendezzék maguk az ügyet. Természetesen nem ar­ról van szó, hogy ingujjra vet­kőzve a kocsma előtt lejátsszák, kinek van igaza, hanem arról, hogy megfelelő kárpótlást kap­janak a sértettek az elkövetők­től, utóbbiaknak pedig ez lenne a büntetésük. A megegyezés lehetősége mindkét fél részéről- önkéntes - vagyis ha egyikük nem akar­ja, arra eleve nem kerülhet sor. Amennyiben viszont erre hajla­nak, akkor hivatásos közvetítő előtt tárgyalhatnák meg a rész­leteket, a végrehajtás mikéntjét. Az írásba foglalt egyezségre egy hónapjuk lenne az érintettek­nek. Ha pedig végül mégsem tudnak megállapodni, vagy a tettesek nem tennének eleget vállalásuknak, akkor visszake­rülnének a bíróság elé az ügyek. Például egy falopás esetében a jóvátételről szóló egyezség­ben szerepelhetne, hogy a tol­vaj nemcsak ugyanannyi fát vásárol a tulajnak, amennyit ellopott tőle, hanem ha egy er­dőből vágta ki a tűzifának va­lót, akkor a névleges kár meg­térítésén felül pótlásnak való csemetéket is kellene ültetnie, vagy fedeznie kellene ennek költségeit. A JOGGYAKORLATBAN eddig ÍS volt lehetőség a közvetítői el­járásokra, például munka­ügyi vitákban, vagy fogyasz­tóvédelmi ügyekben. Az eljá­rás bármely bíróságon igé­nyelhető, ahol közvetítő mű­ködik, jellemzően a törvény­székeken (Pécsett és Szek- szárdon is) de minden bíró­ság hirdetőtábláján, valamint a közigazgatási szaktárca honlapján is feltüntetik a me- diátorok elérhetőségét. A jövőben várhatóan tovább nő a szerepük, s nemcsak a büntetőügyekben. Az új Polgá­ri Törvénykönyv családjogi ré­sze tételesen rendelkezik ar­ról, hogy a házastársak a vá­lóper megindítása előtt vagy alatt, saját elhatározásukból, vagy a bíróság kezdeményezé­sére közvetítői eljárást vehet­nek igénybe. A bíróság indo­kolt esetben akár kötelezheti is a szülőket, hogy a szülői fel­ügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együtt­működés biztosítása érdeké­ben közvetítői eljárást vegye­nek igénybe, beleértve a kü­lönélő szülő és a gyermek kö­zötti kapcsolattartás kérdés­körét is. Az utóbbi körben le­hetőség lesz mediációra a gyámhatósági eljárásban is a gyermekek érdekeinek védel­mében. A közvetítést kérhetik a szülők, vagy kötelezheti őket a gyámhatóság az eljárás igénybevételére. Akár egy kibeszélőshow a közvetítői eljárások sikere a felek együttműködési haj­landóságán múlik: vannak, akik eleve nem akarnak egy asztalhoz ülni „ellenfelükkel”, s inkább a peres utat választ­ják. Amennyiben viszont alá­vetik magukat az eljárásnak, sokszor már az megoldást hoz, hogy kibeszélik maguk­ból sérelmeiket, s kiderül, hogy azok viszonylag egysze­rűen orvosolhatók. „TULAJDONKÉPPEN OLYAN, akár egy kibeszélőshow, persze hu­morról csak ritkán van szó. Sok esetben érdemes a mediációt választani, hiszen rengeteg idő, pénz és energia takarítható meg" - mondta lapunknak egy gyakorló ügyvéd. Összefogással prémium boraikkal jó esélyük lehet az orosz piacon szekszárd Prémium minősé­gű boraikat vitték el Oroszor­szágba a szekszárdi borvidék képviselői, akik előbb Moszk­vában, majd Szentpéterváron mutatkoznak be. Óriási lehetőséget lát az orosz piacban Fritz József. A szekszárdi borász az MTI-nek elmondta, a moszkvai borbe­mutatókon rajtuk kívül hét - az Eszterbauer, a Dúzsi, a Bodri, a Heimann, a Mészáros, a Takler és a Vesztergombi - pincészetet ismerhette meg a szakma és az orosz nagyközön­ség, de a moszkvai Arany Ősz nemzetközi agráripari kiállítá­son nemcsak a szekszárdi, ha­nem az egész magyar borász- társadalmat képviselték. Kifejtette: tisztában vannak azzal, hogy a prémium minő­ségű borokból nem lehet nagy mennyiséget eladni, hiszen azt elsősorban a szállodák, vino- tékák, éttermek rendelik, de ha szükség van rá, akkor több borház összefogva ebből a ka­■ Fontos, hogy hazánk sikeres legyen Oroszar­BsaighMij mart oItIott n. termékeink is sikeresek tegóriából 1-2 millió palackkal is tudna szállítani Oroszor­szágba. Tavaly például családi borgazdaságuk Kínában adott el néhány tízezer palack bort. Hozzátette: nagyon örülnek a kormányzat keleti nyitás politi­kájának és annak, hogy Orosz­országgal egyre jobbak a politi­kai és gazdasági kapcsolatok. Vesztergombi Csaba is egyet­értett azzal, hogy Oroszország­ban a magas minőségű borok­kal tudnak versenybe szállni a világ leghíresebb bortermelő országaival. Eszterbauer János szerint az utóbbi 10-15 évben Oroszországban végbement gazdasági fejlődés eredménye­ként olyan vásárlóerő alakult ki, amely nagy lehetőségeket teremtett a magyar borkeres­kedelem számára is. Horváth István, Szekszárd polgármestere is elkísérte a város bortermelőit az orosz- országi bemutatkozásra. A politikus köszönetét mondott a vidékfejlesztési tárcának, hogy a szekszárdi borvidék képviselhette a magyar borá­szatot. ■ F. V. Tízmilliárdos „jutalom” az adósság nélküli településeknek extra Baranyában százhuszonhat, Tolna megyében huszonöt önkormányzat tarthat igényt a plusztámogatásra dél-dunántúl Az adósságren­dezésből kimaradt települések jövőre összességében tízmilli- árd forint fejlesztési támogatást kaphatnak - jelentette be a na­pokban Tállai András államtit­kár. Hozzátette, nemcsak jövő­re, hanem 2014-től kezdődően minden esztendőben legalább ekkora keretet nyitnak meg számukra. Az „adósságrendezésből ki­maradt” önkormányzatok alatt az olyan települések értendők, amelyek nem halmoztak fel tartozásokat, így azokat nem kellett átvállalnia az államnak. Lapunk információi szerint az érintett önkormányzatok fejlesztési elképzeléseik meg­valósításához igényelhetik a támogatást, ami tehát nem jár automatikusan. Többek között pályázatok önrészéhez hasz­nálhatják fel, ami a gyakorlat­ban azt jelentheti, hogyha pél­dául eddig valahol a kellő saját erő hiánya volt a gátja egy-egy beruházásnak, ez az akadály mostantól elhárulhat. Baranyában százhuszonhat önkormányzat részesülhet a keretből. A megye 301 telepü­léséből 175-öt érintett az álla­mi adósságátvállalás, közülük hat népesebb ötezer főnél. Ese­tükben az állam a tartozásuk negyven-hetven százalékát vállalta át, ez 29 milliárdot je­lent. A kisebb helységek eseté- Az önkormányzatok különféle fejlesztésekhez használhatják fel a pénzt ben a teljes tartozást kifizetik, ez összesen kilencmilliárd forint. A legnagyobb szeletet a tortából Pécs kapta, több tíz- milliárdos tartozástól szabadí­totta meg az állam. Tolna megye 109 önkor­mányzata közül 83-nak az adósságát vállalja át az állam részben vagy egészben - öt­ezresnél kisebb közülük 75 település, vagyis huszonhat tarthat számot a fejlesztési tá­mogatásra. Tolnában egyéb­ként szintén a megyeszékhely, Szekszárd volt a listavezető, három és félmilliárdos tétellel, összességében pedig 13 milli­árdot írhattak le a megye tele­pülései. ■ M. B. Ezermilliárd a vége a belügyminisztérium össze­sítése szerint országszerte a 278 ötezer főnél népesebb te­lepülés közül 48-tól az adós­ság 40 százalékát, 92 telepü­léstől a 70 százalékát vette át az állam. A konszolidáció több mint kétezer szerződést vált ki. Ezek közül a legtöbb, 1527 szerződés forintalapú. Az 1710 ötezer fő alatti tele­pülést teljesen tehermentesí­tette az állam, 50 milliárd fo­rint, 94 millió frank és 2,9 millió euró adósságot átvál­lalva - a számla végösszege összességében elérte az ezer­milliárd forintot. í > *

Next

/
Oldalképek
Tartalom