Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-11 / 212. szám

MEGYEI TÜKÖR 3 2013. SZEPTEMBER 11., SZERDA ^ '' "II IHAROSI “ ^ IBOLYA Olvasni jó soha megrázóbb irodal­mi élményt, mint gyermek­koromban a Tamás bátya kunyhója volt. Boldog, s ma úgy mondanánk, hogy de­mokratikus, sőt liberális lég­körű családban nőttem fel, ahol azért rend volt és sza­bályok, amelyeket csak ka­maszkorunkban kérdőjelez­tünk meg testvéreimmel, s azt is csak időlegesen. Döb­benetes volt, hogy mások, más földrészen milyen em­bertelen szenvedéseknek voltak kitéve, s mégis képe­sek voltak emberként élni és meghalni. tíz És 18 éves kora körül ir­datlan mennyiségű köny­vet képes elolvasni egy fia­tal, amelyek tudásanyaga be­épül felépülő személyiségébe. Nem csak a tényekről való tu­dás, mint például Verne regé­nyeinek a műveltséganyaga, hanem az ember, a férfi és a nő lelkének titkairól szóló tu­dás is felvértezi az embert. „Hasznát” veszi barátságban, majd szerelemben és egész felnőtt életében. Nem csak a saját személyes tapasztalás, hanem az irodalom, például a versek révén átélt érzelmek érzékennyé tesznek bennün­ket mások sorsának a megér­tésére, átérzésére. Ha ezek az élmények fiatalon kimarad­nak, felnőtt fejjel alig-alig pó­tolhatók. Bár a rendszeres ol­vasást elkezdeni soha nem késő. az olvasás ugyanakkor a praktikus tudásnak is az eszköze, hiszen a szövegér­tés a személyes versenyké­pesség alapfeltétele. Erre az internet nem tanít meg, ép­pen a használatához van szükség arra, hogy egy szö­vegből az első olvasásra ki tudjuk szűrni az informáci­ókat, az összefüggéseket. Ha valaki boldogulni akar, ér­tenie és értelmeznie kell a szakirodalmat, a jogszabá­lyokat, a pályázati feltétele­ket, vagy éppen a vasúti me­netrendet. TERMÉSZETESEN LEHET olva­sás nélkül élni, csak éppen nem érdemes. Kérdőjelek az oktatásban fórum A szakszervezet szakértője beszélt az új rendelkezésekről A pedagógusok számára fontos jól ismerni a jogszabályokat és jól eligazodni azokban, mert foglalkoztatásuk minden területét érintik (illusztráció) Az érintettek, azaz a pedagó­gusok egyelőre csak tanul­ják, tanulmányozzák az új jogszabályokat. A szakszer­vezet szakértője a tegnapi fórumon segíteni igyekezett a napokban hatályba lépett új szabályok értelmezésében. Venter Marianna szekszárd Dr. Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek (PSZ) jogi szakértője tartott nagy érdeklődéssel övezett elő­adást a megye oktatási intézmé­nyeinek szakszervezeti tiszt­ségviselői előtt tegnap délelőtt. Az SZLTISZK székhely intéz­ményében tartott fórum részt­vevőit Fülöpné Szűcs Mária, a PSZ megyei elnöke köszöntöt­te. Felhívta a figyelmet, nagyon fontos jól ismerni a jogszabályo­kat és jól eligazodni azokban, mert az.iskola életének és a pe­dagógusok foglalkoztatásának minden területét érintik. Dr. Szüdi János előadását az­zal kezdte, hogy sajnos mind a szakmának, mind az érdekkép­viseletnek nagyon kevés ideje maradt a felkészülésre. Ugyan­is a nemzeti köznevelésről szó­ló törvényt módosító 2013. évi CXXXVII. törvény és a peda­gógusok előmeneteli rendsze­rét és a közalkalmazottak jog­állásáról szóló 1992. évi XXXI- II. törvény köznevelési intézmé­nyekben) történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet csak augusztus utolsó-, illetve szeptember első napján lépett hatályba. A jogszabály egyik hiányossága, hogy nem rendel­kezik az egyházi és alapítványi iskolákban dolgozó pedagógu­sokról. Ezek az iskolák tehát a mai napig nem tudják, hogy az ott dolgozók közül hánynak a bérét kapják meg állami finan­szírozás keretében. Sok pedagógus félelme a lét­számleépítés. Ezzel kapcsolat­ban dr. Szüdi János elmond­ta, idén 32 milliárd, jövőre pe­dig 160 milliárd forintot kell az állami költségvetésbe be­építeni az életpálya modell fi­nanszírozásához. Hogy ehhez meglesz-e a kellő fedezet, azt egyelőre nem lehet kiszámíta­ni. Valós tehát az aggodalom, hogy ha tarthatatlanná válik a finanszírozás, az leépítéssel járhat.,Éhbe?, pedig, a mai vi­szonyok között, amikor min­den iskola egyetlen intézmény igazgatása alá tartozik, elegen­dő lesz egyetlen kormányren­delet. Csak érintve a még tisztázan­dó részleteket: ki és hogyan osz­tályozza majd a hit- és erkölcs­tant, mert a hittan tanárok nem tagjai a tantestületnek, tehát nem osztályozhatnak; kikre vo­natkozik pontosan az életpálya modell; mi a helyzet az óvodák státuszával; milyen változások­kal jár a pótlékrendszer módo­sítása; az egyéb foglalkozások keretében milyen feladatot kap­hatnak a pedagógusok, mikor lehet plusz órát elrendelni; és hogyan lehet eligazodni a bo­nyolult minősítési rendszerben. A pedagógusok tavaly meg­alakult sztrájkbizottsága az év elején megállapodást kötött a szaktárcával az iskolarendszer átalakításával kapcsolatos tör­vények közös kidolgozásáról. A megállapodásban foglaltak kö­zül már több pont teljesült. Az érdekképviselet sokat vár a kol­lektív szerződés megkötésétől. Ennek már 2013. július 31-ig el kellett volna készülnie, a tár­gyalások azonban csak a héten kezdődtek el, ami komoly kése­delmet jelent. Nem csökkenhet a szolgálati idő hamarosan elkezdődik a pe­dagógusok besorolása. Mint ar­ra dr. Szüdi János felhívta a fi­gyelmet, a besorolás a közalkal­mazotti jogviszony időtartama alapján történik - a szakszerve­zet és a szaktárca megállapodá­sa szerint és nem a pedagó­gusként eltöltött időtartam alap­ján. Tehát a besorolásban a szol­gálati idő csökkentésére nem ok, ha valaki például valamely szak- szolgálatnál dolgozott pedagó­gusként. A szakszervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az új sza­bályozásban nincs olyan rendel­kezés, amely indokolná a szolgá­lati idő csökkentését. Lehetőség a nyugdíjasok foglalkoztatására a szakszervezet álláspontja szerint a kötelezően megalakí­tandó Intézményi Tanácsoknak (IT) lesz lehetőségük a nyugdíjba vonuló pedagógusok további fog­lalkoztatására. Az IT ugyanis - ellentétben az intézménnyel -jo­giszemély, elvileg tehát alkal­mazhat nyugdíjas pedagógust. Erre azért lenne nagy szükség, hogy a tanév során nyugdíjassá váló pedagógusoknak ne kelljen év közben távozniuk - a jelenle­gi szabályok szerint nem foglal- koztathatóak tovább -, mert ez nem tenne jót a diákoknak, ugyanakkor a helyettesítés okán az iskolának sem. HÍRSAV Szekszárdon üléseznek a visegrádi kamarák szekszárd A megyeszék­hely ad otthont a visegrádi országok 50. agrárkamarai találkozójának. A kelet-kö- zép-európai perspektívában is jelentősnek számító, szep­tember 9-11. között zajló ta­nácskozáson a COPA-COGE- CA, a KAP, valamint az Eu­rópai Unió agrárpolitikai kérdéseit vitatják meg, illet­ve a megújuló energiafor­rásokkal kápcsolatos témá­kat és az európai agrárpiaci helyzetet is. ■ V. B. Fejlesztésekről döntött a decsi testület decs Néhány fejlesztésről döntött legutóbbi ülésén a decsi képviselő-testület. Bi- czó Ernő polgármester tájé­koztatása szerint lecserél­tetik az óvoda teljes eresz csatorna rendszerét, ez kö­rülbelül hétszázezer forint­ba kerül. Emellett vesznek egy új üstöt is a konyhába, amelynek ára 1,8 millió fo­rint. ■ B. K. Együtt ünnepelt olvasóival a Kincskereső Paks Egy éve költözött új épületbe a paksi Kincskere­ső gyermekkönyvtár. Új he­lyén, közel 150 négyzetméte­ren fogadja az olvasókat. Az avatás évfordulója apropóján színes programokkal várták kis olvasóikat és szüleiket. Az épület előtt ugrálóvár, kézműves foglalkozások fo- J gadták őket. Zenélt a Szagga­tó zenekar, a Sünizene, és a Csiga-Biga Alapítvány jóvol­tából kutyás játszóház gon­doskodott a tartalmas időtöl­tésről. ■ V. T. Ismét termelői vásár a Szent István Háznál szekszárd Újra újvárosi vá­sárt szervez a korábbi évek nagy sikerére való tekintet­tel a Szekszárd-Újvárosi Ró­mai Katolikus Társaskör. Szeptember 13-án, pénteken a kör tagjai és más terme­lők kedvezményes áron árul­ják termékeiket a Szent Ist­ván Ház udvarán. A vásár­ban reggel 7-től 12 óráig al­mát, mézet, törött fűszerpap­rikát, fokhagymát kínálnak az érdeklődőknek. ■ 1.1. Sokat tesznek a könyvtárak az élményszerző olvasásért veszély Rengeteg a funkcionális analfabéta, s ezzel összefüggésben terjed a digitális írástudatlanság is tolna megye A tanévkezdéssel indulakönyvtári szezon. - Az Ily- lyés Gyula Megyei Könyvtár két­ezer olvasójának többsége a ta­nulmányaihoz olvas - válaszolta kérdésünkre Liebhauser János igazgatóhelyettes. Nyilvánvaló tehát, hogy a könyvtár minden­fajta oktatás háttérintézménye. Az országos átlagnak megfele­lően itt is láthatóan, de nem ra­dikálisan csökkent a papír-ala­pú olvasás. Ugyanakkor azt is fi­gyelembe kell venni, hogy az idő­felmérő statisztikák egy szinten kezelik a tévénézést és az inter­netezést, holott az utóbbi is ol­vasás. Ugyanakkor aki interne­tet használ, az nagy valószínség- gel olvas papír alapú dokumen­tumokat is. Ami viszont zavaró, hogy egyre szélesebb az a réteg, aki sehogy és semmit nem olvas.- Nem az a baj, hogy keve­sebben, vagy kevesebbet ol­vasnak az emberek, hanem az, hogy szétnyílik a tudásolló. Sok a funkcionális analfabéta, s ez­zel összefüggésben terjed a di­gitális írástudatlanság is - vé­lekedik az igazgatóhelyettes. Bi­zonyos, hogy csak az tud jól ol­vasni, s az ebből fakadó tudást használni, akinek az olvasás nem csak feladat, hanem szóra­kozás. Ha sikerül az oktatásnak és partnerintézményeinek, pél­dául a könyvtáraknak elérni az élményszerző olvasás fennma­radását, az segít abban is, hogy Fontos, hogy élménnyé tegyük a gyerekek számára az olvasást a társadalmi megosztottság ne mélyüljön szakadékká. A magyar kultúrpolitika és könyvtárügy e folyamatot jól ér­zékelte, és sok programot szer­vezett - uniós támogatással -, hogy az olvasáson keresztül el­sajátítható kultúra fennmarad­jon. A programok hatékonysá­gát azonban nem lehet mérni, de a könyvtárosok úgy gondol­ják, ha mindez nincs, még rosz- szabb lehetne a helyzet. A fia­talok, az úgynevezett Google nemzedék legnagyobb problé­mája, hogy el tudnak-e igazod­ni az információzönben, elsajá­títva a szelektív és elemző in­formációszerzés képességét, vé­li Liebhauser János. ■ Ihárosi I. A könyv is divatcikk A REKLÁMTÓL és divattól is függ, mit olvasnak az emberek. A pasz- szióból olvasóknak több alcso­portja van. Az olvasás rágógumi­jaként működő romantikus regé­nyeket többnyire nők olvassák. A kevésbé olvasó férfiak inkább a háborús, történelmi irodalmat kedvelik. Felfutóban van a krimi mellett a fantasy-fogyasztás. Mül­ler Péter tartós kedvenc, Csemus Imre az aktuálisak egyike. A ki­ugró olvasási csúcspontokat a reklám, a filmadaptáció, vagya botrányok gerjesztik (lásd: Szepe­si Nikolett). A filmek nyomán pe­dig ismét mindenki Harry Pottert akart olvasni. < t %

Next

/
Oldalképek
Tartalom