Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)

2013-08-17 / 192. szám

2013. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Nem jó kint, de jobb, mint itthon Hollandia Nagyon magasak ugyan az adók, de az állampolgárok sokat vissza is kapnak Orvai József és édesanyja, Orsós Józsefné a szülői ház kertjében. József szerint előbb-utóbb hazajönnek, hiszen Magyarország az otthonuk Németkérről Amszterdamig vezetett az útjuk, ahol köny- nyebb a megélhetés, de nem könnyű együtt élni azzal, hogy a család kettészakadt. Ihárosi Ibolya NÉMETKÉR-AMSZTERDAM Orvai József németkéri autószerelő­mester nyolcadik éve él Amsz­terdamban. Az öccse után ment ki, miután itthon sem ő, sem a testvére, Csaba nem talált olyan munkát amiből az utazási bér­let kifizetése után meg lehe­tett volna élni. Csaba története olyan mint egy romantikus re­gény, de róla és családjáról, hol­land feleségéről, kétnyelvű gye­rekeiről majd egy másik alka­lommal szólunk. A németkéri nagymama, Or­sós Józsefné nyugdíjas tanítónő. A pedagóguskölcsön segítségé­vel épült gyerekkori családi ház teraszán beszélgettünk. József Pakson dolgozott a Renault-nál, majd amikor munkanélküli lett, már kétgyermekes apaként, fe­ketén dolgozott, hiszen egy mű­hely felszerelésére nem volt pén­zük. Ez a helyzet fel is emésztet­te a házasságukat. A 21 éves Bettina ma édesap­jával Hollandiában él, a 14 éves Róbert pedig itthon maradt az édesanyjával. A ma 14 éves fiú kitűnő tanuló, hét éve kajako­zik, az ESZI-be jár, majd mű­szaki pályára készül.- Az nagyon nehéz időszak volt, hiszen hiába próbáltam meg mindent, nem tudtam ösz- szetartani a családot. A lányom a válás után velem akart ma­radni, s eredetileg úgy tervez­tük, hogy itthon próbálunk bol­dogulni. Kijárt Hollandiába fe­ketén dolgozni, hogy egyáltalán legyen mit enniük. Bettinának és az édesanyjának, s persze neki sem tetszett ez a helyzet.- Végül egy szál nadrágban, két bőrönddel és az akkor 12 éves lányommal indultunk el, mesélte el József. Bettina egy nyarat kint töl­tött, aztán döntöttek. A kislány egy évig csak nyelvet tanult, s mindenki meglepetésére kide­rült, hogy kitűnő a nyelvérzéke, úgyhogy emelt szintű középis­kolába vették fel. Ma már önál­lóan bérel lakást, dolgozik és ta­nul. Hosszabb távon az idegen­forgalom és a nyelvek érdeklik. Hollandul nagyon jól tud, tanult franciát, spanyolt és angolt. Orvai József helyzete már sokkal könnyebb volt mint Csa­báé, hiszen akkor már Magyar- ország tagja volt az Európai Uniónak és ott komolyan ve­szik a munkaerő szabad ván­dorlását. Minden papírt auto­matikusan elfogadnak, nem beszélve az öccse által kitapo­sott útról. Neki akkor már bein­dult az egyszemélyes vállalko­zása. Szolgáltató, lakásfelújító cége van. József is hasonlót ala­pított, közel is laknak egymás­hoz, együtt is dolgoznak. A hollandok sokkal nyitot- tabbak, mint a magyarok, vá­laszolta kérdésünkre. A hazai­hoz képest jóformán nincsenek előítéletek, némi tartózkodás érezhető, általában a külföldi­ekkel szemben. Amszerdamba több mint száz országból érkez­tek emberek. Egyik szomszéd­juk például Marokkói, a másik egyiptomi, az egész utcában csak két holland család lakik.- Ha azt mondom Hollan­diában, hogy cigány vagyok, az olyan, mintha svábot, vagy egyiptomit mondtam volna, tet­te hozzá. Hollandiában is lak­nak cigányok, egy részük tel­jesen beilleszkedett. Ugyanak­kor néhány helyen még a régi karavános életformát folytat­ják. Már mindkét testvér hol­land állampolgár lehetne, de mivel sem előnyük, sem hát­rányuk nem származik abból, hogy holland vagy magyar út­levelük van, nem érzik szüksé­gét az állampolgárságnak. A lakásbérletre rengeteg pénzt elköltötték, ezért József és barátnője, a budapesti La- tosinszky Éva, házat vásárolt. Éva érettségi után Angliába ment dolgozni, majd átment Hollandiába, ahol munka mel­lett angol nyelven üzemgaz­dász oklevelet szerezett. Mára ért be a sok munka és tanulás gyümölcse, egy áramszolgálta­tónál dolgozik mint projektme­nedzser. Ma már a válság ott is érezteti hatását, de még mindig tartani lehet a megszokott élet­nívót. Ami a jövőt illeti, egyelőre maradnak Hollandiában, hi­szen a nagy házra felvett köl­csönt még vissza kell fizetni. - Könnyebb és jobb élni és köny- nyebb megélni, mint itthon. A két rossz közül az a jobb. Nin­csenek napi problémák, hogy nem tudok tankolni, nem tu­dom kifizetni a gázt. Nem kell gondolkodnunk azon, hogy be­üljünk-e egy étterembe; elmen- jünk-e színházba, vagy múze­umba. Megszoktuk a jót, azt, hogy nem kell megnézni, mi mennyibe kerül. Munka után minden lehetőség adott a pihe­nésre, kikapcsolódásra, nyara­lásra. De hogyan tudnék igazán örülni valaminek, amikor na­gyon hiányzik a fiam, akkor is ha évente többször hazajövök. Sajnos anyu is messze él tő­lünk. Tudom, hogy Bettina sem igazán boldog, mert neki is hi­ányzik a testvére és az édes­anyja. Ugyanakkor már el sem tudnám képzelni az életem egy ilyen kis faluban. Szerintem az öcsém sem lesz Hollandiá­ban nyugdíjas. Csak hazahúz a szívünk, hiszen Magyarország az otthonunk. Hollandia, a jól működő ország egy beszélgetés persze kevés ahhoz, hogy megismerjünk egy országot, de azért jellemző, hogy mit róla az, aki ott él. Or­vai József napi szinten ismeri a hazai helyzet, mert nézi a tévét. Hollandiában nem folyik bele a politikába, de tudja, hogy ott megvannak az egyensúlyok. Nem fordulhat elő, hogy a kor­mány megmondja, mától ki árulhat cigit és mindenki bólo­gat. Ennél sokkal kisebb ügyek miatt is kimennek az emberek az utcára. Hollandiában min­denki tudja, ha bármit kitalál a politika, azt alaposan megvitat­ják és az ellenzék is beleszól­hat. Úgy döntenek, hogy az át­lag hollandnak is jó legyen, ne csak a gazdagnak, de a szegé­nyeknek is jusson. Vannak szél­sőségek, de sokkal inkább el­nyomja az állam és a közvéle­mény ezeket a megnyilvánuláso­kat.- a jövedelem több mint fele el­megy adóba és ma már alig van lehetőség feketén dolgozni. Min­denki számlát kér az elvégzett munkáról. De tudom, hogy ka­pok is érte, az állam a polgáro­kért van és nem fordítva. Tu­dom, hogy segítséget kaphatok, ha szükség lenne rá, és minden­hova autópálya vezet. Az egész ország tiszta, minden működik, s minden folyamatosan fejlődik egy kicsit, fogalmazott Orvai József. HÍRSÁV Állampolgársági esküt tett az orosz férfi paks Upadisev Alekszandr Vitaljevics kisgyermekkora óta Magyarországon él. Ka­locsán nőtt fel, később Paks- ra költözött, itt kötött házas­ságot, két gyermeke van. Az atomerőmű egyik beszállító cégénél dolgozik. A 39 éves orosz férfi a háromezer kilo­méterre lévő Sziszanyinoban született, de már teljesen magyarnak érzi magát, ezért folyamodott állampolgársá­gért. Az állampolgársági es­küt csütörtökön tette le a vá­rosházán, Hajdú János pol­gármester előtt. ■ V. T. Tartják a tervet, őszre elkészül a napközi báta A munkák körülbelül nyolcvan százalékával elké­szültek a bátai idősek nap­köziotthonában. Huszárné Lukács Rozália polgármes­ter elmondta, hogy a korsze­rű épületet szeptemberben vehetik birtokba a nyugdíja­sok. Az orvosi rendelő, mely a napközivel egy épületben található, most kezelőhelyi­séggel bővül, és a rendelő a napköziből is megközelíthe­tő lesz. ■ B. K. A Duna Palotában állít ki Bucsányi Endre Budapest Rebbenések cím­mel nyílik szombaton dél­után öt órakor Bucsányi Endre, szekszárdi alkotó ki­állítása Budapesten, a Du­na Palotában. A tárlatot Va- gyóczki Kata festőművész nyitja meg. Az elsősorban olaj és pasztellképekből ál­ló, de grafikákat is tartal­mazó kiállítási anyag egy hétig lesz látható a főváros­ban. ■ B. K. Egy Bucsányi-kép Szekszárdról Jóval kevesebb lett a halálos áldozat motorosok Úgy lehet elkerülni a baleseteket, ha a közlekedők vigyáznak egymásra Közel kétszáz pályázat a hőszigetelési programban Tolna megye útjain balesetben elhunyt áldozatokra emlékez­tek tegnap a Kölesd melletti Bar- tal-szobomál. Az idei koszorúzá­son Óberling József rendőr ezre­des, az Országos Rendőr-főkapi­tányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bi­zottsága (ÓBB) ügyvezető elnöke elmondta: tavaly Tolna megyé­ben minden korábbinál keveseb­ben, összesen tízen haltak meg az utakon, az ország egész terü­letén pedig 605-en. Tremészete- sen ennyi áldozat is nagyon sok, ugyanakkor tény, hogy 1990-ben ez az országos szám még megha­ladta a 2400-at. A célkitűzés pe­dig az, hogy a nem túl távoli jö­vőben már senki ne haljon meg az utakon. Óberling József külön kitért a motorosokra, akik közül idén 29- en vesztették életüket közlekedé­si balesetben. Húszán közülük vétlenül, mert valaki más nem tartotta be a közlekedési szabá­lyokat. Az ÓBB elnöke ennek kapcsán hangsúlyozta: csak úgy lehet elkerülni a baleseteket, ha a közlekedők figyelmesek és vi­gyáznak egymásra az utakon. A Bartal-szobor megkoszorú­zása után a Tolna Megyei Bal­eset-megelőzési Bizottság ülést tartott a kölesdi művelődési házban, ahol az aktuális balese­ti helyzetről zajlott az eszmecse­re. ■ 1.1. Mai motorosok is érkeztek rég elhunyt társuk emlékművéhez koszorúzni paks A helyben meghirdetett hőszigetelési, fűtéskorszerűsí­tési pályázatok nyerteseivel ha­marosan támogatási szerződést köt az önkormányzat. Az elnyert összeg felhasználásáról a jövő év végéig kell számot adni. Helyszí­ni ellenőrzés is lesz majd, amely­nek során a polgármesteri hiva­tal szakemberei megnézik, hogy a pályázó eleget tett-e a vállalt kötelezettségének. Ingatlanonként 300, 400 il­letve 600 ezer forintot lehetett elnyerni energiatakarékossági célú felújításra. Panelépületek­re és hagyományos építésűek- re is 50-50 millió forintos keret­összeg áll összesen rendelkezés­re. A panelprogram 2001-ben, a hagyományos épületek felújítá­sa 2006-ban indult Pakson. A 2012-ig beadott pályázatok kö­zül hagyományos épület esetén 543-at, míg a paneleknél 1980 lakást, 134 lépcsőházat részesí­tettek önkormányzati támoga­tásban. Ugyanarra a lakásra nyerhetett a tulajdonos többször is pénzt: az egyik évben például fűtéskorszerűsítési, a másikban hőszigetelési munkára. Az évek során a panellakások korszerűsítésére benyújtott pá­lyázatok száma csökkent, mivel azok többségét már felújították. Az idei, közel kétszáz befogadott pályázat háromnegyedét hagyo­mányos építésű ingatlanok tulaj­donosai adták be. ■ V. T. t A i r i

Next

/
Oldalképek
Tartalom