Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-17 / 217. szám
4 TAMASI JÁRÁS 2013. SZEPTEMBER 17., KEDD HÍRSÁV Minden példány elkelt három hét alatt ozora Kiadása után három héttel a Szülőfalunk Ozora című könyv utolsó, háromszázadik példánya is gazdára talált. A kötetet az Ozoráért Baráti Kör jegyzi, szerkesztője Endreffyné Takács Mária. A könyv hivatalosan 1925- től mutatja be a fényképeken, személyes visszaemlékezéseken keresztül a falu történetét, de sok a kitekintés a XIX. század végére. ■ B. K. Búcsúfát állítottak az Iskola közben hőgyész Dallal és tánccal kísérve állították fel a búcsúfát az Iskola közben a hétvégén Hőgyészen. A német nemzetiségi önkormányzat és a német nemzetiségi egyesület szervezésében zajló rendezvényen fellépett a tamási Harmonikás Együttes, a helyiek közül pedig a Nefelejcs énekkar, a Székelykor tánccsoportja és a német nemzetiségi egyesület tánccsoportjai. A hívogató zenét a dombóvári fúvósok szolgáltatták. ■ V. M. Múzeumba látogattak a Rotary tagjai szekszárd Közösen tekintették meg a Wosinsky Mór megyei múzeum Retró Szekszárd (Azok a 70-es évek) című kiállítását a Rotary RC Szekszárd tagjai. A látogatókat a kiállítás egyik összeállítója, dr. Gaál Zsuzsa és a múzeum igazgatója, Odor János kalauzolta. ■ V. M. Elkezdődött az előadás-sorozat szekszárd Dr. Szabó Géza régész-főmuzeológus Szekszárd és környéke a rpmai kor végéig címmel tartott színvonalas, vetítettképes előadást a Rotary RC Szekszárd szervezésében zajló Szekszárd és Tolna megye múltjából című előadás-sorozat első rendezvényén. A programot részt vettek a múzeum Tájak, Korok klubjának tagjai is. Az ingyenes és nyilvános sorozat következő előadása október elsején lesz, amikor Odor János igazgató a népvándorlás koráról tart előadást. ■ V. M. A gyermek a legfontosabb hivatás Biztos benne, a legszebb és legérdekesebb pályát választotta A szőlő és a borászat emlékei a pályaműben Három és fél évtizedig volt meghatározó személyisége Simontornya közoktatásának. Tóthné Unghy Ilona most nyugdíjba készül. Venter Marianna- A közgazdasági szakközépiskola harmadik osztályában döntöttem el, hogy magyar-történelem szakos tanár leszek. A magyartanárom volt rám olyan hatással, hogy ezt a célt tűztem ki magam elé, és sikerült is megvalósítanom. Először a magyar nyelv volt a kedvenc területem- abból is írtam meg a főiskolai szakdolgozatomat „A palóc nyelvjárás néhány sajátossága” címmel - vallja pályaválasztásáról Tóthné Unghy Ilona, a si- montornyai Vak Bottyán általános iskola és gimnázium nyugdíjba készülő igazgatója. Később az irodalom, végül a történelem- különösen a helytörténet vált a legkedvesebb foglalatosságává. Az egyetemi szakdolgozata ennek megfelelően a „Simon- tornyai katolikus elemi népiskola története” címet viselte, a közoktatási vezetői pedig „Simon- tornyai felekezeti iskolák története” címet kapta, ugyanis a katolikust kibővítette a református és a zsidó iskola történetével is. Mindezek mellett vezetett egy helytörténeti diákkört, amelynek tagjai a helyi gimnázium tanulói voltak, s közös munkájuknak köszönhetően létrejött a Helytörténet Háza hat teremnyi állandó kiállítása. A legszebb a pedagóguspálya Mint mondja, számára a pedagógus pálya a legszebb és legérdekesebb hivatás. Azok számára pedig, akiknek érzéke van hozzá, és szeretik a gyerekeket, nem is nehéz. Tóthné Unghy Ilona boldog embernek vallja magát, mert egész életében azt a munkát végezhette, amit a legjobban szeret, és mindig tudott előbbre lépni is. Mire „belefáradt” volna egy-egy tevékenységbe, mindig megérkezett az újabb kihívás. Nehézségekre nem nagyon emlékszik, mert ha ilyennel találkozott, igyekezett gyorsan megoldani. Egy-két gyermekhez nem Tóthné Unghy Ilona számára pedagógusként nem létezett reménytelen eset volt egyszerű megtalálni a „kulcsot”, de amikor sikerült, a nehézségek már feledésbe is merültek. A pedagógus tananyaga és egyben munkája a gyermek teljes körű ismerete. Amíg a pedagógus nem tudja, hogy a gyermek milyen életkorban mire alkalmas, amíg nem tudja lekötni a figyelmét, vagy ha képtelen fegyelmezni, nem tudja átadni a szaktárgyi tudását sem. Ehhez szükséges a szülőkkel való őszinte kapcsolat, a tanórán kívüli beszélgetés-foglalkozás. Ez először időigényes, de a befektetett energia később bőven megtérül. Minden gyermekben meg lehet találni azt az értéket, amire alapozva tovább lehet fejleszteni. Másik fontos dolog, hogy a pedagógus nemcsak a tanórán pedagógus, hanem azon kívül is. Minden mondatával, cselekedetével hat a gyermekekre. Összefogás nélkül nagyon nehéz Ma a pedagógusnak jóval nehezebb a dolga, mint 30-40 évvel ezelőtt volt. Akkoriban, ha a tanár azt mondta, hogy mindenki hátra teszi a kezét, egy szó nélkül megtörtént, ma többen megkérdeznék, hogy „ugye viccel a tanárnő”, s alig lenne gyermek, aki automatikusan engedelmeskedne. Sajnos a szülők zöme „nem bír” a saját egy-két gyermekével sem, a pedagógustól azonban elvárja, hogy bírjon a 20-25 hasonló tanulóval. Ugyanakkor a legkisebb büntetés miatt felháborodva rohan be az iskolába tiltakozni, ami nem tesz jót a pedagógus tekintélyének. Ha a szülő és a tanár nem fog össze, nem pendül egy húron, komoly bajok lesznek. Mint mondani szokta, a pedagógus kibírja azt a néhány évet, amit a gyermekkel tölt, de a szülőnek évtizedek múlva is gyermeke marad. Most még csak a tanárnak mond ellent szülői segítséggel, később a szülőt sem fogja kímélni. De akkor már késő lesz. Minden nevelési helyzetet a maga idején kell megoldani. Helytörténet és nyugdíjasévek Mintegy húsz éve foglalkozik intenzíven a helytörténettel. Ennek eredményeként 12 hely- történeti kiadványa jelent meg. A fent említett iskolatörténetekkel foglalkozókon kívül felkutatta a bőrgyártást megteremtő, és Simontornya társadalmi, gazdasági és kulturális életét meghatározó Fried család történetét, a Névjegy tóthé UNGHY Ilona 1954-ben született Tápiószelén. A Nógrád megyei Erdőtarcsa községben nevelkedett. végzettségei: magyar-történelem szakos tanár (Eger), iskolaelemző és fejlesztő szakpedagógus, pedagógia szakos középiskolai tanár (JPTE, Pécs), közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga (BME, Budapest). munkahelyek: Káliói Általános Iskola (Nógrád megye), Vas Gereben Általános Iskola (Fürgéd), és 1979-től Vak Bottyán Általános Iskola, Gimnázium (Simontornya) egyedül ÉL, három felnőtt fiúgyermek édesanyja, és két fiú unoka nagymamája. hobbija: a helytörténet. ELISMERÉSEK,: MINISZTERI dicséret a közművelődésben végzett kiváló munkáért, Simontomyáért díj, Tolna megye kiváló közalkalmazottja kitüntetés. krónikaíró dr. Kiss István életét és munkásságát, szerzőtársakkal a Pillich család történetét, a simontornyai zsidóság krónikáját, amellyel elnyerte a Magyar Túdományos Akadémia pedagógus kutatói pályadíját is. Segítőkkel létrehozta az Iskolai Emlékezet Falát és a Pedagógusok arcképcsarnokát a Petőfi úti iskolában. Legutóbbi munkája a Tablók könyve L, amely az elmúlt hatvan év általános iskolai tablóit tartalmazza, és a Simontornyai tanítók-tanárok emlékkönyve, amely minden simontornyai pedagógus pályafutását ismerteti. Tóthné Unghy Ilona 1998-tól tölti be a Simontornya Múltjáért Alapítvány elnöki tisztét. Ebben a minőségében tovább folytatja a helytörténeti kutatásokat, rendezi a kiállításokat, fogadja az egyéni és csoportos látogatókat a Helytörténet Házában. Természetesen a családot sem hanyagolja el, hiszen többek között az unokái kedvéért is döntött a nyugdíjba vonulás mellett, amelyre negyvenegy éves munkaviszonya nyújtott lehetőséget. Nagyon bízik abban is, hogy unokái száma tovább növekszik. Mert egy biztos: számára a gyermekeknél nincs fontosabb dolog a világon. tamási Sikerrel szerepelt Kurdi Tibor tamási helytörténész munkája a Tradíció elnevezésű országos pályázaton. A helytörténeti témájú művek nemcsak a helyieknek szólnak, lehetőség szerint minél nagyobb közönséget szeretnének megszólítani. Ezt a célt szolgálják a különböző pályázatok, mint például a Magyar Néprajzi Társaság „Tradíció” Néprajzi Gyűjtőpályázata, amelyet a hagyományok és a jelenkori élő kultúra dokumentálására, gyűjtésére, feldolgozására hirdettek meg. A pályázaton részt vett Kurdi Tibor Tamási szőlőhegyi pillanatok című munkája, amelyet a Szülőföldünk értékei témában adott be. A kategóriában 133 pályaművet értékelt a bíráló bizottság, a tamási helytörténész munkája a „nagyon jó” minősítést kapta, emellett az anyagot elhelyezik a Néprajzi Múzeum Etnológia Adattárába. Ez azt jelenti, hogy az Adattárában a pályamű szöveges és képes anyagrésze digitálisan, míg a mű írásos formában, a jövő kutatóinak, az érdeklődőknek szabadon rendelkezésére áll, és kutathatóvá válik. Ily módon vélhetően sokan megismerkedhetnek Tamási egykori szőlő- és borkultúrájának értékeivel. A pályamunkát a városi könyvtárban tekinthetik meg az érdeklődők. ■ V. M. Prima díjas vendége lesz a könyvtárnak simontornya Különleges kiállítással készül az Őszi Könyvtári Napok rendezvény-sorozatára a városi könyvtár. A szervezők mini könyvekből szeretnének kiállítást rendezni, és ehhez várják az olvasók segítségét. Akinek ilyen könyvei vannak, attól szívesen fogadják a felajánlást, most kivételesen nem az olvasók kölcsönöznek a könyvtártól, hanem a könyvtár az olvasóitól. Az Őszi Könyvtári Napok idén is színvonalas programokkal várja az érdeklődőket, október 9-én például Csepregi János, si- montomyai származású író-költő lesz a vendég. Az alkotó 2008- ban magyar irodalomból Junior Príma díjat kapott. ■ V. M. Jövőre újra találkoznak jubileum A régi időkre emlékeztek az egykori diákok Felvonulással ünnepeltek szüreti nap Bállal zárult a hagyományos rendezvény magyarkeszi Ötvenéves jubileumi találkozóra gyűltek össze a Magyarkeszi Általános Iskola 1963-ban végzett diákjai. Mint azt az egyik egykori diáktól, So- ós Ferencétől megtudtuk, szép számmal jelentek meg a találkozón az egykori osztálytársak, és nagy örömükre volt tanáraikat és osztályfőnöküket is üdvözölhették. A találkozó osztályfőnöki órával kezdődött, ahol mindenki elmondta, mi minden történt vele. Ezt követően a temetőbe vonultak, ahol megemlékeztek elhunyt társaikról. A program finom vacsorával és mulatsággal folytatódott. A találkozó résztvevői így búcsúztak egymástól: egy év múlva találkozunk! ■ V. M. £ X. •Ö ' o * Fél évszázada járták ki a Magyarkeszi Általános Iskolát regöly Bíróné kikéréssel kezdődött, majd színpompás felvonulással folytatódott a regölyi szüreti nap szombaton. A rendezvényt ebben az esztendőben is az önkormányzat szervezte meg. A település most is hű volt lovas múltjához, a közönség színpompás fogatokban gyönyörködhetett a felvonuláson. A szüreti felvonulást követően a nem túl kegyes időjárásra való tekintettel a művelődési házban folytatódott a program, a helyi néptánccsoport és népdalkórus adott műsort. A hagyományoknak megfelelően bállal zárult a rendezvény, amelynek hangulatát jól jelzi, hogy a mulatság hajnalig tartott. ■ V. M. Színpompás fogatokat láthatott a felvonuláson a közönség
