Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-09-08 / 34. szám

2013. SZEPTEMBER 8., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Kellenek a sokkszerű lökések” film Pokorny Lia szerint döbbenetesen jó Miklauzic Bence új filmjének forgatókönyve Pokorny Lia édesanyát ját­szik Miklauzic Bence új film­jében, A parkolóban, amely két férfi párbajáról szól. A színésznő, aki az igazgató- váltás miatt az Új Színházból a Centrál Színházhoz igazolt, mesélt új szerepeiről is. Mézes Gergely- Hogy kerültél Miklauzic Bence filmjébe?- Pár éve már dolgoztunk együtt a Barbárok című rövid­filmjében. A parkoló forgató- könyvével májusban keresett meg, és noha régóta tudtam, hogy régóta írják Lengyel Fe­rivel - aki a film főszereplője is -, kellemesen meglepődtem. Nagyon szeretek Bencével dol­gozni, ő ugyanis azon ritka rendezők közé tartozik, aki tud instruálni, tudja, mit akar és azt is, hogy azt miként sze­retné elérni. Finom árnyala­tokkal dolgozik, épít a színészi játékra, néha nem is a szöveg, hanem egy-egy mozdulat hor­dozza a valódi jelentést.- Tehát egyből igent mondtál?- Igen. Negyvenfokos lázzal feküdtem otthon, amikor meg­kaptam a forgatókönyvet. Any- nyira izgalmas volt, hogy nem bírtam abbahagyni, és mire végeztem vele, úgy keltem fel, mintha semmi bajom nem lett volna. Úgy látszik a láz és az iz­galom kioltották egymást.- Mi lesz a szereped?- Édesanyát játszom egy há­romtagú családban. A szerelem már kihűlt, csak az állandó veszekedések vannak, azt tart még össze minket, hogy sze­retnénk, ha megint minden olyan lenne, mint régen. A film- mint a címe is mutatja - egy budapesti parkolóban játszó­dik, ahol sokak mellett mi is az autónkat tartjuk. Belecsöppe­nünk egy párbajba, ami a par- kolőr és egy Ford Mustanggal érkező üzletember között zaj­lik. Az előbbit játssza Lengyel Feri, az utóbbit pedig Szervét Tibi. Különös találkozás ez, ami után mindenkinek megválto­zik az élete. Azt hiszem ez az életben is így van, ahhoz hogy változtatni tudjunk, kellenek sokkszerű, nagy lökések. Pokorny Lia és Lengyel Ferenc A parkoló című film forgatásán. A filmben egy parkolóhelyért dúl a háború.- Ezek szerint ez nem egy vic- ceskedő magyar film lesz...- Nehéz úgy beszélni a cse­lekményről, hogy ne lőjem le a fordulatokat. Mi csak eszközök vagyunk, a manipuláció része. Amikor a forgatókönyvet olvas­tam, szinte fuldoklott az igaz­ságérzetem. Nagyon finoman lépkedünk előre a történetben, kiszámíthatatlan csavarok követik egymást, de a vége a meglepő fordulat ellenére, meg­nyugtató lesz.- A most készülő filmeknek nagy tétje van: vissza kell szoktatni a magyar nézőket a hazai filmekre. Szerinted miért vesztették el a magyar filmesek a közönséget?- Lehet, hogy most sokakat megbántok, de azt érzem, hogy noha nagyon tehetséges rende­zőink és operatőreink vannak, a legtöbb film a forgatókönyv miatt vérzik el. Egyszerűen azért, mert nem elég erősek, a sztori nem fogja meg a nézőt.- Mit gondolsz arról, hogy a szélesebb közönség a televízió­ból, a Beugróból ismert meg és nem a színházból?- Sajnos, ha az ember nem szerepel a televízióban, nem nagyon kerül be a köztudatba, hiába tehetséges. Ez szerencse kérdése is. De azért olyan nagy szakadékot nem látok. Csak el kell fogadni, hogy hiába állunk a színpadon szinte minden es­te, sosem jutunk el annyi em­berhez, mintha a televízióban játszanánk. Mintha a színházat a fiatalok porosabbnak, kevés­bé trendinek látnák.- A Beugró szerinted show-mű- sor vagy színház?- Színház. Minőségi szóra­koztató színház. Ráadásul sok fiatal a Beugró miatt kezdett el színházba járni. Megnézték a tévében, amitől kedvet kaptak, hogy élőben is lássanak min­ket. Ezt követően pedig arra voltak kíváncsiak, hogy milye­nek lehetünk egy igazi színda­rabban.- Mi az, amit csak a színházban lehet megkapni?- Az intimitást, azt, hogy minden csak ott és csak akkor történik. Hogy soha nem lesz kétszer ugyanolyan az előadás. Azt az érzéki feszültséget, hogy húsvér emberek adnak elő. Sokszor eszembe jut, hogy vajon idővel teljesen eltűnik-e a színház. Aligha. A színház ké­pes gyorsan reagálni az aktua­litásokra, sokkal gyorsabban, mint a film. Persze most nem arra gondolok, amikor a nyers­húst az asztalra dobják, hanem a színházban rejlő költészetre.- Tíz év után hagytad ott tavaly az Új Színházat, miután Dörner György-Csurka István párosnak adták a teátrumot. Mennyire volt fájdalmas a búcsú?- Hát nem volt könnyű. Azt hiszem, ennyire még semmi nem rázott meg, mint ez az idő­szak. Furcsa, hogy miérteket ugyan tudjuk, mégis folyama­tosan kérdezgetjük: miként történhetett meg ez. Most már úgy vagyok vele, hogy tudom, nem kapok megnyugvást, hiá­ba agyalok ezen.- És most könnyebb?- Azt hiszem igen. Bár rop­pant közhelyesnek hangozhat, de bízom benne, hogy semmi sem véletlenül történik az em­berrel. És kíváncsian várom, hogy mindennek milyen lesz a kifutása. Ne érts félre, nem dörzsölöm a tenyerem, csak kí­váncsi vagyok, bizonyos dönté­sek elvezetnek-e valahova.- A Centrálban jól érzed ma­gad?- Elindultam egy másik úton, és egyelőre csak figye­lem, nézem, kóstolgatom, mi­lyen is ez. Azt hiszem, a legjobb helyen vagyok a Centrálban. Névjegy 1971-ben született Hatvan­ban. Édesapja foglalkozása szakács, így sokat költözött a család: élt Salgótarjánban, Vi- segrádon, Esztergomban, Mát­raházán és Dömösön is. 1993-1997 KÖZÖTT a Pinceszín­háznál dolgozott. 1997-2002 között a Bárka Színházban, majd az Atlantiszban játszott. 2002-2012 között az Új Szín­ház társulatának tagja volt. 2007 óta a Beugró című televí­ziós műsor állandó szereplője. 2012 óta a Centrál Színház tag­ja. 2012-ben a Csillag születik egyik zsűritagja az KEL Klub-nál.- Milyen darabokban játszol?- Az Illatszertár és a Black Comedy műsoron marad. És most elkezdtük Frayn Füg­göny fel című darabját próbál­ni. Amiben az a vicces, hogy a darabot Még egyszer hátulról címmel játszottuk az Új Szín­házban is Jirí Menzel rendezé­sében. A többiek még nem tud­ják, mi vár rájuk. HÍRSÁV Kicsomagolták Chagall képét a Galériában kicsomagolták Marc Cha­gall Élet című főművét pén­teken a Magyar Nemzeti Galériában. A hétmilliárd fo­rintos biztosítási értékű kép a múzeum szeptember 12-én nyíló Marc Chagall-Ámos Imre kiállítására érkezett. A nagyszabású, életösszegző műnek szánt alkotást Cha­gall 1964-ben, 77 éves ko­rában festette meg. Ahhoz, hogy az óriási festményt tartalmazó, 650 kilós szállí­tóláda beférjen a múzeumba, falat is kellett bontani. Nádas Péter esélyes a Nobel-díjra közzétette oddsait a Ladb­rokes fogadóiroda, ezzel el­kezdődött a találgatás, hogy vajon ki nyeri az irodalmi Nobel-díjat 2013-ban: a foga­dóirodánál Murakami Haru- ki japán író a favorit, Nádas Péter a harmadik helyen áll. A második helyen Joyce Carol Oates amerikai szerző szerepel. Újra jön Eric Clapton legendás lemeze több mint két évtizeddel eredeti megjelenése után októberben újra kiadják Eric Clapton Unplugged című legendás albumát. Az ösz- szesen hat Grammy-díjjal jutalmazott lemez bővített és újramaszterelt változatá­ra eddig kiadatlan dalok és próbafelvételek is kerülnek. A dupla CD/DVD formátum­ban megjelenő anyag októ­ber 14-től kapható Magyar- országon. Felavatták Cseh Tamás szobrát Budapesten cseh tamás énekes, dal­szerző, a XI. kerület egykori lakosa bronzszobrát avatták fel péntek délután a buda­pesti Gellért téren. Majoros István szobrászművész egészalakos alkotása a ze­nészt gitárral a kezében ábrázolja. Az avatáson Cseh Tamás egykori zenésztársai, Novák János és Másik János adták elő a Levél nővérem­nek című lemez egyik dalát, amelyhez Bereményi Géza új szöveget írt Szevasz, Tamás címmel. Hajdú Katalin: „Én lettem a léghajó kormányosa” dizájn Ruhákon, ékszereken születnek újjá a Szász Endre-motívumok, a tervező a művész özvegye, Hajdú Katalin- Miért tervez ruhákat?- A férjem rendkívül sokol­dalú művész volt, mindig azt mondta, hatszáz évig kellene élnie, annyi ötlete van. A ha­gyaték kezelőjeként szeretném megvalósítani, amire már nem volt ideje. Sokféle iparművésze­ti terve között voltak ruha- és ékszertervek is. Részben eze­ket használom fel, kiegészítve különféle Szász Endre-motívu- mokkal. Egyedi darabokat ké­szítek vagy néhány darabos so­rozatokat, akárcsak korábban a porcelánok, a grafikák vagy a faliszőnyegek esetében.- Ismerik, szeretik a mai fiata­lok a férje munkáit?- Két évvel ezelőtt megnyi­tottam a várdai kúriánkat a látogatók előtt, sok a fiatal lá­togató. A férjemnek fiatalkori munkái is helyet kaptak a gyűj­teményben, köztük egy-két ön­arcképe. Jót nevettem, amikor tinilányok rácsodálkoztak az egyikre, és megkérdezték, hogy-hogy a művész úr megfes­tette Leonardo DiCapriot? Bi­zony, ilyen jóképű volt a férjem ifjú korában...- Úgy tudom, a tanítványa volt.- Úgy ismerkedtünk meg, hogy Endre grafikust kere­sett a hollóházi stúdiójába, és * én jelentkeztem a hirdetésre. 2 A tervei alapján készítettünk A Léghajó című grafika, melyen Hajdú Katalin a jármű „kormányosa’ porcelánokat. Szép lassan át­alakult a munkakapcsolat szerelemmé. Van egy grafiká­ja a férjemnek, Léghajó a cí­me, és az alcíme: Feleségek. Névjegy szász endre 1926-ban szüle­tett, 2003-ban hunytéi 1953 És 1970 között 600 köny­vet illusztrált. Látványtervezője volt az Egri csillagok filmnek. festői stílusával széles kör­ben népszerűvé vált. 1971-től Torontóban, majd az USA-ban élt. 1980-ban tért haza. Utolsó húsz évét a Kaposvár-közeli Várdán töltötte. Csodaszép szerelmi vallomás ez a kép, 1985-ben készült. Egy hal formájú léghajót ábrázol, amelyben benne van kronológi­ai sorrendben Bandi előző négy felesége, és én vagyok a kormá­nyos. Ezzel arra utal, hogy élete végé felé megtalálta a párját.- Művészként nem zavarta soha, hogy a nevét mindig a fér­jéhez kapcsolják majd?- Nem. Szeretek az ő világá­hoz kapcsolódni, a motívumait használni. Egyszer azt mondta valaki, nekem jobban tetsze­nek a te képeid, mint a férjeidé. Rosszul esett, ahelyett, hogy örültem volna a dicséretnek. ■ Kurucz Adrienn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom