Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-19 / 193. szám
6 GAZDASAG 2013. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Készül a nemzeti vízstratégia, szeptemberben kormány előtt Olcsóbb lakásokat veszünk ingatlanpiac Kevesebb pénzt szánunk a vásárlásokra, de a méretből nem adunk néhány héten belül elkészül a nemzeti vízstratégia, amelyhez felhasználják a szakmai fórumokon összegyűjtött, a vízgazdálkodás ésszerűsítését célzó, több mint ezer javaslatot, a dokumentum jóváhagyásra szeptemberben kerülhet a kormány elé. Kovács Péter helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a klímaváltozás következtében a vízkincs mindinkább felértékelődik. „Az ország földrajzi adottságai szerint felszín alatti vizekben - ivóvíz, termál- és gyógyvizek - bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást indokol.” Az EU a 2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű # felhasználását. Erre a célra a következő években nálunk is több száz milliárd eurós forrás áll majd rendelkezésre. E pénzekből jut majd a Balaton, a Szigetköz, a Homokhátság vizekkel kapcsolatos feladatainak megoldására is. Hangsúlyt kap az országon átfolyó vizek megtartása. Időnként nagy mennyiségű víz zúdul át a Kárpát-medencén, emiatt gondot okoz az árvizek, belvizek elleni védekezés, majd az aszály. A stratégia multifunkcionális tározók építését is javasolja, amelyek a nagyvizek idején feltöltve később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai célra lehet hasznosíthatók, elsősorban EU-s pénzek felhasználásával. Az aszály ellen jelentős szerepe lehet a medertározásnak és földeken a mélyszántásnak, amely a talaj nedvességmegtartását segíti. ■ MTI Öntözés jelenleg alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek. Ezért, a javaslatok szerint e terület legalább megkétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók korszerű berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak - mondta Kovács Péter. Előnyt élvez a kertészetek, gyümölcsültetvények öntözőrendszerének fejlesztése. Jelentősen megváltoztatta a válság, hogy milyen ingatlanokat vásárolnak a magyarok: négy év alatt megkétszereződött a legolcsóbb lakások aránya az adásvételeken belül, a házak részesedése pedig a felére esett. A pane-' lek és a luxusházak azonban jól fogynak. AS-összeállítás Míg a lakásokból a válság berobbanása óta az egyre olcsóbbakat keresik a magyarok, addig a családi házaknál érezhetően nőtt a legdrágább kategória részesedése az eladásokból - derül ki az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. A statisztikák szerint négy év alatt megkétszereződött, 10 százalékról 20 százalékra nőtt a legolcsóbb, 6 millió forint alatti lakások aránya az eladásokon belül. „A vevők növekvő árérzékenysége miatt évről-évre egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az összforgalomból a hasonló méretű téglalakásoknál akár negyedével olcsóbb lakótelepi lakások: 2008-ról 2012-re Budapesten nagyjából 20-ról 25 százalékra, míg a megyeszékhelyeken 30-ról 35 százalékra nőtt a lakóingatlan-forgalmon belüli részesedésük” - magyarázza Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A ó és 15 millió forint közötti lakásokból mindeközben arányaiban egyre kevesebbet adnak el a válság berobbanása óta, részesedésük az eladásokból 68-ról 58 százalékra csökkent. Érdekesség, hogy a 15 millió forintnál drágább ingatlanoknál nem volt változás az elmúlt években, úgy tűnik, hogy a válság kevéssé érintette azokat a lakáskeresőket, akik ilyen árszinten nézelődnek. Az adatok cáfolják viszont azt a közkeletű vélekedést, hogy a válságban a kisebb lakások iránt nőtt meg a kereslet, a lakásforgalom méreteloszlása ugyanis gyakorlatilag nem változott az elmúlt négy-öt évben. „BiA legdrágább kategóriájú házak részesedése is növekedett az eladásokban, és megkétszereződött az olcsó lakások aránya az eladásokon belül zonyos élethelyzetekben nem igen engedhetik meg maguknak a vásárlók, hogy az ingatlan alapterületén spóroljanak, ehelyett inkább egyéb tényezőkön, például az ingatlan típusán, állapotán, vagy a környéken kötnek kompromisszumot az alacsonyabb ár érdekében” - mondja Valkó Dávid. Az viszont egyértelműen a válság hatásának tudható be, hogy az elmúlt években meredeken esett a családi házak részesedése a lakóingatlan-eladásokból. A csúcson, 2004-ben még minden második eladott lakóingatlan ház volt, 2008-ban is még 40 százalékos volt a részesedésük, tavaly azonban már kevesebb, mint minden negyedik. A házakkal szemben a társasházi lakások térnyerése egytől-egyig minden megyében és Budapesten is bekövetkezett 2008 óta, a legszem- beszökőbben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben (46 százalékról 71 százalékra, illetve 30 százalékról 55 százalékra való aránybővülés). Jelenleg Komárom-Eszter- gom megyében a legalacsonyabb a házak részaránya (20 százalék) az eladásokból - ha nem számoljuk Budapestet az 5 százalék alatti szinttel -, míg a másik végletet Pest megye adja 51 százalékkal. „A házak aránycsökkenésének egyik oka az, hogy a válságban kevesebben vállalják a házvásárlással járó nagyobb körültekintést és elhatározást, a hosszabb távú elköteleződést. Emellett a házak általában magasabb vásárlási és fenntartási költségei is inkább a lakások felé terelik az amúgy is szűkülő keresletet” - mondja Valkó Dávid. Bár egyre kevesebb házat adnak el, azon belül folyamatosan nő a drágák és a nagyok iránti kereslet: 2008 és 2012 között a legnagyobb, 120 négyzet- méter feletti, és a legdrágább 25 millió forint feletti ingatlanok részaránya jelentősen nőtt. „Az, aki manapság házvásárlásba fog, az inkább hajlandó megfizetni a nagyobb, drágább ingatlant, így az alacsony kereslet a valóban jó állapotú és minőségű, esetleg egyedi adottságú ingatlanokra szűkült” - véli az elemző. Ennyibe kerülnek a házak tavaly 15,5 millió volt az értékesített családi házak átlagára Magyarországon, a visz- szafogott kereslet országszerte általánosságban főleg az újszerű, vagy új építésű, magas minőségű családi házak iránt, valamint a nagyon olcsó, kisebb alapterületű, felújítandó épületek, illetve mutatkozott - derül ki az OTP Ingatlanpont piaci elemzéséből. KOSZTOLÁNCZY GYÖRGY, a cég ügyvezetője elmondta: a piacon lévő túlkínálat miatt most nagyon kedvező áron lehet jó családi házakat találni. Eladott lakások megoszlása árkategóriák alapján (2012, százalék) Eladott házak megoszlása árkategóriák alapján (2012, százalék) 25 millió Ft felett S 6 millió Ft alatti 20 6-9,9 millió Ft ------------37 20-25 millió Ft 5 15-19,9 millió Ft 10 10-14,9 millió Ft 21 VG-GRAFIKA FORRÁS: OTP LAKÚINGATLAN ÉRTÉKTÉRKÉP VG-GRAFIKA FORRÁS: OTP LAKÓINGATLAN ÉRTÉKTÉRKÉF Kétmilliárd forintos keret jut a tanyák fejlesztésere pályázat Ötmilliárdos igény: sokan villamosítanak - Elbírálás szeptember végén, utána egyből kezdődhet a munka A tanyafejlesztési programra több mint 1000 pályázat érkezett be. A támogatási igény mintegy 5 milliárd forintot tett ki - közölte a vidékfejlesztési parlamenti államtitkár, miután lezárult a program egyhónapos pályázati időszaka. Budai Gyula elmondta, a támogatási keret 2 milliárd forint. A tanyafejlesztési program 2010-ben indult. A finanszírozásra 2011-ben mintegy 1 milliárd, 2012-ben 1,5 milliárd forint jutott. A program jövőre folytatódik, a finanszírozási forrás ismét 500 millió forinttal nőhet. A nemzeti forrásból finanszírozott program célkitűzései közül továbbra is az egyéni tanyagazdaságok fejlesztése a legnépszerűbb. Jelentős számban jelentkeztek még a tanyagazdaságok indító támogatására és tanyavillamosításra is pályázók. Az ön- kormányzati típusú fejlesztési célok közül a tanyai termékek piacra jutásának elősegítését, valamint a külterületi utak karbantartásához szükséges gépek beszerzését jelölték meg a legtöbben. Az önkormányzati típusú fejlesztésekre mintegy 3,5 milliárd forintot igényeltek. A tanyagazdaságok fejlesztésére a gazdálkodók összesen 786,9 millió forintot, a tanyagazdaságok indító támogatására 552,4 Volt idő, amikor el akarták sorvasztani, pedig sorvadt az magától is millió forint forrást, míg a vil- lamosenergia-ellátást biztosító egyéni, kötelező önrész nélküli fejlesztések finanszírozására 306,6 millió forintot szeretnének kapni a gazdálkodók. A beérkezett pályázatokat szeptember végére fogják elbírálni. A pozitív elbírálást kapott pályázatok megvalósítását október elejétől kezdhetik meg a nyertesek, és jövő év április 30-ig kell befejezniük. Tavaly csak 240 településről lehet tanyafejlesztési forrásra pályázni, az idén pedig 6 alföldi megye, és Pest megye déli részének 724 településéről érkezhettek pályázatok. Korábban a VM lapunknak azt nyilatkozta, két év alatt eddig 434 pályázat kapott támogatást, a nagyjából 4,5 milliárd forint beérkezett támogatási igényből közel 2,4 milliárdos támogatást sikerült megítélni. Tavaly a teljes keret csaknem a felét a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére ítélték oda. Ennek keretében 17 településen épült helyi termelői piac, vagy tanyai termékeket értékesítő önkormányzati bolt, vagy pedig a helyi tanyai termékeket feldolgozó üzem. Tanyán Magyarországon mintegy 300 ezer ember él. Hatvan százalékuk valamelyik alföldi megyében - húsz százalék Bács-Kis- kun megyében. aÉ. S.
