Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-24 / 223. szám

2013. SZEPTEMBER 24., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Merkel sikeresen túlnyerte magát Németország Senki sem szövetkezik szívesen egy ilyen erős kancellárral - a szabaddemokraták elvéreztek Angela Merkel tegnap már koalíciós partnert keresett, de hiába a nagyarányú győ­zelme, egyelőre a szociál­demokraták is, a zöldek is húzódoznak attól, hogy be­lemenjenek egy koalícióba a konzervatívokkal. Pedig más lehetőség aligha van. Újvári Miklós Angela Merkel tegnap felhívta telefonon az SPD elnökét, Sieg­mar Gábrielt. Lassan ideje lesz megtanulni ezt a nevet, hiszen az SPD vasárnapi választá­si veresége után a baloldali kancellárjelölt, Peer Steinb­rück minden bizonnyal a hát­térbe húzódik, és a pártelnök vezényli le a következő idő­szakot. Ez pedig izgalmasnak ígérkezik, hiszen Merkel nagy győzelme ellenére bajban van: eddigi koalíciós partnere, a Szabaddemokrata Párt kihul­lott a parlament alsóházából. Márpedig a CDU/CSU pártszö­vetségnek öt mandátuma hi­ányzik az abszolút többséghez, így koalíciós partner után kell néznie. A két szóba jöhető párt az SPD és a Zöldek. De mindkét párt számára rossz üzlet lenne vállalni Merkel „halálos ölelé­sét”, és hatalmi és egziszten­ciális okokból vállalni a part­nerséget. Az SPD négy évig már kormányzott Merkellel, és a vége történelmi vereség lett 2009-ben. A Zöldek pedig, kü­lönösen az őket a konzervatív oldalról ért negatív kampány után (pedofil vádakkal), alig tudják elképzelni, hogy tár­gyalóasztalhoz üljenek. A kulcsember Siegmar Gab­riel, az SPD elnöke. Ha ő vállal­ja az alkancellárságot, akkor Merkel kegyéből kormánytag lehet. Elérheti az általános mi­nimálbér bevezetését (ez most nem létezik Németországban), egy felső büntetőadókulcsot a leggazdagabbakra, minimál- nyugdíjat a legszegényebbek­nek. Vagyis magasra srófol­hatják a koalíciókötés árát. Zsarolási potenciáljuk pedig abban áll, hogy végső esetben mégis megpróbáljanak koalí­cióra lépni a reformkommu­nista Baloldallal és a Zöldek­kel, kibillentve így Merkelt a hatalomból. Ez persze csak elméleti lehetőség, hiszem az SPD fogadalmat tett a Baloldal ellen. A Zöldek még ennél is ke­vésbé kompatibilisek Merkel pártjával. Még ha el is felejtik, amit a kampányban főként a bajor CSU-tól kaptak, a zöld adótervek éppen a CDU válasz­tói bázisát terhelték volna, a Zöldek fő programpontját, a kiszállást az atomenergiából, pedig Merkel kancellár Fuku- sima után megvalósította. Pénteken ül össze a szociál­demokraták kibővített választ­mánya, addig koalíciós tár­gyalás nem kezdődik. És arra sincs szabály, hogy mikorra kell felállnia egy új kormány­nak. A külföldi sajtó eközben már Európa királynőjének neve­zi Merkelt, akinek az akarata ellenére az Európai Unióban sem történhet semmi. Merkel tegnap igyekezett is megnyug­tatni az európai közvéleményt, hogy a konzervatívok győzel­Futottak még AFD: A német választás leg­nagyobb megleptése, hogy majdnem bejutott a parla­mentbe az Alternetive Für Deutschland nevű párt, amelynek legfontosbb prog­ramja a német márka be­vezetése, az eurózónából való kilépés volt. Bár nincs a parlamentben, az új kor­mány aligha hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy 4,7 százaléknyi szavazónak ele­ge van abból, hogy az euró- válságban mindiga néme­tek fizetnek. FDP: A német liberálisok el­nöke felajánlotta lemondá­sát, miután a párt kiesett a parlamentből. A liberális eszméket felszívták a nagy pártok, a konzervatív vá­lasztók pedig ezúttal nem szavaztak át. zöldek: A teljes vezérkar le­mondott, miután a párt meg­gyengült, és alig van esélye a hatalomra. baloldal: a keletnémet ál­lampárt utóda nem koalíció­képes, de a parlamenti jelen­léte megnehezíti a koalíció- kötést. A párt most azt ün­nepli, hogy a nyugati ország­részben is sikeres, így orszá­gos párttá vált. me egyértelmű felhatalmazás az eddigi Európa-politika foly­tatására, amelynek az a célja, hogy Európai Unió megerősöd­ve emelkedjen ki a válságból. „A reformok nem megszorítást jelentenek, hanem a verseny- képesség erősítését és az ál­lamháztartás konszolidálását” - mondta. Márpedig vannak félelmek, a brit The Daily Telegraph konzervatív napilap például azt írja, Merkel a követke­ző kormányzati időszakban várhatóan ellenezni fogja a további EU-integrációt célzó intézkedéseket. Erre Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke tegnap sietett leszögezni: a jövendő német kormány előtt nagy feladatok állnak, harcba kell szállnia a fiatalok munkanélkülisége el­len, ami jelenleg fenyegeti a demokratikus társadalmi be­rendezkedést, valamint olyan átgondolt beruházási progra­mot kell kialakítani, amely előmozdítja a gazdasági növe­kedést, és amely kiegészíti a költségvetési konszolidációt. Ezen felül - tette hozzá Schulz - meg kell valósítani az euró­pai bankuniót, és gyorsan át kell ültetni a gyakorlatba a pénzügyi tranzakciós adó in­tézményét. létrehozzák a Nemzeti Öntözési Ügynökséget HIRDET^ terv Döntően a 2014 után el­érhető uniós forrásokra ala­pozna a kormány elé kerülő vízstratégia Új országos hatáskörű szerv, a Nemzeti Öntözési Ügynök­ség jöhet létre a közeljövő­ben, ha a kormány elfogadja a Nemzeti Vízstratégiát. Az Ügynökség létrehozása a stra­tégia legfontosabb feladatai között szerepel. A szervezet, a tervezők szerint, országos lefedettséggel képes lenne ke­zelni a mezőgazdaság számá­ra nélkülözhetetlen és megha­tározó vízgazdál­kodási feladatokat ■ és a létesítmények fejlesztését, keze­lését, fenntartását és üzemeltetését. „A mezőgazdaság teherviselő képessége lönösen a versenyképesség szempontjából - véges, ezért is szükséges, hogy az állam szervezett formában és a gaz­dálkodás helyéhez minél köze­lebb kerülve lássa el a mező- gazdaságot szolgáló területi vízgazdálkodási feladatokat” - foglalta össze a stratégia lé­nyegi pontját lapunk érdeklő­désére a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium sajtóosztálya. A stratégia társadalmi vitá­ja júliusban zárult, az anyag­hoz több mint 1300 észrevétel érkezett. A tárca közleménye szerint a javaslatokat a mi­nisztérium feldolgozta, és je­lentős részét beépítette. A kor­mány döntése után a vízstra­tégia végrehajtása, a konkrét intézkedések a 2014-ben in­Főként a 2014 után elérhető uniós pénzekre alapozna a vízstratégia- kü­duló Kvassay Jenő-terv részei lesznek. A stratégia három idősávot határoz meg a feladatok és in­tézkedések végrehajtására. Az első idősáv, a rövid távú teen­dőket tartalmazza, amelynek fókuszában az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költség- vetési ciklusa, illetve annak előkészítő munkái vannak. A stratégia ugyanis elismeri: alapvetően az uniós pénzekre alapozva lehet érdemi válto­zást előidézni, a szóba jöhető nemzeti források ezen a téren nem érnének el ér­demi eredményt. Ez - a későbbi in­tézkedéseket meg­alapozó, és az uni­ós pályázatokat megcélzó - sza­kasz a koncepció szerint 2014- ben le is zárulna. A második idősáv, a közép­távú, 2021-ig esedékes teen­dők megállapításával foglalko­zik, a harmadik időszak pedig a hosszú távú teendők, vagyis a 2027-ig tartó intézkedések végrehajtását jelentené a sta­bilizált vízgazdálkodási szer­vezetrendszer által. A mezőgazdasági öntözés drámai mértékben leépült a rendszerváltás óta, mára a 4,5 millió hektárnyi szaba­don művelhető szántóföld tö­redékét, csak 80 ezer hektárt öntöznek. A vízellátással ki­védenék az aszálykárok je­lentős részét -, öntözés esetén egy hektárnyi termőföld ezer euróval több értéket tudna te­remni. ■ B. L. Áram és gáz egy kézből Kérje kedvező ajánlatunkat vállalkozása részére! ©1423 www.eon.hu/ajanlat HIRSAV Húsz bázispontos csökkentést várnak A WALL STREET JOURNAL által megkérdezett 20 elemző kö­zül egy kivételével mindenki kamatvágást vár a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésétől. A többség, tizenhárom fő 20 bázispontos mérséklést jelez előre, azaz a jelenlegi 3,80 százalékos alapkamat 3,60 százalékra való csökkenté­sét. Ketten a megkérdezett húsz főből 15 bázispontos, négyen pedig 10 bázispontos csökkentésre számítanak. Egyetlen elemző várja az alapkamat tartását a jelenle­gi szinten. ■ MTI Minimálisan csökkent a horvát munkanélküliség kissé csökkent augusztus­ban a horvát munkanélküli­ség, 18,4 százalék volt az elő­ző havi 18,5 százalék után, éves összevetésben ugyan­akkor nőtt a ráta: tavaly au­gusztusban 17,7 százalékos volt az állástalanok aránya. A horvát munkanélküliség hat hónapja folyamatosan csökken, de csak rendkívül lassú tempóban. Augusztus­ban leginkább a turizmus járult hozzá a munkanél­küliség mérséklődéséhez a különböző szezonális állás- lehetőségekkel. A horvát sta­tisztikai hivatal hétfői közlé­se szerint a 4,3 millió lakosú országban augusztusban 313 675 volt az állástalanok száma az egy évvel korábbi 301 583 után. ■ MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom