Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-16 / 216. szám

4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ HIRDETÉS m W4MSLEC márkabeit Samott téglák Kályha alkatrészek HERINGES liHLÓ 7140 Bátaszék, Budai út 1. 30/217-5013 74/492-506 HÍRSÁV Cseh táncosok jártak a két településen SZEKSZÁRD-BÁTAAPÁTI A csehországi Rouchovacek Tánccsoport vendégeske­dett az elmúlt napokban Szekszárdon és Bátaapáti- ban. Gaálné Hoffercsik Dó­ra, a szekszárdi Ifjú Szív Tánccsoport művészeti ve­zetője elmondta, a vendé­gek Rouchovany községből érkeztek, elsősorban azért, hogy a fennállásának ti­zenötödik évfordulóját ün­neplő bátaapáti Aranyfácán együttessel együtt ünnepel­jenek. ■ B. K. Felújítják a járdákat az ovinál és a templomnál decs Felújítják Decsen a katolikus templom előt­ti járdát. Az önkormány­zat nemcsak térkövet tetet le, de nyolc napelemes kan­delábert is elhelyeznek a területen. Biczó Ernő pol­gármester azt is elmond­ta, hogy mindezek mellett az óvoda előtti útszakaszon mindkét oldalon újra asz­faltozzák a járdát. ■ B. K. Szociális földprogramra nyertek támogatást kölesd Először nyert szo­ciális földprogramra támo­gatást Kölesd. Berényi Ist­ván polgármester elmond­ta, hogy a rendelkezésük­re álló mintegy 2,9 millió forintból vegyszert, műtrá­gyát, gépeket vásárolnak majd, illetve egy fóliasátrat építenek. Terveik szerint el­sősorban burgonyát és fű- szerpaprikát termesztenek majd. A település több, mint húsz embert foglalkoztatna a programban, akiknek a bérét száz százalékban biz­tosítja majd a munkaügyi központ. ■ B. K. Ma is ugyanezt az utat választaná elismerés A címzetes múzeumigazgató életét és pályáját a város határozta meg A Pro Űrbe Szekszárd em­lékplakettet az idei Szent István-napi városi ünnepsé­gen dr. Gaál Attila régész, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum címzetes igazgató­ja vehette át Horváth István polgármestertől. Venter Marianna szekszárd A kérdésre, mit jelent a számára a kitüntetés, dr. Gaál Attila azt válaszolta, hogy egy városhoz tartozni olyan életér­zés, amely az ő korában lévőknek meghatározó momentum az éle­tében. Bár nem itt született, két esztendős kora óta a városban él, az egész életét, a pályáját Szek­szárd határozta meg. Az, hogy a város ilyen magas kitüntetéssel ismeri el a munkáját, nagyon so­kat jelent a számára. Bár a múze­um megyei intézmény volt, sokat dolgoztak a városért, ezért na­gyon értékes az elismerés. Dr. Gaál Attila Szekszárd- nak azt az arcát is ismeri, ame­lyet több generáció nem láthatott már. A múzeum közelében éltek, akkoriban ezen a területen még családi házak álltak, ők a zsina­góga mellett, egy nagy ház elég­gé lerobbant cselédlakásában laktak, mégis csodálatosnak lát­ta az őt körülvevő világot. A Wo­sinsky, Kölcsey és Lajos király ut­cának nem volt szilárd burkolata, kamillavirágok között, mezítláb járt a gyerekcsapat. A sétakert, amelynek a gondozását a hábo­rú alatt elhanyagolták, valóságos áthatolhatatlan dzsungellé válto­zott. Ebben a mini vadonban ját­szottak, számukra ez maga volt a paradicsom. Meghatározó élmé­nyek voltak ezek, és olyannyira szekszárdivá nevelték, hogy ami­kor tartalékos tiszti továbbkép­zésre eredeti szülőföldjére került vissza, idegennek találta azt a vi­lágot, hiába meséltek annyi szé­pet és jót róla a szülei. Találkozás a történelemmel Bár a múzeum közelében lak­tak, és már kisgyermekként be­járt az épületbe, „hivatalosan” kisiskolás korában járt először múzeumlátogatáson. Igaz, ak­kor még nem fogta meg a hely szelleme, barátaival a nagyte­rem hajópadlójának réseiből a búzaszemeket piszkálták ki lel­WOSÍNSKYMOR 1854- 1907 Dr. Gaál Attila iskolásként szerette meg a történelmet kiváló tanára hatására, és ez az egész életét meghatározta késén. Ugyanis a múzeum a há­ború után magtárként funkci­onált. A második látogatáskor már felső tagozatos volt, erős tör­ténelmi érdeklődéssel. Ezt máig nagy tisztelettel emlegetett taná­rának, Kubanek Gyulánénak kö­szönheti. Nem csak őt, sok tanít­ványát varázsolta el Nusi néni a történelem és az irodalom szere- tetével. Dr. Gaál Attila kedven­ce a török hódoltság kora volt, az Egri csillagokat, A koppányi aga testamentumát rongyosra olvas­ta. S amikor barátaival csatlako­zott a múzeumbaráti körhöz, a sors különös kegye folytán a vá­ros határában lévő egykori török palánkvár frissen felszántott környékére járhattak terepmun­kára. Amikor a pályaválasztás­ra került a sor, nem volt könnyű dolga. A sport is jelentős helyet töltött be az életében, és a mai na­pig fontos a számára. Zenével is foglalkozott, klarinéton játszott, a zenetanári pálya is felmerült, mint lehetőség. Végül történe­lem-testnevelés szakra vették fel a tanárképző főiskolára. Út a megyei múzeumba Utolsó éves főiskolásként már Mucsiban tanított, majd rögtön a diploma megszerzése után Kö- lesden. A sors újabb szerencsés fordulata volt, hogy a megyei múzeumba éppen muzeológust kerestek, és 1969. január elseje már az oly jól ismert épületben találta, ám most mind dolgozót, egészen pontosan segéd-muzeo­lógust. Azonnal jelentkezett az egyetemre, hogy megfelelő vég­zettséget, majd doktori címet szerezzen. Közben máris egy iz­galmas feltárás vette kezdetét, a dombóvár-békatói temető feltá­rása, amely egy kevéssé ismert néptöredék, az iflákok Tolna me­gyei jelenlétének bizonyítéka. Az iflákok - azaz vlahok - ere­detileg juhpásztorok voltak, s a szerbekkel és mohamedán bos- nyákokkal együtt a 16. század­ban települtek be az oszmán-tö­rökök meghódította dél-dunán­túli területekre, így Tolna me­gyébe is. S megvalósulhatott a szó szerint gyermekkori álom is. Elkezdhette a Szekszárd mellet­ti palánkvár feltárását, a tíz évig Névjegy dr. gaál Attila Nyíregyházán született 1944-ben. Szekszár­don, a Garay János Gimnázium­ban érettségizett, majd 1968- ban a Pécsi Tanárképző Főisko­lán történelem-testnevelés sza­kon, 1972-ben pedig az ELTÉ-n szerzett diplomát. Hódoltságko­ri régészetből doktorált Szege-_ den. 1969-ben lett a Wosinsky Mór Múzeum munkatársa. Ti­zenkét esztendeig volt igazga­tó-helyettes, és tizennyolc évig töltötte be az igazgatói posztot. HÁZAS, FELESÉGÉVEL két gyer­meket nevelnek. hobbija a horgászat és búvár­kodás. tartó munka volt pályafutása egyik legnagyobb feladata. A nyolcvanas évek közepén kezdődött el a bölcskei sziklának nevezett rom - amiről kiderült, hogy egykori római erődítmény - feltárása. A szintén évtizedes munka során kollégájával, Sza­bó Gézával búvárrá kellett lenni­ük. Akkor csak sejtették, ma már tudják, ők voltak az úttörői a ma­gyarországi víz alatti régészeti kutatásoknak. A búvárrégészeti jártasságának köszönhetően kér­ték fel szakértőnek egy dél-afri­kai hajófeltáráshoz, amely életé­nek egyik legnagyobb, legkülön­legesebb élménye volt. Mozgalmas nyugdíjasévek A Wosinsky Mór megyei múze­um címzetes igazgatója a nyugdí­jas éveiben sem szakadt el mun­kahelyétől. Régi adósságát tör­leszti, az évek során feltárt lelete­ket dolgozza fel, pótolja az elma­radásokat, többek között a török palánkvárral kapcsolatos teljes anyag elkészítését és publikálá­sát. A sporttól sem távolodott el, hosszú évekig vett részt aktívan a szenior atlétikában és kézüab- dában, s bár ma már visszafogot­tabban, de igyekszik a mozgást beépíteni a mindennapokba. Dr. Gaál Attila ma sem válasz­tana más várost és más pályát. A városa elismerte munkássá­gát, és ma is ugyanúgy lenyűgö­zik a letűnt korok emlékei és tit­kai, mint iskolás korában, ami­kor az első török kori cseréptö­redéket vette kezébe a palánki terepbejáráson. Festményekkel díszíti a szobák falait szekkók Igazi ajándékot és tanulási lehetőséget jelent a feladat megoldása A cél, hogy a programok megmozgassák a várost szedres Szekkókkal díszíti Bágyi Zsuzsanna festő a szed- resi Lovas Udvarház panzió­ját. Ottjártunkkor éppen Szü­ret című képét másolta át az egyik szoba falára. Ez az ötö­dik ilyen kép az előteret díszí­tő A négy évszak allegóriája című alkotással együtt, mely az első a sorozatból, így ez ad­ta az ötletet, hogy a szobákat is hasonló módon tegyék szeb­bé. Bágyi Zsuzsanna elmond­ta, a kastély, Szedres és kör­nyékének élete ihleti munká­ját, a falu nevezetességei épp­úgy megelevenednek a festmé­nyeken, mint a szüret, az ara­tás, a dinnye termesztés, de ké­szülnek lovas képek is. A szo­Bágyi Zsuzsanna a készülő Szüret című szekkóval bák nevet kapnak, természete­sen a falon szereplő művek cí­mével megegyezőt. Az alkotótól megtudtuk, a szekkó száraz falra készül, az­az nem freskó, mert azt a ned­ves vakolatra festik. Egy szo­ba díszítése négy-öt napot vesz igénybe, a panzióban tizenhat ilyen helyiség van. Bágyi Zsu­zsanna baráti alapon vállalko­zott erre a feladatra. Az állít­ja, neki ez igazi ajándék és ta­nulási lehetőség. Saját bevallá­sa szerint ahogy halad szobá­ról szobára, képei egyre fest- ményszerűbbek lesznek, és fo­lyamatosan érez rá az akrilfes- tés lehetőségeire. ■ Budavári K. szekszárd Tiszta Levegő-Moz- dulj érte! az idei Mobilitási Hét mottója. Az önkormányzat, a Szekszárdi Civil Kerekasztal és a Zöldtárs Alapítvány közösen jegyzett programja a Te Szedd! hétvégével lényegében már el­kezdődött, de szeptember 16. és 22. között több program is várja az érdeklődőket. A héten min­denféle mozgást ki lehet pró­bálni ingyen. A szervezők ab­ban reménykednek, hogy azok, akik a Mobilitási Héten kedvet kapnak a szabadidő aktív eltöl­téséhez, a későbbiekben is in­kább ezt választják a tévé és a számítógép helyett. Hétfő dél­után a szekszárdi Garay téren tornázni, zumbázni is lehet, majd szerdán ugyanitt táncolni várják a fiatalokat és az örökif- jakat. Szeptember 17. autómen­tes nap, így délután két órakor, talán mondani sem kell, hogy a Garay téren gyülekeznek azok, akik kerékpártúrára vállal­koznak. Két útvonalat és ezzel együtt tempót lehet választani. Egy 30 kilométerest a Sió-ár- vízkapuhoz, a nyugisabban kerekezők pedig 25 kilomé­tert tekernek a Keselyűsi úton. Szeptember 20-án és szeptem­ber 22-én Lösz-szurdik tanös­vény túrával zárul a program. Jó tudni azonban azt is, hogy a szeptember 23-val kezdődő lesz az Állampolgári Részvétel Hete. ■ B. K. 4 á / 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom