Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-23 / 222. szám

2 KORKÉP Ön mennyi fixszel viccel? OLVASOM, MENNYIT tettek zsebre tavaly a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők a régióban: a legjobban ke­resők havonta több mint tíz­millióval gyarapodtak. Nem semmi. Azt persze nem tud­ni, mert az adóhivatal nem teszi - nem is teheti - közzé, hol osztogattak ilyen szép pénzeket a válság közepet­te. így csak tippünk lehet. Mivel ennyit (papíron) még a politikusaink sem keres­nek, s ha csak nem bodzá- zásból csordogáltak össze a szép havi fixek, alighanem nálunk is a bank- és az ener­giaszektor csúcsvezetőinek jöhetett ki a legjobban a lépés. meg itt vannak még azok, akik sikeresen adták el méregdrága házukat. Nem is tudom, melyik irritál job­ban: a 750-es BMW-vel járó kigyúrt, kopasz huszonéves, vagy a majdnem egymil­liárdos ingatlanát sikerrel eladó ismeretlen topadózók. Mert hát mégis hogy? Hon­nan szerezték? Miből? Örö­költék? S az örökhagyónak honnan lett? És ami még érdekesebb: ki vette meg? Miből? IRIGYKEDNI UGYAN lehet, SŐt, minek tagadni, egyenesen muszáj, de minek. Biztosan ki- és megérdemelték. Szeb­bek, okosabbak, jobbak és ügyesebbek, nekik ezt dobta a gép és kész. bár az sem derül ki, de az érintettek nyilván egy jó cso­mót jótékonykodnak is, mert az felsőbb körökben úgy du­kál. Pont úgy, mint az a cég, amelyik, ha lenne ilyen, a legképmutatóbb uzsorás cím elnyeréséért folyó verseny toronymagas esélyese volna, amelyik a reklámban a tár­sadalmi felelősségvállalásról adja elő a nagyhalált.- a baromarcúak most bizto­san Kobe-steaket zabáinak, és nagy ívben tesznek rá, te mit eszel - mondja erre a szomszédom. Hú de igaza van! Havi 21 millió volt a csúcs jövedelem Főként ingatlanértékesítésből jöttek a nagy pénzek dél-dunántúl Idén is jócskán sorjáztak a 100 millió forint feletti jövedelmek a régió­ban a NAV frissen kiadott bevallási összegzése szerint. A csúcsot egy somogyi adó­zó által bevallott 483 millió forint jelentette a 2012-re vo­natkozó adatok alapján. Kaszás Endre * li Az idei évben 13 Baranya, 21 Somogy és 11 Tolna megyei adózó vallott százmillió forin­tot meghaladó összevont és el­különülten adózó jövedelmet. Az összevont jövedelmet val­lók közül csak heten haladták meg a százmilliós határt, Ba­ranyából egy, Somogyból négy, Tolnából kettő magánszemély esetében - tájékoztatott Barlai Krisztina, a NAV Dél-Dunántú­li Regionális Igazgatóságának szóvivője. Mint kiderült, idén minden tekintetben Somogy vitte el a pálmát a rekordjövedelmek ala­kulását illetően. A Dél-Dunán- túlon ugyanis Somogybán val­lották be a legmagasabb össze­gű összevont jövedelmet, amely 253 millió forint volt. Baranyá­ban 177 millió forint, Tolnában pedig 135 millió forint jelentet­te az összevont topjövedelmet 2012 évre vonatkozóan. A leg­nagyobb elkülönülten adózó jö­vedelmet is egy somogyi adózó vallotta be, 483 millió forintos régiós rekorddal. Baranyában 384 millió forint, Tolnában pe­dig 432 millió forint jelentette a tavalyi elkülönülten adózó jö­vedelemcsúcsot. Érdeklődésünkre Barlai Krisztina elmondta, hogy az összevont jövedelem alatt a bér jellegű, havi rendszerességgel kapott tételekből összeálló ke­ret értendő. Az elkülönülten adózó jövedelem jellemzően más forrásból, például üzleti te­vékenységből, számos esetben jellemzően valamilyen ingat­lan értékesítéséből származik. Gyors fejszámolást végezve kiderül, hogy a somogyi re­korder havi átlagos jövedelme tavaly meghaladta a 21 millió forintot, de a baranyai és tolnai csúcstartók is bőven tízmillió fölött vittek haza havonta ta­valy. Sok ember egész életében nem keres annyit, mint amit egy-egy adózó csak tavaly bevallott Az átlagember adóbevallása, számokban Persze a többség nem topjöve­delemmel rendelkezik: az át­lagemberek nem százmilliós bevételekre tettek szert az elő­ző évben sem. Kiemelendő, hogy sokan adókedvezményt is igénybe vehettek. ■ a régióban az előző évhez hasonlóan több mint 350 ezer személyi jövedelemadó-beval­lást nyújtottak be idén: Bara­nyából 142 690, Somogyból 118 997, Tolnából 88 389 ér­kezett. ■ leggyakrabban a lakáshi­tel és a súlyos fogyatékos adó­kedvezményt vették igénybe az adózók. ■ az adóalapot csökkentő családi kedvezménnyel több mint 80 ezer adózó élt a régió­ban 75 milliárd forintot meg­haladó összegben (ebből Bara­nya 32 milliárd, Somogy 24 milliárd, Tolna 20 milliárd). Egy adózó átlagosan 938 ezer forint adóalap-kedvezményt érvényesített. ■ az összesen 3 milliárd fo­rintos szja-visszaigénylést 87 ezer adózó kérte, egy adózóra 34 ezer forint jutott. Öt éve nagyobb is volt mielőtt bárki arra gondolna, hogy rendkívüli extrát jelente­nek a három megyében vallott 400-500 millió forint körüli csúcsjövedelmek, gyorsan le kell szögezni, hogy ez nem így van. Mindezt jól példázza, hogy öt évvel ezelőtt sokkal inkább volt mire felkapnia a fejét az embernek, 2008-ban ugyanis 864 millió forint volt a külön adózó topjövedelem Baranya megyében. Ahogy az idei rekor­doknál, akkor is egy nagy érté­kű ingatlan értékesítéséből származott a csúcsbevétel. 2013. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ Taroltak a Csámpai Lovas Egjfesület versenyzői Paks Negyedszer is Európa-baj- nok lett Polányi Máté profi lasz- szózásban. A döntőt hétvégén rendezték meg Dunakömlődön, a hatodik Lasszó EB-n, amelyen hat kategóriában nagyjából félszáz nevezés volt. A szerve­ző Csámpai Lovas Egyesület versenyzői taroltak a bajnok­ságon, amelyen három nemzet lasszósai vettek részt. A kezdők között Fodor Noémi lett az el­ső, párosban szintén ő Polányi Máté oldalán. Máté megnyerte a lóról lasszózást is, míg tanít­ványa ifj. Ledneczi László, aki tavaly a kezdők között lett baj­nok, immár a haladóban nyert, így ő lett a versenyszám magyar bajnoka is. A péntektől vasár­napig zajló viadal legjobbjai, há­rom osztrák, két német és egy magyar lasszós - Polányi Máté - jutott a döntőbe, ahol újra ösz- szemérték felkészültségüket. Itt lóról is földről is kellett dobáso­kat bemutatni a megjelölt hely­ről, a műborjú kijelölt testré­szére, fejre, lábra vagy csípőre, természetesen az előre megjelölt dobáskombinációval. Polány Máté nagy riválisát, a német Klaus Wetzelt kilenc ponttal megelőzve lett első. Harmadik helyen egy hölgy, az osztrák Michaela Ederer végzett. A díja­kat az egyik főtámogató, paksi atomerőmű igazgatója, dr. Ko­vács Antal adta át. Ezt megelő­zően igazi kuriózumot láthatott a közönség, a Csámpai Country Road Club táncbemutatójához egy ló, Dakota csatlakozott nyer­gében Ledneczki Lászlóval, aki a lóidomítás magas iskoláját korábban is bizonyította, akkor kantár nélkül, csak lábbal és egyensúlyáthelyezéssel irányít­va lovát, tartott bemutatót. ■ V. T. A lasszó EB döntősei Jó lenne, de nincs miből félretenni a diplomaszerzésre kutatás Az egyetemi tanulás nem lesz olcsó mulatság a jövőben sem, ám spórolni sokaknak nagyon nehéz rá dél-dunántúl Annak ellenére nem spórol a szülők többsége a gyerek diplomájára, hogy min­denki pontosan tudja: egy-két- millió forint alatt nem úszható meg az oklevél megszerzése - ez derült ki egy, a napokban közzétett friss kutatás eredmé­nyeiből. A felmérésben összesen ti­zenkétezer embert kérdeztek meg. Az úgynevezett „Diploma- persely-kutatás” eredményei szerint a szülők 86 százaléka számára fontos, hogy gyer­meke diplomát szerezzen, ám mindössze 16 százalékuk tett már félre pénzt erre a célra. A szülők ugyanakkor töb- bé-kevésbé jól mérik fel a felső­oktatási tanulmányokkal kap­csolatos jövőbeni kiadásaikat: a válaszadók 43 százalék 2 millió forintnál is többre becsüli egy átlagos diploma árát, 33 száza­lékuk pedig 1 és 2 millió forint közé teszi ezt az összeget. Vagy­is lényegében mindenki tisztá­ban van a várható kiadásokkal - ám kifejezetten erre a célra csupán a megkérdezettek kis százaléka tesz félre. A válasz­adók több mint fele (ötvenhat százaléka) azt mondta, hogy fo­galma sincs, hogy miként segíti majd a gyerek továbbtanulását. Érdekesség, hogy a megkér­dezettek tizenhárom százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyál­talán nem tervezi támogatni A kollégium még a kisebb kiadás, az albérlet általában már drágább gyermeke diplomaszerzését: ők abban bíznak, hogy gyermekük a tanulmányai alatt valami­képpen önfenntartó lesz, vagy egy év kihagyással, s esetleg külföldi munkával megterem­ti magának a továbbtanulása alapjait. A válaszadók csupán öt százaléka bízik abban, hogy pusztán a diákhitelből megúsz­ható a finanszírozás. A többség, vagyis a válaszadók 51 százalé­ka szerint egészen kisgyermek- kortól havonta több mint 10 ezer forintot kellene már most félretenni erre a célra - a prob­lémát „csak” az jelenti, hogy a családok többségének még eny- nyi spórolás sem fér bele. ■ Fülöp Z. Utazás, albérlet a kétmilliós végösszeg termé­szetesen csak becslés - tény ugyanakkor, hogy valószínűleg nem áll messze a valóságtól. Az egyetemi évek egyik legjelentő­sebb kiadása a költségtérítés, en­nek mértékét azonban lehetetlen megbecsülni, hiszen lehet fél­évenként százezer forint, de akár másfél millió is. Ezenfelül, ha nem szülővárosunk felsőoktatási intézményét választjuk, kell fizet­ni az utazásért, majd a kollégiu­mért vagy éppen az albérletért. Sok pénz megy el könyvekre, va­lamint az esetleges pótvizsgadí­jakra - egyszóval a becslés tág határok között mozog. c i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom