Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-18 / 218. szám
2 KORKÉP JEGYZET Lejátszott meccs kedd este megkezdődtek a BL-csoportmeccsek. (A nyomtatott sajtó a legszebb példája annak, hogy igenis létezik időutazás.) szóval, kedd és szerda esténként ismét be lehet vágódni sörrel és pattogatott kukoricával az arab internetes közvetítés, illetve szerencsésebbeknek a tévé elé, és szidni a bírót 90 percen keresztül. Esetleg szurkolni valamelyik külföldi csapatnak, megvitatni, hogy les volt-e vagy sem, nézegetni a játékosok legújabb tetoválásait és frizuráit, vagy izzadni a feladott totószelvény miatt. A félidőben aztán a szakértői (?) vélemények és elemez- getés helyett nyugodtan át lehet kapcsolni valamelyik helyszínelés sorozatra. mert kár elrontani a kellemes élményt azzal, hogy valaki (mondjuk az SMS-ezők vagy valamelyik meghívott vendég a stúdióban) megemlíti, mennyi pénzt költünk stadionokra, miközben csóróság van, meg hogy micsoda szégyen, hogy a magyar csapatok már júliusban letudták a nemzetközi kupaszerepléseket, hogy a mai napig nem sikerült ki“ heverni a románok elleni fiaskót, vagy hogy Dzsu- dzsák hogyan sértette vérig a szurkolókat. ezeket úgyis tudjuk, de miért akarnánk, hogy folyton a képünkbe vágják? Épp elég egy-egy hétvégi forduló után szörnyülködni azon, hogy a Kecskemét-Pécs és a Honvéd-Mezőkövesd NB I-es meccsen 500-500, az MTK- Győr meccsen 400, a Puskás Akadémia (Felcsút)-Diós- győr meccsen pedig mindössze 300 néző volt. márpedig ha én nem bírom ki, hogy ne tegyem, akkor a tévések sem fogják. És elmondják majd ugyanezt. És erre legalább olyan kicsi a szorzó, mint arra, hogy a Barca megveri otthon az Ajaxot. Börtönélet: megfizetnek átalakítás Nem járna ingyen a tévé, a konditerem, a forraló dél-dunántúl Átalakítanák a börtönélet szabályait: bevezetnék a költségtérítést, a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőinek viszont lehetne mobiljuk, s akár el is hagyhatnák az intézményt. Máté B. Továbbra sem lenne szanatórium a börtön, azonban jelentősen enyhítene a kormány a fogva tartás szabályain. Főképp azok járnának jól, akiket rövid időre ítéltek, illetve azok, akik jól viselik magukat. Ők többek között mobilt is tarthatnának maguknál, s látogatóikat nemcsak a börtön falain belül, hanem odakint is fogadhatnák. További újdonság lenne, hogy a büntetés egy részét otthon is eltölthetnék, de lakásukat csak indokolt esetben és a munkavégzés idejére hagyhatnák el. A tervezet ugyanakkor előírja azt is, hogy a fogvatar- tottaknak költségtérítést kell fizetniük például a tévé, me- rülőforraló vagy a konditerem használatáért. A fiatalkorúak börtönében lényegesen jobbak a körülmények Egy városnyi elítélt tölti jelenleg büntetését MAGYARORSZÁGON ÉVRŐL évre többen, jelenleg tizennyolcezren töltik büntetésüket a börtönökben, [egyházakban és fog1 házakban. A Belügyminisztérium adattii szerint égy'ember fogva tartása naponta 7798 forintba kerül, vagyis egy év alatt 2 milliárd 846 millió 270 forintot költenek rá az adófizetők. A tervezet szerint cél, hogy a börtönök önfenntartóvá váljanak, azaz az elítéltek járuljanak hozzá a költségekhez. Ez azt jelenti, hogy nemMATE BALAZS ÚJSÁGÍRÓ csak az extrákért, hanem az alapellátásért is fizetniük kellene úgy, hogy lehetőség szerint munkát (akár közmunkát) biztosítanak számukra, de egyéb járandóságaikbőt'ik levonható lenne. EZZEL KAPCSOLATBAN Viszont egyelőre kérdés, hol és hogyan dolgozhatnának: bár a tervezet azt is lehetővé teszi, hogy külső munkahelyen álljanak munkába, aligha valószínű, hogy a munkáltatók sorbaáll- janak a rabokért. Nem leányálom: húsznál is többen egy cellában A BÖRTÖNÖK túlzsúfoltak, 138 százalékos a telítettségük. Ennek is következményeként - például ff pécsi börtönben is h * - egyes zárkákban háromeme- leteS'dgydkéti húszndkfá^több' elítéltet helyeznek el. valószínűleg kevesen tudják, hogy a magyar fogvatartottak többsége a nap 24 órájából 23- at a cellájában tölt, ott is étkezik, tisztálkodik. A zárkákat csak az egyórás séta idejére hagyhatják el. Ekkor nyílik lehetőségük a testedzésre is - a GLOSSZA Inkább igazi megváltás Biztosan sokan ráncolják a homlokukat, amikor azt hallják, hogy könnyűének a rabok életén, miközben lennének, akik egyszerűen agyonlőnék őket, s legalább ennyien dörzsölik a tenyerüket, ha a rabok kötelező munkavégzéséről esik szó: „legalább dolgozzanak, a ... anyjukat”. Utóbbiak számára rossz hír, hogy az elítélteknek a munka nem újabb a büntetés, hanem sokkal inkább a megváltás. Felszabadulást az egyhangúság, a kilátástalan unalom alól. régebbi intézetekben szó sincs modern berendezésekkel felszerelt konditeremről, hanem csak héhány, ctfalükba épített vasaidról, amelyeken húzódz- kodáiokat végezhetnek. más a helyzet viszont a fiatalkorúak börtöneiben: jelentős részük új vagy felújított, ahol néhány személyes, tévével, hűtőszekrénnyel ellátott zárkákban helyezik el az elítélteket, és az egész létesítmény inkább emlékeztet egy jobb kollégiumra, mintsem börtönre. Más kérdés, hogy mindent azért mégse, vagyis ne dolgozhasson rabként senki például - ez már megtörtént - saját boltjában, se mondjuk masszázsszalonban vagy kupiban madamként. Mert azt már úgy hívják: szabadság. Tudatosságra ösztönzik a fiatalokat a programmal MőcsÉNY-zsiBRiK - Egy kormányrendelet értelmében idén szeptembertől csak olyan szereplők bevonásával tarthatnak egészségfejlesztési-programot az iskolák, akik rendelkeznek az Országos Egészségfejlesztési Intézet ajánlásával; örömömre szolgál, hogy a mi beadványunk pozitív elbírálásban részesült - nyilatkozta lapunknak Szabó Judit. A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány vezetője kifejtette, egy olyan komplex programot dolgoztak ki, amellyel elsősorban a viszonylag kevés lehetőséggel rendelkező, határozott jövőkép nélküli általános iskolás fiatalokat igyekeznek megszólítani. Felhívva a figyelmüket arra, hogy körültekintő tervezéssel, tudatos megvalósítással képesek irányítani az életüket. Azt az üzenetet továbbítva, hogy a tudatosság és az egészségmegőrzés szorosan kapcsolódik egymáshoz. Szabó Judit hozzátette, a program egyszerre öleli fel a diákok szemléletváltásra ösztönzését, a pedagógusok képzését és a szülőkkel való kapcsolattartást. Tapasztalatait alapul véve azt mondta, meggyőződése, hogy csak összefogva lehet eredményeket elérni. ■ Vizin B. 2013. SZEPTEMBER 18., SZERDA Közösen faragták a betlehemet n nai. :bno oromhegyes Betlehemi szoborcsoport készült az orom- hegyesi (Vajdaság) nemzetközi fafaragó táborban, amelynek Tolna megyei résztvevői is voltak. A magyarkanizsai ön- kormányzat, illetve az orom- hegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület támogatásának köszönhetően készült el a tíz darabból álló, embernagyságú szoboregyüttes, amely igazi kuriózumnak számít a Vajdaságban. A tervek szerint ádventkor a templomudvarban helyezik el a szabadtéri betlehemet, amelynek elkészítésében Szemcsuk István bonyhádi fafaragó és Törő György fafaragó, népi iparművész, a Dunai Nemzetközi Alkotókor elnöke is részt vett. ■ V. M. A bevándorlókra koncentrál a pécsi orvosi kar új programja program A probléma kezelését egy nagyszabású konferencián mutatták be az érdeklődőknek a közelmúltban baranya-tolna A Magyarorszá- gon is növekvő számú bevándorlók által jelentett egészségügyi kockázatok kezelésére dolgozott ki képzési programot a Pécsi Túdományegyetem vezette konzorcium. Az illegális bevándorlók száma Magyarországon rohamosan növekszik, ami komoly egészségügyi kihívásokat is jelent, miközben nincsenek erre a célra speciálisan kiképzett egészség- ügyi szakemberek. A probléma súlyát jól jelzi, hogy 2013 áprilisának végéig több mint háromszor annyi illegális bevándorló lépte át a határt a Szegedi Határ- rendészeti Kirendeltség térségében, mint 2011-ben egész évben. A bevándorlók óriási kihívás elé állítják az uniós országok egészségügyét, hiszen betegségeik, kortörténetük és az egészségüggyel való kapcsolatuk is anyaországuk viszonyait tükrözi, nem egy esetben nagy nehézséget okozva az ezeket nem ismerő orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak. Ennek kezelése speciálisan felkészített szakembereket kíván, ám a mai napig - nem csak Magyarországon, de az EU egészében - hiányzik az ezt célzó felsőfokú képzés. Ezt az egyre kritikusabb hiányosságot hivatott orvosolni a Pécsi Túdományegyetem vezetésével kidolgozott felsőfokú képzési program, amely révén olyan A problémák megoldása komoly felkészültséget kíván az orvosoktól szakemberek képzésére nyílik mód, akik a klasszikus egészségtudományi ismeretanyagokat túl egészség-gazdaságtani, szociál-pszichológiai, emberjogi ismeretekkel is rendelkeznek. A kidolgozott képzési programot a közelmúltban nemzetközi konferencián mutatták be a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, a téma fontosságát pedig jól mutatja, hogy az esemény fővédnöke Dr. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, akinek megnyitóját követően a WHO Migrációs-egészségügyi programjait vezető, Dr. Santino Se- veroni tartott előadást. ■ F. Z. Egyre többen a 2007-ES schengeni csatlakozás óta Magyarország az Európai Unió leghosszabb keleti, délkeleti szárazföldi határt adja. Az illegális bevándorlók mellett folyamatosan növekszik a legális migránsok száma is az EU egész területén. Az EU 27 tagállamának (ezekben az adatokban Horvátország még nem szerepel) lakossága a bevándorló munkavállalóknak köszönhetően folyamatos emelkedést mutat, az össznépesség 7 százaléka jelenleg már nem az EU-ban született. Arányuk néhány tagországban a 12-15 százalékot is eléri. A /
