Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-02 / 204. szám
2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ KÖRKÉP fHMIMMiitffllBMBBBHMMMIIlMIBBWBWBKMHBMWBBMBBHMBBHfHMBBBWí 5 Még a gondolatát is elutasítják aktív eutanázia Nem szabad beavatkozni a természet vagy Isten dolgába Ismét a dobogó tetejére állhatott az atomerőmű tűzoltócsapata Időnként divatba jön az eutanázia, mármint szavakban. Az orvosok az aktív eutanáziának még a gondolatát is elutasítják. Ihárosi Ibolya Az Országos Választási Bizottság hitelesített egy magánszemélyek által jegyzett népi kezdeményezést, amely lényegében az aktív eutanázia lehetőségét teremtené meg az orvosok részvételével. A megfogalmazott kérdés: Egyet- ért-e Ön azzal, hogy a gyógyíthatatlan halálos betegségben szenvedő felnőtt korúak orvosi segítséggel vethessenek véget az életüknek? A népi kezdeményezéshez ötvenezer érvényes aláírás szükséges, ha ezt összegyűjtik, a parlamentnek napirendre kell vennie a kérdést. A továbbiakról azonban szabadon dönthetnek a képviselők, ami aligha lehetne gyors folyamat, hiszen nagy valószínűséggel a Büntető Törvénykönyv és akár az alaptörvény megváltoztatásának igényét is felvetné. Bizonyos határokat nem lehet átlépni A testvérek elhatározták, hogy nem hagyják a végtelenségig szenvedni édesanyjukat, aki egy elég szörnyű rákfajtában szenvedett. A véletlen is a kezükre játszott, mert az első kemoterápiás kezelés az orvosokat is megdöbbentő javulást hozott, így a beteg még egy hónapot otthonában tölthetett. A morfium tablettákat nem volt egyszerű beszerezni, a szigorú eljárás ez esetben nem is kifogásolható. Miután a beteg visz- szakerült a kórházba, ahol már injekcióban kapta a fájdalom- csillapítást, jelentős mennyiség megmaradt a tablettából, amit aztán senki sem keresett. A kórházban az orvosok és nővél Ön támogatná az eutanázia valamely formáját? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Sokszor nehéz dolog eldönteni egy család számára, hogy mi lenne a legjobb a halálos betegségben szenvedő hozzátartozójának rek elkísérték a beteget végső útján. A családtagok elhatározásáról azonban kiderült, hogy milyen végtelenül képtelen gondolat volt. Éppen ellenkezőleg, bármit megadtak volna édesanyjuk akár öt percnyi életéért is. Ebből is látszik, hogy aki az aktív eutanázia mellett van, az nem tudja, mit beszél, mesélte el a történet egyik szereplője. A lakosság több mint a fele támogatja A népi kezdeményezés kapcsán a Medián a HVG felkérésre készített felmérést, megismételve a tíz évvel korábbi kérdéseket. E szerint tíz év alatt 34-ről 38 százalékra nőtt azok aránya, akik kifejezetten elutasítják az eutanáziát, a támogatók aránya pedig 62 százalékról 55 százalékra csökkent. Ugyancsak csökkent az aktív eutanáziát is elfogadók aránya, 40-ről 30 százalékra. Az egyház tanítása szerint vallásosak csak 39 százaléka, míg a nem hívők 57 százaléka van általában az eutanázia mellett. Életkor szerint leginkább a 60 évnél idősebbek utasítják el, és a 30-39, illetve az 50-59 évesek között a legnagyobb a támogatottsága az eutanáziának, ami feltehetően azzal is összefügg, hogy az idősebbek inkább vallásosak mint a fiatalok. Az is kiderült, hogy minél képzettebb valaki, annál inkább el tudja képzelni a gyógyíthatatlan betegségben, szörnyű kínok közt haldoklók, vagy a már csak a gépek által életben tartott élő-halottak átsegítését a halálba. Amíg a legfeljebb szakmunkásképzőt végzettek körében 52 százalékos, a diplomások esetében 66 százalékos ennek a támogatása. A határokat nem az ember szabja meg A megkérdezett orvosok szerint az aktív eutanázia nem orvosi, hanem jogi kérdés, és úgy hívják, hogy emberölés, névvel azonban nem kívántak nyilatkozni. Mindegyikük elmondta, hogy ő a gyógyításra, az életre tett esküt, nem pedig az ellenkezőjére. Bizonyos szakmákban éppen elég szembe nézni a gyakori halállal, eszük ágában sem lenne vállalni, hogy bármi néven nevezhető közük legyen az előidézéséhez. Aki esetleg másként gondolja, végképp nem mondja. Küenc évvel ezelőtt a megyeszékhelyen egy férfi a nyűt utcán, tucatnyi ember szeme láttára lőtte le szerelmi ve- télytársát, majd maga ellen fordította a pisztolyt. Az áldozat a helyszínen meghalt, a tettest kórházba szállították. Megműtötték, gyógyították és csak fél év múlva halt meg a kórházban. Éppen úgy kezelték, mint bárki mást, hiszen az orvos nem bíró, pláne nem ítéletvégrehajtó. A gyilkos fizikai állapota alapján akár fel is épülhetett volna, de minden jel szerint nem akart tovább élni - vélekedtek, akik végigkísérték életének utolsó fél évét. Elhangzott az is, hogy nem feltétlenül élesztik újra azt a 80 éves beteget, akinek a rák végső stádiumában megállt a szíve csak azért, hogy vegetáljon még pár napot. Volt aki megfogalmazta, hogy csakis a gyógyítás, a humánum oldalán szabad beavatkozni a természet, vagy éppen Isten dolgába, és a határokat nem az ember szabja meg. Van az egészségügynek éppen elég valós problémája, azokkal kellene foglalkozni, nem pedig az aktív eutanáziával, tették hozzá. Az orvosi kamara tiltakozott a dolog ellen Egyáltalán miről is beszélünk? visszautasította az aktív eutanáziát és tiltakozott a kezdeményezés ellen a Magyar Orvosi Kamara. Éger István, a szervezet elnöke sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az orvos az élet védelmére esküszik fel, és minden ezzel ellentétes cselekedete súlyos etikai vétség. Mint mondta, Magyarország erre sem társadalmi, sem szociális és egészségügyi vonatkozásban nincsen felkészülve. Az egészségügyi rendszerben nincs meg a megfelelő szakszemélyzet, finanszírozás és körülmény, amely a rászoruló betegek, haldoklók számára a méltó befejezést biztosítani tudná. az eutanázia (jelentése: jó halál) megítélése világszerte vitatott. Orvosetikai meghatározás alapján, a kegyes halál végrehajtásának módja szerint különbéget tesznek aktív és pasz- szív eutanázia között. Aktív az, mikor az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét, például méreginjekciót vagy a kelleténél több nyugtatót ad be. Passzív eutanázia esetén az orvos nem kezeli tovább a betegét, vagy elmulaszt valamit megtenni, ami a beteg életét meghosszabbíthatná. Van egy harmadik mód is, amikor az orvos segítséget nyújt a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő öngyilkosságához. komárom-paks Tizenkilenc csapat részvételével rendezték meg a IX. Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedőt Komáromban, a Monostori erődben. A versenyt hivatásos, önkormányzati és főfoglalkozású létesítményi tűzoltócsapatok részére írták ki. Az elméleti tudás felmérése után a gépkocsivezetők vezetés- technikai pályán mutatták meg tudásukat, ügyességüket, majd a csapatoknak kellett különféle kárhelyszíneken kialakított szituációkat szakszerűen felszámolni. Többek között úttorlaszt képező, meghibásodott járművet kellett félre tolniuk és megfelelően rögzíteniük, saját magukat és másokat kellett menteni kötéltechnikával, egy oldalára borult roncs járműből ki kellett menekíteni a gépjárművezetőt, kormánylégzsák, speciális hordágy, pedálvágó segítségével. Utolsó feladatként egy lezuhant felfegyverzett katonai helikopter tüzét kellett eloltani és a beszorult pilótát a közvetlen tűzveszélyből kimenteni. Az idei győztes az ATOMIX Kft. csapata, azaz az Atomerőmű Tűzoltóság lett, amely már több alkalommal aratott győzelmet. A létesítményi tűzoltóságok gépjárművezetői között az Atomerőmű Tűzoltóság versenyzője, Cseh lános bizonyult legjobbnak. A kupák mellett több különdíjjal is gazdagodtak az atomerőműves lánglovagok. A csapatot Farkas József, Lesták Zsolt, Hingl János, Váncsodi Tibor, Barina Balázs és Cseh János alkották, felkészítőjük Tóbi József volt. A hivatásosok versenyében Nyírbátor hódította el az elsőséget, az önkormányzatiak között Oroszlány volt a legjobb. ■ VidaT. ^r' mami A helikopteres feladat közben Felavatták a Közösségi Házat Pálfi János, Szálka polgármestere és Sebestyén Lajos, a létesítmény műszaki ellenőre (jobbról) vágta át a nemzeti színű szalagot péntek délután a szálkai közösségi ház ünnepélyes megnyitóján. Ezt követően Decsi-Kiss János (a háttérben jobbról) textilképeiből nyílt kiállítás, amelyet a Szálka kulturális és természeti öröksége című könyv bemutatója követett ■ V. M. Háromról egy évre csökkent az időhatár jogszabály-módosítás A hadifogság kényszermunkának számít 1944 októbere után Több idős olvasónk kereste meg szerkesztőségünket egy jogszabály módosítás okán. Ez a nemrégiben hatályba lépett 116/2013. (IV. 19.) sz. Kormányrendelet, amely egy korábbi (267/2000. (XII. 26.) rendelet módosítása, és arról szól, hogy háromról egy évre módosult az az időtartam, amely után a tartós szabadság- elvonást elszenvedettek - illetve özvegyeik - részére juttatás jár. A minket megkeresők egy folyóiratra hivatkoztak, amelyben az áll, hogy a hadifoglyokra is vonatkozik a rendelet. A hozzánk fordulók juttatás iránti kérvényét azonban elutasították. A kérdésük az volt, hogy mindez azért van-e, mert a jogszabály szövegében szó van a törvény- sértő elítélésről, a munkatáborról és a kényszermunkára hur- colásról, de nem említik külön a hadifoglyokat, azaz nem vonatkozik a rendeletmódosítás. A fentiekkel kapcsolatban megkerestük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A kérdésre Haudinger István igazgató válaszolt. Mint megtudtuk, a 116/2013. (IV. 19.) Kormány- rendelet valóban módosította az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló korábbi rendeletet. A módosítás alapján azon személyek is jogosulttá váltak juttatásra - az egyéb feltételek fennállása mellett -, akik esetében a szabadságkorlátozás időtartama az egy évet elérte vagy meghaladta. Hangsúlyozni kell, hogy ez a rendelkezés a szabadságkorlátozást elszenvedett személyekre vonatkozik. Az özvegyi jogon járó juttatás esetében pedig továbbra is érvényes az a jogszabályi rendelkezés, miszerint a szabadságkorlátozás időtartamának a három évet el kell érnie. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a korábbi rendeletben felsorolt jogosulti körben a hadifoglyok nem szerepelnek, azonban őket - az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése alapján - 1944. október 1-jétől kényszermunkára elhurcoltaknak, „málenkij robo- tosoknak” kell tekinteni. Abban az esetben tehát, ha 1944. október 1-jétől számítva a szabadságkorlátozás időtartama esetükben elérte vagy meghaladta az egy évet, úgy valóban jogosulttá váltak a módosítás alapján a juttatásra. A nyugdíjfolyósítótól kapott információ alapján tehát a hadifoglyok esetében ha valakinek a hadifogsága tovább ■tartott, mint 1945. október 1-je, akkor jár neki a jogszabály módosításban meghatározott juttatás. ■ Venter M. ■ Az új rendelet a hadifoglyokat is málenkij robo- tosnak tekinti A K \ I * K
