Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-02 / 204. szám

12 2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ HIRDETÉS Seite des Verbandes der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau Hírek, közlemények a Tolna Megyei Német Önkormányzatok háza tájáról DER VERBAND DER DEUTSCHEN MINDERHEITENSELBSTVERWALTUNGEN DER TOLNAU hat - geleitet von der Absicht, die Bür­ger, die sich im Dienst für das Deutschtum im Komitat Tolnau herausragende Verdienste erworben haben, einer angemessenen Anerken­nung teilhaben zu lassen, sowie ihre Person und Arbeit als beispielhaft für die Gegenwart und die Zukunft hinzustellen und damit zu würdigen - den Niveaupreis „FÜR DAS UNGARNDEUTSCHTUM IN DER TOLNAU” geschaffen. Der Verband der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau verleiht den Niveaüpreis des Jahres 2013 AN HERRN ERNŐ HOÓS UND AN HERRN ANTAL KELLER A TOLNA MEGYEI NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGE attól a szándéktól vezettetve, hogy a Tolna megyei németség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett polgárokat méltó elismerésben részesítse, valamint személyüket és munkásságukat megfelelően értékelve példaként állíthassa a jelen és az utókor elé, „A TOLNA ME­GYEI NÉMETSÉGÉRT” nivódijat alapított. A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége a 2013 -as évi nívódíját HOÓS ERNŐ ÚRNAK ÉS KELLER ANTAL ÚRNAK adományozza, miután megállapítást nyert, hogy a fent nevezett személyek minden tekintetben megfelelnek a Tolna Megyei Német Kisebb­ségi Önkormányzatok Szövetsége kitüntetési határozatában lefektetett elveknek. ERNŐ HOÓS erblickte in der Stadt Tolna in einer ungarn- deutschen Familie das Licht der Welt. Seit 1998 leitete er den Deutschen Nationalitä­tenfreundeskreis der Stadt Tolna. Dank sei­ner Tätigkeit sind in kurze Zeit intensive Be­ziehungen - nicht nur im Komltat, sondern auch landesweit - mit den Nationalitäten­gruppen entstanden. Mit den - in den Ge- meinden/Städten Óbuda, Békásmegyer, Ta- tabánya-Alsógalla, Pusztavám, Szigetcsép, Cikó, Gyönk, Lengyel, Szakadát usw. arbe­itenden Vereine - pflegt der Verein von Tol­na enge Kontakte. Dies bedeutet, daß die Vereine regelmäßige Begegnungen organi­sieren und an den verschiedenen Veranstal­tungen des Partners teünehmen. Dank sei­ner Tätigkeit sind auch mit mehreren Orts­chaften im Komitat Vereinbarung für eine gemeinsame Arbeit verabschiedet worden. Dies bedeutet, daß die Partner neben der Pflege des kulturellen Erbes sich auch in fachlichen Fragen gegenseitige, persönliche Mithilfe leisten. Der jährüch in der Stadt Tolna veranstaltete Deutscher Nationalitätentag - wo 250-300 Leute auftreten - ist auch Herrn Hoós zu ver­danken. Nach seiner Anregung ist es auch gelungen, daß es seit 2003 - nach 59 Jahren - in der katholischen Kirche der Stadt heili­ge Messen in deutscher Sprache stattfinden. Bei den vierteljährig veranstalteten Messen gibt der städtische Deutscher Chor die mu­sikalische Begleitung, dessen Mitglieder aus dem Freundeskreis stammen. Ernő Hoós ist seit 2002 der Vorsitzende der Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung der Stadt Tolna und hilft mit seinem Enga­gement und mit seiner wertvollen Erfahrun­gen und Beziehungen die Arbeit der Selbst­verwaltung. Seit 2010 ist er steüvertreten- der Vorsitzende der Deutsche Nationalitä­tenselbstverwaltung des Komitates Tolnau. Dank seiner Arbeit ist - mit Hilfe des Bun­desministeriums des Innern - nicht nur die örtliche Deutsche Selbstverwaltung, son­dern auch die Stadt Tolna bereichert wor­den. Im Jahre 2003 ist die Altentagesstät­te in Mözs mit Möbeln und anderen Gegen­ständen ausgestattet worden, 2009 beka­men sie ein Präventionspacket (mit medi­zintechnischen Geräten, im Wert von 2 Mil- Uonen Formt), 2010 einen Kleinbus (für 9 Personen), 2011 eine Defibrillator und 2012 eine PC-Packet. Diese Gegenstände dienen nicht nur der deutschen Minderheit, son­dern auch der Mehrheitsbevölkerung. Der Verband der Deutschen Minderheiten­selbstverwaltungen der Tolnau verlieh die Auszeichnung „Für das Ungamdeutschtum in der Tolnau“ an Herrn Ernő Hoós für seine jahrzehntelange verantwortungsvolle und aufopfernde Arbeit, die er im Dienste der in der Stadt Tolna und im Komitat lebenden Ungarndeutschen und deren Interessen­vertretung geleistet hat und für die Pflege und Weitergabe der ungamdeutschen Kul­tur, Bräuche und Sitten. Der Niveaupreis ist am l.September 2013 von Dr. Michael Józan-Jilling, Vorsitzender der Deutsche Nationalitätenselbstverwal­tung des Komitates Tolnau im Rahmen des traditioneüen Tolnauer Komitatstages über­reicht worden. HOÓS ERNŐ tolnai német nemzetiségi csa­ládban születtett. 1998-ban választotta meg vezetőjévé a Tolnai Német Nemzetiségi Ba­ráti Kör. Tevékenysége folytán rövid időn be­lül komoly kapcsolatépítés indult meg nem­zetiségi csoportokkal nem csupán a me­gyében, hanem a megyén kívül Is. A Jelzett egyesületekkel (Óbuda, Békásmegyer, Ta- tabánya-Alsógalla, Pusztavám, Szigetcsép, Cikó, Gyönk, Lengyel, Szakadát stb.) tart a szervezetük rendszeresen a kapcsolatot és részt vesznek kölcsönösen egymás rendez­vényein. Segítségével több megyei település­sel is született együttműködési megállapo­dás, melynek lényege a kulturális értékmeg­őrzésen túl a kölcsönös segítségnyújtás és a személyes és szakmai tapasztalatok cseréje egyaránt. Az évenként megrendezésre ke­rülő Német Nemzetiségi Nap neki köszönhe­tően városi nagyrendezvénnyé nőtte ki ma­gát, ahol a fellépők száma meghaladja a 250- 300 főt. Neki köszönhetően 2003-tól - 59 év után újra - hangzik el német nyelven litur­gia a tolnai római katolikus templomban. A negyedévente megtartott szentmisén a klub tagjaiból álló kórus énekel. 2002-ben vezetője lett az akkori Német Kisebbségi önkormányzatnak, mely­nek jelenleg is az elnöke, elhivatottsá­gával, értékes tapasztalataival, kap­csolataival segítve annak működését. 2010 óta elnökhelyettese a Tolna Megyei Né­met Nemzetiségi Területi Önkormányzat­nak. Tevékenysége során sikeres BMI pályáza- „ tokkal gazdagodott nem csak Tolna Város Német Önkormányzata, de maga Tolna vá­rosa is: 2003-ban a Mözsi Idősek Klubjá­nak berendezését; 2009-ben 2 millió forint értékben prevenciós csomagot (orvosi mű­szerek); 2010-ben egy 9 személyes kisbuszt; 2011-ben defibrülátort; 2012-ben számítógé­pet nyert a Német Nemzetiségi Önkormány­zat, melyek a város valamennyi polgárát is szolgálják. A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkor­mányzatok Szövetsége a Tolna városi és me­gyei németség érdekvédelmében, kultúrájá­nak, hagyományainak megőrzésében, ápo­lásában és továbbadásában kifejtett, több évtizedes felelősségteljes és áldozatos mun­kájáért adományozta Hoós Ernőnek a Tolna Megyei Németségért Nívódíjat. A nívódijat 2013.szeptember elsején Dr. Józan-Jilüng Mihály Úr a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Területi Önkormányzat elnöke a hagyományos Tolna Megyei Me­gyenap keretében adta át. ANTAL KELLER stammt aus einer ungarndeutschen Fa­milie, die vor der Vertreibung nach Szek- szárd flüchtete und dort ein neues Le­ben begann. Im Leben von Antal Keller spielte von der frühkindlichen Zeit an die Liebe zur Musik eine bedeutende Rolle. Von seinem früh verstorbenen Vater erb­te er eine Knopfharmonika, die ihn auf seinem musikalischen Weg eingeführ­te. In seiner musikalischen Ausbildung spielte der Musiklehrer Miklós Véghelyi in Szekszárd eine wichtige Rolle. Inten­siver Akkordeon zu spielen begann An­tal Keller in seinen Studentenjahren, wo er zur Unterhaltung von anderen Leuten aufspielte. Ab den 1980-er Jahren bedeu­tete das Musizieren an den sog. Schwa­benbällen eine immer wichtigere Rolle in seinem Leben. An diesen Veranstal­tungen traf er Herrn János Klézli sen., der damals in der Pflege der ungarnde­utschen Kultur in Szekszárd eine bede­utende Rolle spielte. Nach Vorschlag von Herrn Klézli begann er alte ungarndeuts­chen Akkordeonlieder zu sammeln und zu spielen, womit er dann auch die tra­ditionelle Volksmusik pflegte.15 Jahre lang begleitete er zahlreiche ungarnde­utsche Tanzgruppen: in Bátaszék, Bony- hád, Mórágy, Szálka und Szekszárd. Er versuchte auch seine Kinder die musi­kalischen Kenntnisse zu übermitteln. In seinem Leben war diese Zeit, als er mit seinen beiden Söhnen gemeinsam mu­sizierte eine schöne Periode. Viele Male begleitete er die ungarndeutschen Tra­ditionen pflegenden Kulturgruppen, die im Ausland auftraten. Die von hier ver­triebene und im Mutterland eine neue Heimat findende Deutschen mochten se­in inniges Akkordeonspiel. Mit seinem Akkordeonspiel übermittelte er auch oft den Mitgliedern der offiziellen Delegati­onen die ungarndeutsche, sowie die un­garische kulturellen Werte und Bräu­che. Zurzeit werden die meisten ungarn­deutschen Kulturgruppen (Chöre in Szekszárd, Kakasd, Zomba, Tolna, Györ- köny, Kinderchor der Szekszárder Ba­bits Mihály Grundschule, Tanzgrup­pe des Wunderland Kindergartens) und die Veranstaltungen des Szekszárder De­utschen Nationalitätenvereins durch se­iner musikalischen Begleitung unters­tützt. Er begleitet seit 1982 den Chor des Szekszárder Deutschen Freundeskreises und auch - nach einer kürzeren Pause - den daraus entstandenen „Mondschein Chor“. Antal Keller ist ein authentischer Kenner, Sammler und Übermittler der ungarndeutschen Musikkultur der Um­gebung. Für ihn ist es auch sehr wichtig, daß er die Liebe zur Musik, sein Können und sein Wissen bezüglich der Musik der jüngeren Generationen weitergibt. Der Niveaupreis ist am 1 .September 2013 von Dr. Michael Józan-Jilling, Vorsitzen­der der Deutsche Nationalitätenselbst­verwaltung des Komitates Tolnau im Rahmen des traditionellen Tolnauer Ko­mitatstages überreicht worden. KELLER ANTAL Kakasdról kitelepí­tett sváb család sarja, szülei Szekszár- don kezdtek új életet. Kora gyerekkorá­tól meghatározó volt számára a zene sze- retete, melyet a korán elhunyt édesapjá­tól örökölt gombos harmonika indította el. Zeneiskolai tanulmányai alatt Véghe­lyi Miklós tanár úr meghatározó szemé­lyiség volt, később már főiskolai hallga­tó korában maga és mások szórakoztatá­sára kezdett intenzíven harmonikázni. Az 1980-as évektől kezdve életében egyre meghatározóbb szerepet kezdett játszani a sváb bálokon való zenélés. Itt találkozott id. Klézli Jánossal, aki a német nemzetiségi kultúra ápolásában Szekszárd városában azokban az idők­ben jelentős szerepet játszott. Az ő ja­vaslatára régi német népdalokat kezdett el gyűjteni és játszani, ezzel is ápolva a magyarországi német népdalkultúrát. 15 éven keresztül kísért zeneileg számos német nemzetiségi tánccsoportot Báta- széken, Bonyhádon, Mórágyon, Szálkán, Szekszárdon. Zenei tudását gyermekeinek is igyekezett tovább adni, életének szép időszaka volt, amikor két fiával együtt ze­nélt. Számos alkalommal kísérte külföldön a magyarországi német hagyományápoló csoportokat és az anyaországban új hazát találó kitelepített németek is szívesen fo­gadták szívből jövő zenéjét. Hivatalos kül­döttségekkel ismertette és szeretette meg magyar és német nemzetiségi hagyomá­nyainkat, értékeinket. Jelenleg Tolna megyében ő kíséri zeneileg a legtöbb német nemzetiségi kórust (Szek­szárd, Kakasd, Zomba, Tolna, Györköny felnőtt kórusai, a Szekszárdi Babits Mi­hály Általános Iskola német énekkarát, a Wunderland Óvoda hagyományőrző gyer­mekcsoportját, valamint Szekszárdi Né­met Nemzetiségi Egyesület rendezvényeit) A Szekszárdi Német Nemzetiségi Bará­ti Kör Kórusát 1982 óta kiséri, valamint - kisebb szünetekkel - annak jogutód­ját a „Mondschein Kórus Egyesületet” is. A környék hagyományos német nemzeti­ségi zenei kultúrájának legjobb ismerője, önzetlen gyűjtője és terjesztője. Fontosnak tartja a zene szeretetének, saját zenei tu­dásának továbbadását a fiatalabb generá­ció számára is. A nívódíjat 2013. szeptember elsején Dr. Jó­zan-Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Területi Önkormányzat elnö­ke a hagyományos Tolna Megyei Megye­nap keretében adta át. Okos kert lépésről lépésre 5. lépés Legyen idén okos kertünk! Fenntartható, környezetbarát, vegyszerekben szegényebb, he­lyi fajtákkal, felhasznált csapa­dékvízzel, komposztálással és éneklő madarakkal. Rendezett, tájba illő, madár­barát... Nem csak esztétika! Az elmúlt évtizedekben méltatlan dolgok sora történt zártkertjeinkben. Szekszárd, melynek környezetében az át­lagnál is több ilyen ingatlan ta­lálható, szintén nem kerülte el a sorsot, amelyet országszerte láthatunk: összetákolt épüle­tek, szemétlerakók, invazív, az őshonos fajokat kiszorító fák térhódítása, gyomtenger és oda nem illő tájhasználat a gondo­san művelt területek mellett szinte minden völgyben meg­figyelhető. Pedig nem csak az esztétikai, de a környezetvé­delmi szempontok is azt diktál­nák, hogy jobban vigyázzunk földjeinkre, és ha az alapvető lépéseket megtesszük a ren­dezés érdekében, azt kertünk jobb terméssel és kisebb mun­kaigénnyel hálálja meg. Figyeljünk arra, hogy a művelés alá vont területek is jobban működtethetők a ter­mészet szabályainak tisztelet­be tartásával. Ha nem csak a fenyegető büntetés miatt, az utolsó pillanatban kaszáljuk le a parlagfüvet, vagy nem hagy­juk elszaporodni az akácot, ak­kor fáink és növényeink kisebb energiával gondozhatok. Az pe­dig már csak plusz öröm, hogy rendezett, minden. elemében összeillő környezetet terem­tünk magunk körül. Madárbarát kertek Ha a természet alapvető mű­ködési rendjébe nem nyúlunk bele, egészen biztosan nem kell külön erőfeszítéseket tennünk azért, hogy madárbaráttá te­gyünk egyes területeket. Mivel azonban kertjeinkkel, a műve­léssel sokat változtattunk az őshonos állatok életterületén, nem árt, ha gondoskodunk ró­la, hogy visszatérjenek. Hogy miért? Mert sok kártevőt fo­gyasztanak el, így valóban környezetkímélő módon védik a termést. Ráadásul a madarak éneke és gyönyörű látványuk kit hagyna hidegen? A madárbarát feltételeknek gyakorlatilag bármilyen mé­retű kert alkalmassá tehető, az alapelv pedig annyi, hogy a madarak a nyugodt, csendes, emberi jelenléttől és ragado­zóktól mentes helyeket szere­tik. Szükségük van vízre, táp­lálékra, fészkelési lehetőségre. Egyszerű intézkedésekkel véd- hetjük meg élőhelyüket, mint a megfelelő fészkelőhelyek megkímélése, esetleg telepíté­se, a téli etetés, a madáritató kihelyezése vagy akár a sövény nyírási idejének helyes megvá­lasztása. Több info a környezet helyes állapotáról, a madárbarát és az okos kertről: facebook.com/kiskert, kis- kert.szekszarditermek.hu SZÉCHENYI TERV N«nt»U Fafitutési U|ynth**t WtKk l'.lJliNJ 9«v HUintM A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. *sensus Okos kert lépáréi-lépésre. LEGYEN IDÉN OKOS KERTÜNK! SZÉCHÉNYI TERV Fenntartható, környezetbarát, vegyszerekben szegényebb, helyi fajtákkal, felhasznált csapadékvízzel, komposztálással és éneklő madarakkal Madárbarát, rendezett • A kert művelésének fontos része, hogy a terület minél tovább hatékonyan termő maradjon. Ehhez át kell gondolnunk a növénytársításokat, meg kell védenünk a területet az eróziótól és a gyomoktól. • Törekedjünk a kiskert esztétikus, a tájba illő megjelenésére, beleértve a növényválasztást és az épületeket is! • Ha madárbaráttá tesszük kertünket, a kártevők egy részét el is felejthetjük. sensus Több info a madárbarát kertről és a környezet megfelelő állapotáról: FACEBOOK.COM/KISKERT kiskert.szekszarditermek.hu A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom