Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-04 / 206. szám

2013. SZEPTEMBER 4., SZERDA Fő a biztonság: hitelkeret a BKK-nak KÉTMILLIÁRD FORINTOS folyó­számla-hitelt vehet igénybe a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) - hagyta jó­vá a Fővárosi Közgyűlés. A hitel jelenleg biztonsági tar­talékként szolgálhat. A BKK bevételei a piacról, és a fővá­rosi önkormányzattal meg­kötött feladat-ellátási és köz­szolgáltatási szerződésből származnak. A likviditási kockázattal ezen bevételek eltérő időben való teljesülése miatt kell számolni. A két­milliárdos hitel fedezete a menetdíj-bevétel. ■ MTI EU-s pénzek: 450 milliárd a megyéknek A kormány még szeptember­ben együttműködési megál­lapodást köt a megyei önkor­mányzatokkal 450 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználásáról - jelentette be Lázár János Miniszterel­nökséget vezető államtitkár. A területfejlesztési progra­mokhoz egyenként 20-40 milliárdos szabadon felhasz­nálható forrás hívható le a következő uniós költségveté­si ciklusban. A megyei jogú városokkal is megállapodást kötnek majd. «MTI-uaoi 1 ä »’'•»> ütmo. i lohamed Murszit négy televízió bezárását rendelte el kedden a kairói közigazgatási bíróság, köz­tük az al-Dzsazíra katari hírtévé egyiptomi állomását és a Mohamed Murszi meg­buktatott elnök mögött álló iszlamista Muzulmán Test­vériség csatornáját. Közben formálódnak a vádak Murszi ellen. Erőszakos cselekede­tekkel, uszítással, garázda­sággal vádolják. A december 4-i tüntetésen több tízezren tiltakoztak amiatt, hogy Murszi extra jogokkal ru­házta fel magát. Az össze­csapásokban 10 ember halt meg. A Muszlim Testvériség 14 vezetőjét is bíróság elé állítják. ■ VG/inforadio A bérköltséget megkapják finanszírozás A magániskolák azt kérdezik, mi marad működésre? Kezelhetetlen mértékű lesz évvégére a kórházadósság Az év végére kezelhetetlen leszakórhá- J zak adóssága | - jelentette ( ki egy ren­dezvényen a Magyar Kór- I házszövetség volt elnöke. Rácz lenő (fotónk) azt mondta, a döntően a kór­házi beszállítók által kiállított kifizetetlen számlák értéke a 90 milliárdot is elérheti. (Év végén az egészségügyi intéz­ményeknek 50 milliárd forin­tos adósságuk volt.) A leendő j elnök, Svébis Mihály hozzátet­te: az adósságállomány alapján | több mint egyhavi finanszí- | rozás hiányzik a kórházak költségvetéséből. A Magyar Államkincstár adatai szerint a közszféra teljes tartozása 93,5 milliárdra rúgott július végén. Azon belül is a 60 napja lejárt tartozások jelentős hányadát az egészségügyi intézmények j adóssága tette ki. A Kórházszövetség és a be- | szállítók már júniusban meg­kongatták a vészharangot: ha az állam nem vállalja fel az ellátások szűkítését, vagy nem juttatja több pénzhez az egészségügyet, képtelenek ! lesznek megőrizni működőké­pességükét. Már nem Tudnak kitörni az adósságcsapdából, a beszállítók pedig nem győzik a finanszírozást. Ehhez képest az adósságválság kezelésére eddig semmilyen lépést nem tett a kormány, és úgy tudjuk, egyelőre még az ígéret szintjén sem körvonalazódik megoldás. Erre ugyanis már külső for­rást kellene találni, nem úgy, mint a szeptembertől esedékes béremelésnél, amelynek 30 milliárd forintos fedezetét az egészségügyi intézményeken megspórolt összeg - a gyó­gyító-megelőző kassza többle­te - biztosítja. A helyzetet jól jellemzi, hogy Szócska Miklós elfoglaltságaira hivatkozva egy nappal a konferencia előtt lemondta részvételét és ezzel előadását. ■ H. É. A művészeti magániskolák szerint rugalmasságuk és speciális programjaik révén jobban tudják felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyermekeket Bérfinanszírozást fognak kapni októbertől a tanévet megkezdő magán- és alapít­ványi iskolák. De, aggályaik szerint így nem lesz pénzük a működési költségekre. Éber Sándor „Tragédia, hogy úg^ kéllett elkez­denünk a tanévet, hogy a magán- és alapítványi iskolák finanszíro­zásáról jelenleg nincsenek pontos információink, csak ellentmondó értesüléseink” - nyilatkozta la­punknak a sárospataki közpon­tú, képző- és színművészetet oktató Art Ért Művészeti Iskola alapítója. Csetneki József szerint talán az lehetett volna a felelős­ségteljes megoldás a részükről, hogy bejelentik: mivel a finanszí­rozás részleteit nem ismerik, nem is kezdik meg a tanévet. „Szeptemberben még a tanu­lók létszáma alapján járó norma­tív támogatást kapják meg a nem állami finanszírozású oktatási intézmények, október elsejétől viszont már a pedagógusok utá­ni bérfinanszírozást” - mondta lapunknak Sipos Imre helyettes államtitkár. Szerinte az érintet­teknek előnyösebb lesz ez a meg­oldás, mivel a támogatások nem mindenhol voltak elegendőek a bérekre, amelyek ugyanúgy emelkednek majd, mint a többi tanáré. A módosítást szeptember­ben fogadja el a T. Ház. „A tanárok megkapják majd bérüket az életpálya-modellnek megfelelően, de mi marad a mű­ködési költségekre?” - kérdezte Cáetneki. Elmondta: Igynem lesz pénz a villanyszámlára, bérleti díjakra, a tanárok utazási költsé­geire, hogy megtartsák óráikat a kisebb falvakban, nem tudnak a gyerekeknek anyagokat venni, nem tudják beindítani a kemen­céket az agyagok kiégetéséhez. Korábban (a mintegy 1200) nem állami finanszírozású intéz­mény (az óvodától, az általános és középiskoláktól egészen a szak­képzésig, 250-300 ezer tanulóval) kiegészítő támogatást kaphatott köznevelési megállapodásokkal a halmozottan hátrányos, rászo­ruló, speciális és sajátos nevelésű igényű gyermekek után. Ezt ta­valy szeptemberben megvonták tőlük (az egyházi és kisebbségi iskoláktól nem). Azí Alápítványi és Magániskolák Egyesülete sze­rint (AME) ez több intézménynek is súlyos anyagi gondokat jelent, mivel erre a támogatásra alapoz­ták működésüket, büdzséjük 40- 50 százalékát is elveszíthették. A kormányzat szerint közok­tatási megállapodásokkal (tavaly 480 milliós keretösszeggel) to­vábbra is hasonló segítséget ad­nak az iskoláknak, amelyek „erre érdemesek”. Az AME szerint a mintegy 270 pályázóból csak 25 intézmény kapott ilyen segítséget. Csetneki nem, tartja elegáns­nak, hogy csak az alapítson iskolát, aki gondoskodni tud fenntartásáról. Szerinte egyes vá­rosokban lehetséges, hogy a mű- véézeti iskolák beszedik például a többletszolgáltatást elváró eüt szülőktől a költségeket. Borsod­ban, Szabolcsban, Baranyában a leszakadó rétegek ezt nem tudják megfizetni. „Pályázati pénzből magániskolát fenntartani kalan- dorság” - hangoztatta. Az Art Ért­ben mintegy 600 gyereket oktat­nak, háromnegyedük hátrányos helyzetű, ők ingyen tanulnak. Csetneki szerint felzárkóztatá­sukra, tehetséggondozásra ebben a centraüzációs időszakban az állami köznevelés kevésbé alkal­mas. Erre nyújthatnak megoldást az érzékenyebb, gyorsabb reagá­ló képességű művészeti magán­iskolák. A művésztanár szerint a kormányzat azt hangoztatja: az oktatás áüami feladat. így azt su- gaüják: a magán - és alapítványi iskolákra nincs szükség, pedig érdemeiket több tárca is elismer­te már a köznevelésben. Egy évre is lehet szerződést kötni augusztus végén módosí­tották a plusz támogatást adó köznevelési szerződés ötéves időtartamát egytől öt évig terjedő időtartamra. A nem állami fenntartású isko­lákkal (amelyek főként hát­rányos helyzetű gyerekeket nevelnek, speciális pedagó­giai munkát végeznek) ta­valy megkötött szerződések kimerítették a támogatásuk­ra szóló pénzügyi keretet, ugyanakkor sokuk részéről van igény valamilyen támo­gatásra. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős állam­titkár szerint így mód nyílt arra, hogy akár egy évre se­gítsék az intézményeket. A korábban megkötött szer­ződések 2017-ig hatályosak. Már kétmillióan menekültek el Szíriából ENSZ Libanon, Törökország, Irak, Jordánia a célállomás - Humánkatasztrófa Csaknem minden tizedik szír állampolgár külföldre mene­kült a polgárháború elől - jelen­tette be az ENSZ menekültügyi főbiztosa, António Guterres kedden Genfiben. A főbiztos je­lentése szerint a kétmillió em­berből 1,8 millió az elmúlt egy évben hagyta el az országot. „Szíria az évszázad hatalmas tragédiájává vált, szégyenletes humanitárius katasztrófává, ami példátlan szenvedéssel jár együtt” - figyelmeztetett Gu­terres, aki szerint az 1994-es ruandai polgárháború óta nem látott menekültválsággal kell szembenézni. A menekültek fele gyerek - többségében 11 éve aluli, ők különösen ki van­nak téve a járványoknak, az éhezésnek. A menekültek 97 százaléka a Szíriával szomszé­dos országokban tartózkodik. 700 ezren Libanonban vannak, pedig ez az ország a legkisebb a szomszédok közül. Aztán jön Jordánia, Törökország és a fél-polgárháborús helyzetben vergődő Irak. Szírián belül 4,25 millióan a „belső menekült”. Washington Barack Obama amerikai elnök kedden kije­lentette: biztos benne, hogy a kongresszus támogatni fogja a Szíria elleni, általa kezdemé­nyezett katonai csapást. A Szí­ria elleni támadás „korlátozott és arányos” lesz - hangsúlyoz­ta az elnök. «MTI ‘ A menekültek fele gyerek: járványok, éhezés fenyegetnek Kinek jár szolgálati autó a kormányzatban? kérdés A kormányzatban jelen­leg 184 főnek van személyes gépkocsihasználatra joga - kö­zölte a parlament honlapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibort az MSZP-s Lamperth Mónika kérdezte, kiknek engedélyezett személyes gépkocsihasználat a kormányzati ciklusban? A tárcavezető válaszából kiderül: 83 helyettes államtitkár, 10 mi­niszteri kabinetet vezető kabi­netfőnök, 18 miniszteri biztos, 1 miniszterelnöki biztos, 7 kor­mányhivatal vezető-helyettes és 44 központi hivatalvezető, és 21 kormánymegbízottnak van erre joga. A kormányrendelet szerint a minisztert, az állam­titkárt, a közigazgatási állam­titkárt és a kormánybiztost is személyes gépkocsihasználat illeti meg, de számukra sofőrt is kell biztosítani. A kormányzatban áprilisban 90 főnek járt gépkocsi után té­rítésmentes futásteljesítmény, összesen 494 200 kilométer ha­vonta. Az adóhatóság alapján az elszámolható benzinköltség 427 forint literenként. Száz ki­lométerenkénti nyolcliteres fo­gyasztással számolva ez akár 16 millió 881 ezer forint költsé­get is jelenthet havonta, évente pedig 202,5 miüió forintot. A legkevesebb térítésmentes kilo­méter mennyisége 2000, a leg­több 15 ezer kilométer. ■ É. S. r I i < i í 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom