Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-09-01 / 33. szám

2 KOZELET 2013. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP HÍRSÁV Hatalmas a sor Röszkénél több mint egyórás vára­kozás alakult ki a röszkei határátkelőhely belépő­oldalán a szabadságukról Nyugat-Európába visszatérő vendégmunkások miatt. Hatvan percet kell várni Ásotthalomnál is, Tiszaszi- getnél félórás a sor. Röszkén a forgalom egyre erősebb. Az átkelőhely teljes kapa­citással működik, de így is fennakadások vannak. Világszínvonalú egyetemek kellenek világszínvonalú egyetemek­re van szükségünk - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke Szegeden, az egyetem tanévnyitó ünnepségén. Sze­rinte ez lehetetlen az egye­tem, a gazdaság, a politika és a társadalom szereplőinek kölcsönös bizalmon alapu­ló, felelős együttműködése nélkül. Rengeteg családnak gond az iskolakezdés MINDEN MÁSODIK iskoláskorú gyermeket nevelő háztartás komoly tehertételként éli meg a tanévkezdést - derült ki a Nézőpont Intézet tele­fonos felméréséből. A csalá­dok hét százaléka számára vállalhatatlanok a kiadások, 41 százaléknak jelentős, ne­hezen megoldható gondot okoz az iskolakezdés. A vá­laszadók mindössze 12 szá­zaléka közölte azt, hogy nem okoz gondot tanév indulása. Három év után távozik a HÓOK elnöke TÁVOZIK a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke a szervezet éléről. Nagy Dávid szombaton az MTI-nek úgy nyilatkozott: magánéleti okok miatt dön­tött a lemondás mellett, mert a megválasztása óta eltelt három évben minden energiáját a szervezet irá­nyítása kötötte le. A HÖOK vezetését ügyvezető elnök­ként Körösparti Péter jelen­legi elnökhelyettes veszi át, aki a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzatá­nak elnöke. Könnyítenék az örökbefogadást családba Súlyos következményekkel járhat a jövőre életbe lépő Polgári törvénykönyv Örökbefogadások száma Magyarországon FORRÁS: KSH/MTI Több ezer gyermek él állami otthonokban. Testi, lelki egészségük miatt fontos, hogy ők is és a nem kívánt újszülöttek is családban nőhessenek fel. Szándéka szerint tovább könnyíti a kormány az örök- befogadást és a nevelőszü­lővé válást, ugyanakkor az amúgy is nehéz helyzetben lévő szülőket sújtja az új Polgári törvénykönyv. Ács György A változtatás célja, hogy a je­lenleg állami otthonokban élő több ezer gyermek közül minél többen, minél előbb családba kerüljenek. A 2014. január 1-jétől életbe lépő vál­tozások egyikeként a jelenleg ilyen státusszal nem rendelke­ző 3200 nevelőszülő is foglal- koztatotti jogviszonyba kerül. Emellett jövő évtől minden 12 év alatti, ma még otthonokban élő gyermeket 3-4 év alatt, fo­kozatosan családba adnak. Az újonnan érkező gyermekek automatikusan nevelőszülő­höz kerülnek. Ugyanakkor mind a befo­gadó szülőkre, mind a gyere­kekre nézve súlyos következ­ményekkel jár a jövőre életbe lépő Polgári Törvénykönyv, melynek értelmében nyílt örökbefogadáskor a biológiai anya a gyerek hathetes ko­ráig visszavonhatja az örökbe­adást, ami a szakemberek sze­rint lehetőséget ad zsarolásra, és a gyerek lelki fejlődését is veszélyeztetheti. A témával kapcsolatban a hvg.hu-nak a Gólyahír Egye­sület vezetője, Mórucz Lajosné elmondta, hogy mindenkire nézve negatív következményei lehetnek, ha bevezetik az új szabályozást. A befogadó szü­lők nem mernek a gyerekhez annyira kötődni, ha bármikor kiderülhet, hogy nem marad­hat náluk, ami a gyerekre is ká­ros. Az örökbe adó anya pedig kevésbé tud gyorsan túllépni a kérdésen. A visszavonás lehető­ségére a szülőt figyelmeztetni kell. Az eddigi szabályozás sze­rint nyílt örökbefogadás esetén - ahol az eredeti és a befogadó szülők ismerik egymást - a biológiai szülők az után, hogy lemondtak a gyerekükről, már nem vonhatták vissza a dön­tést. Titkos örökbefogadáskor - ahol a szülő nem tudja, melyik családhoz került a gyerek - vi­szont eddig is érvényben volt egy hasonló hathetes szabály. Lényeges különbség volt azon­ban, hogy amíg a nyílt örökbe­fogadást civil egyesületek, ala­pítványok közvetítik, a titkos örökbefogadást a Gyermekvé­delmi Szakszolgálat intézi. A biológiai szülők beleegye­zésére a szülés után mind a titkos, mind a nyílt örökbefoga­dás esetén szükség van, hogy érvényes legyen az örökbeadás, de eddig csak a titkos örökbe­fogadáskor volt lehetőség ar­ra, hogy a szülő visszavonja a hozzájárulását. A módosítást a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat már 2010-ben kezdeményezte arra hivatkoz­va, hogy az anya szüléskor más lelkiállapotban van, és nyomás alákerül. i«. Bár Magyarországon az örökbe adó és befogadó szülők többsége az államilag szerve­zett titkos örökbefogadást pre­ferálja, a döntés mégis igen sok gyereket érinthet, hiszen az örökbefogadók nagy része újszülöttet szeretne. Csak ke­vesen fogadnak be három év­nél idősebb gyerekeket, a roma származású, vagy valamilyen fogyatékossággal született, a szüleik által hátrahagyott gye­rekeknek pedig alig van vala­mi esélyük arra, hogy valaha is befogadja őket egy család. Megeshet nem mernek majd közelebbi kapcsolatot kialakí­tani a gyermekkel, ha tudják, hogy bármikor elkerülhet tő­lük. A szülők mellett komoly traumát okozhat a befogadó szülők korábbi gyerekeinek is, különösen, ha őket is örök­be fogadták: egy fiatalabb gye­rek nehezen tudja feldolgozni, hogy mégsem érkezik meg az ígért testvér, attól szoronghat, hogy őt is bármikor elvihetik a családjától. Ennél is rosszabb, hogy Ma­gyarországon ma még virágzik a gyermekkereskedelem, most is hallani arról, hogy egyes szülők pénzt szeretnének kap­ni az örökbeadásért. Nekik az új szabály új lehetőséget ad, hogy az örökbeadás esetleges visszavonási lehetőségével zsa­rolhassák az örökbefogadó há­zaspárt. Megfogant élet mellett gyűjtenek aláírásokat az abortuszok száma mára 35 ezer körülire csökkent a 2010-es 41 ezerről, az örökbe­fogadások száma nőtt 5-7 szá­zalékkal az elmúlt két évben. SOLTÉSZ MIKLÓS SZOCÍáliS és családügyért felelős államtitkár júniusban azt mondta: „El sze­retnénk érni, hogy egymillió eu­rópai polgár aláírásával közvet­lenül felkérjük az Európai Bi­zottságot, hogy az EU ne támo­gasson olyan kutatásokat, me­lyekben megfogant életeket pusztítanak el” - indokolta a kezdeményezést. Magyarorszá­gon már háromszor annyi alá­írás összegyűlt eddig, mint amennyit a szervezők elvárnak, de őszig folytatódik a gyűjtés. Csak a kihelyezésig lehessen visszavonni az lenne az ideális, ha a tör­vény lehetővé tenné, hogy a le­mondó szülő csak a gondozás­ba történő kihelyező határozat időpontjáig vonhatná vissza örökbeadási szándékát. ez a szabályozás mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadásra alkalmazható lehetne. KÜLÖNBEN MEGESHET, hogy az örökbefogadó berendezkedik, hazaviszi az újszülöttet, akiért felfüggeszti az állását, beren­dezi a babaszobát, és lehet, hogy hat hét múlva visszakéri a gyerekét az anyuka. senkinek sem leszjó, ha meg­szakad a biztonság, az ismerke­dés, a szeretet. Ideje változtatni a törvényen. Évtizedes trendforduló: már nem bírjuk az EU-t az ország uniós tagságának megítélése megosztja a magya­rokat: kicsit többen gondolják úgy, hogy összességében Ma­gyarországnak ez inkább rossz, mint amennyien jónak tartják, de igen jelentős azok száma is, akik közömbösek. Ráadásul ebben a kérdésben évtizedes trend fordult meg idénre, hiszen a csatlakozás évétől, 2004 óta egészen 2011-ig a tagságot pozi­tívan értékelők mindig nagyobb többen voltak, mint az azt bírá­lók - derül ki a TÁRKI Társada­lomkutatási Intézet kutatásából. Az egyes társadalmi csopor­tok között figyelemre méltó el­térések vannak az EU-tagság megítélésében. Az iskolázottsági szint emelkedésével nő az uniós tagságot pozitívumként értéke­lők aránya: a legfeljebb érettsé­givel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyar- ország az EU tagállama. Hason­ló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az or­szág EU-tagságának mérlege kö­zött: minél jobb a szubjektiven megítélt anyagi helyzet, annál valószínűbb, hogy az uniós tag­ságot jó dolognak tartják. Az átlagosnál többre érté­kelik a tagságot a budapestiek és a dél-dunántúliak, valamint azok, akik szoktak internetet használni. ■ A világ legnagyobb tarhonyás lecsója. Tegnap az esztárl lecsófesztlválon négy méter átmérőjű üstben készítették el a rekodfogást. A lecsóhoz négy­százhúsz kg paprikát, kétszáz kg paradicsomot, százötven kg hagymát, húsz kg hagymát, harminc kg tarhonyát és ötven liter étolajat használtak fel. Kész az MO-s új szakasza, vége a dugóknak az mo 51-es főút és M5 közötti, új nyomvonalon épített, 6,3 km hosszú szakaszának átadásá­val tegnap lezárult a déli szek­tor bővítésének utolsó üteme is. Az autósok mostantól több mint 75 km hosszan, folyama­tosan haladhatnak a körgyűrű megépült, Ml és 11 számú főút közötti szakaszán. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár az átadón kifejtette: a bővítés eredmé­nyeként az MO autóút M7-M5 közötti részén jelentősen mér­séklődik a torlódások és a bal­esetek kialakulásának veszé­lye. A kétszer 3 forgalmi sáv és egy leállósávos kialakítás­nak köszönhetően csökken a menetidő is. A teljes útpályát minden járműkategória díj­mentesen használhatja. Az MO déli szektorának betonburkolata Magyarorszá­gon korábban még nem alkal­mazott technológiával épült, amely nagyobb teherbírása miatt a legalkalmasabb a jelen­tős kamionforgalom viselésére. Loppert Dániel, a Nemze­ti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője elmondta: Az M7-M5 autó­pályákat összekötő MO autó­út szeptember közepétől lesz 8 sávos, ami azt jelenti, hogy a körgyűrű háromnegyedét használhatják autópályaként az autósok. ■ * í I i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom