Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-07 / 183. szám
2013. AUGUSZTUS 7., SZERDA BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Júniusban 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés Bér a létminimum alatt demonstráció A szociális dolgozók megelégelték az érdektelenséget Szociális dolgozók helyzete (2012) Alkalmazásban állók* havi bruttó átlagkeresete 200 024 forint Szociális ellátásban dolgozók havi bruttó átlagkeresete 110 787 forint Alkalmazásban állók* havi nettó átlagkeresete 129 705 forint Szociális ellátásban dolgozók havi nettó átlagkeresete 75 553 forint Létminimum egy főre 85 960 forint * A költségvetési szférában. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH flHBBHBHHHHBHIHHHHHHHBBHIHHHiHIHHHIHHHHHIHB Öt éve nem kaptak béremelést a szociális területen dolgozók, mostanra betelt a pohár, érvényesíteni akarják érdekeiket ELŐREJELZÉS Júniusban 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, az előző havinál viszont 1,2 százalékkal nagyobb volt a kibocsátás volumene - közölte előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A munkanaphatástól megtisztított index 1,7 százalékos növekedést jelez tavaly júniushoz képest. Az első félévben 1,6 százalékkal alacsonyabb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában. A belföldi értékesítés továbbra is csökken és minden nagyobb ágazatban visszaesés figyelhető meg, amit a jármű- gyártás exportja csak valamelyest kompenzál. A termelés jelenleg a 2012. negyedik negyedév előtti szinten van. Májusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 1,2 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított adatok szerint. Májusban a munkanaphatástól megtisztított éves index megegyezett a kiigazítatlan adattal. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője kiemelte, hogy a járműgyártás, illetve annak exportja húzta az ipari termelést, miközben a legtöbb alága- zat gyengén teljesített. Balatoni András, az ING elemzője az év egészére az ipari termelés szolid, de folyamatos növekedését várja. Erre következtet a munkanaphatástól megtisztított index növekedéséből is. A folyamatos növekedési előrejelzést arra alapozta az elemző, hogy a kiépült jelentős autóipari kapacitások meghaladják az elektronikai iparban kiesett kapacitásokat. ■ MTI Ipari termelés (munkanappal kiigazított, éves, %) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Petícióval tiltakoznak helyzetük tarthatatlansága ellen, és országos demonstrációsorozatra készülnek az egész közszférában legrosszabbul fizetett szociális dolgozók. Megelégelték, hogy az ágazatért felelős tárca nem veszi komolyan érdekegyeztetési kezdeményezéseiket. Haiman Éva Eddig tíz, a szociális ágazatban dolgozókat képviselő vagy velük szolidáris szakmai és szakszervezet csatlakozott a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottsághoz, amelyet a szociális szférában foglalkoztatottak érdekeinek hangsúlyosabb képviseletére hívtak életre. Kónya Gusztávné, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az ágazatban dolgozók 2008 óta nem részesültek béremelésben, jövedelmük mára a létminimumot sem éri el. A KSH-adatai megerősítik: miközben az egy főre jutó létminimum havi 85960 forint, a szociális ágazat alkalmazottainak nettó havi keresete mindössze 72553 forint volt 2012-ben. Ez 57152 forinttal kevesebb, mint a közszférában foglalkoztatottak havi nettó átlagfizetése, és a legalacsonyabb az egész közszférában. Ez azt jelenti, hogy a szociális ágazatban foglalkoztatott mintegy 145 ezer ember a létminimumnál kevesebbért végez fizikailag és lelkileg megterhelő munkát. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szerint, miközben - legyen szó bölcső- dések, hajléktalanok vagy idősotthonokban élők ellátásáról, gondozásáról - a szociális területen tevékenykedők munkáját a társadalom semmilyen tekintetben sem értékeli megfelelően. „A szociális ágazat önmaga állítja elő a szociális támogatásra szorulókat” - fogalmaznak. A Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság szerint a terület dolgozói közül, aki tud, máshol keres munkát, a képzett munkaerő elvándorlása így az ágazat összeomlásával fenyeget. A kormányzati intézkedések hatására azonban - teszik hozzá - nem csupán a dolgozók jövedelmi helyzete és életkörülményei romlanak, hanem a szociális segítő hivatás gyakorlásának szakmai körülményei is ellehetetlenülnek. „A segítés helyett egyre inkább az ellátottak bezsúfolása, a szegények, rokkantak, idősek regulázása, fegyelmezése és büntetése a hatalom által elvárt munkaköri feladat. Lehetetlen körülmények között, a politikai elvárásokkal is meg kell küz- denünk azért, hogy a szociális fájdalmakat és szenvedéseket enyhítsük, hogy segítő hivatásunkat gyakorolhassuk” - áll a lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójukban. A probléma nem új keletű, az ágazati érdekvédelmi szervezetek már több alkalommal kezdeményeztek egyeztetéseket, írtak nyílt leveleket és petíciókat, megszólítva a felelős minisztert, illetve a szociális államtitkárt. A miniszteri és államtitkári válaszok azonban általában kitérőek, pontatlanok voltak, nem a feltett kérdéssel foglalkoztak, az egyéni kezdeményezések sikertelenségét látva hozták létre az érintett szervezetek végül július 23-án a Demonstrációs Bizottságot. A bérfejlesztés és ágazati egyeztetés érdekében az SZTDSZ már korábban aláírás- gyűjtésbe fogott, amit a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság létrehozásával egyidejűleg kiterjesztett. Kónya Gusztávné tájékoztatása szerint már eddig több ezren látták el kézjegyükkel az íveket, de a tervek szerint őszig - az október 7-i Tisztes Munka Napjáig, vagy november 12-ig, a Szociális Munka Napjáig - folytatják az aláírásgyűjtést, majd a petíciót átadják Balog Zoltán miniszternek. Addig pedig országos demonstráció-sorozattal hívják fel a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. Öt év után most már követelnek méltányos - legalább a nemzetgazdasági átlagkereset szintjét elérő - bér- és juttatási rendszer kidolgozását, ezen belül délutáni és éjszakai műszakpótlék bevezetését és az Erzsébet-program kiterjesztését követelik az ágazatban dolgozók, mégpedig a megfelelő források hozzárendelésével. Fenntartótól független egységes normatív finanszírozás biztosítását és az intézményi térítési díjaknak a valós költségekhez igazítását is szorgalmazzák, ahogyan azt is, hogy az adó 1 százaléka a szociális szolgáltatók javára is felajánlható legyen. HÍRSÁV Ausztria: több százmilliós aszálykár? A becslések szerint már eddig több száz millió euró kárt okozott az aszály az osztrák mezőgazdaságnak, és a veszteség növekszik. Burgenlandban katasztrofális a helyzet, de az aszály egész Ausztriában nagy területeket sújt - mondta kedden Nikolaus Berlakovich mezőgazdasági miniszter, amikor helyszíni szemlét tartott a burgenlandi Oszlopban (Oslip). Kismarton körzetében a kukorica 50- 100 százaléka elpusztult, a cukorrépa pedig fele akkor,a mint egy normális évben. Az osztrák kormány jövő héten tárgyal a gazdáknak nyújtandó segélyről. ■ MTI Csökkent a hanyatlás üteme Olaszországban folytatódik A háború utáni leghosszabb recesszió Olaszországban, de a hazai össztermék (GDP) zsugorodásának üteme mérséklődött. Az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) kedden közölt előzetes adatai szerint az első negyedévi 0,6 százalék után a második negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,2 százalékkal, a múlt év hasonló időszakával ösz- szevetve pedig 2 százalékkal csökkent a GDP. A Reuters által megkérdezett elemzők 0,4, illetve 2,2 százalékos visszaesést vártak. Az olasz GDP már a nyolcadik egymást követő negyedévben csökkent. ■ MTI Nőttek a német ipar megrendelései a vártnál nagyobb mértékben nőttek a német ipari megrendelések júniusban - közölte kedden a német szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium. Júniusban az előzetes adatok szerint a német ipar megrendelései a szezonális és naptárhatásoktól megtisztítva az előző hónaphoz képest 3,8 százalékkal emelkedtek, szemben az előző havi felülvizsgált, 1,3 százalék csökkenésről 0,5 százalék csökkenésre módosított adattal. Elemzők havi bázison 1,0 százalékos növekedést vártak júniusra. ■ MTI Csányi: 15 milliárdos vágóhíd Mohácson OTP A bank negyven százalékra növelné részesedését az agrárfinanszírozásban Kevés magyar mondana le béréről a munkahelyért Mohács térségében 13-15 milliárd forintos zöldmezős beruházásként jön létre egy nagy kapacitású vágóhíd, amelynek egyik befektetője Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. A beruházásról azóta találgatnak, amióta Csányi Sándor megvált OTP-részvényeinek jelentős részétől. A hírt tegnap maga Csányi jelentette be az MTI-nek nyilatkozva. Közölte: a vágóhíd éves kapacitása egymillió sertés lenne egy műszakban. A bankvezető elmondta: a döntést a vágóhíd megépítéséről meghozták, a létesítmény területét már megvásárolták. A beruházásban részt vesz a Pick Szeged, valamint még egy magyar befektető, akit felhatalmazás híján nem nevezett meg. A vágóhíd felépítése csökkentené a Pick Szegednél az élősertés-szállítás költségeit, mivel közel fekszik majd az integrált alapanyag-előállításban részt vevő termelőkhöz. Jelentős sertéstenyésztés folyik a mohácsi térséghez közel található Bolyon, de már tárgyaltak nagy horvát sertéstenyésztőkkel is. Csányi Sándor tegnap tett egy másik bejelentést is egy sajtótájékoztatón, azt, hogy az OTP Bank legalább 40 százalékra kívánja növelni piaci részesedését középtávon az agrárfinanszírozásban. A Nemzeti Agrárgazdasági KamaráCsányl Sándor beruház val megkötött együttműködési megállapodás aláírása előtt emlékeztetett: tavaly a bankszektor mezőgazdaságba kihelyezett hiteleinek állománya csökkent, az OTP-é viszont 15 százalékkal emelkedett. Csányi kiemelte: az OTP több évtizedes hagyományokkal rendelkezik a mezőgazdasági termelők finanszírozásában, de még mindig nem használta ki az e területen rendelkezésére álló lehetőségeket, és nem foglalta el azt a helyet, ami megilletné. Az InfoRádió kérdésére megerősítette, hogy a magyarországi bankpiac továbbra is akvizíciós célpont az OTP-nél, céljaik nem változtak. ■ VG felmérés A magyarok 93 százaléka szerint hazájában nem létezik biztos munkahely, többek között ezért, minden második honfitársunk külföldre költözne jó állás reményében - derült ki a Randstad Work- monitor adataiból. A listát a görögök vezetik, míg a harmadik helyen a spanyolok állnak Á lengyelek közül 34 százalék, a szlovákoknál 32 százalék, míg a cseheknél csak 30 százalék hagyná el a hazáját a jobb munkalehetőségekért, míg Magyarországról 48 százalék költözne el, ha kapna megfelelő állást egy másik országban - ezzel régiós listavezetők vagyunk. Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik lemondanának a fizetésük egy részéről az állásuk megmaradásáért cserébe - csupán 15 százalék hajlandó erre, míg a régió többi országában ez az arány 30 százalék felett van. A magyarok 58 százalék gondolja, hogy határozott idejű állás megalapozhatja a hosszabb távú munkaszerződés lehetőségét, míg a lengyelek 88 százaléka vélekedik így. Bár 10-ből 9 magyar inkább aláírna egy határozott idejű szerződést, mint hogy teljesen munka nélkül maradjon, a többség szerint ez a megoldás inkább csak a fiataloknak való. ■ VG 1 4 i k
