Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-09 / 185. szám
6 BELFÖLD 2013. AUGUSZTUS 9., PÉNTEK Folytatódott a gazdaság kilábalása GDP A kisebb súlyú ágazatok segíthetik a növekedést - Júniusban visszaesett az export Matolcsy György, Orbán Viktor és Varga Mihály. Elemző szerint a várható második negyedéves növekedés átfordíthatja az éves GDP-adatot is A második negyedév elején meglepően jó makrogazdasági adatok érkeztek, amelyek alapján igen kedvező GDP-adatokat várhattunk. Júniusban kissé romlott az összkép, ám így is növekedhetett a gazdaság. A lapunk által megkérdezett 11 közgazdász prognózisának mediánja szerint az idei második negyedévben 0,5 százalékkal növekedhetett a GDP. Hornyák József Júniusban 3 százalékkal esett vissza az export euróbán számolva, az import pedig 0,3 százalékkal csökkent éves alapon, ám a külkereskedelmi többlet így is 583 millió euró volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel megismerhettük a kirakós utolsó darabját is a második negyedéves GDP-adat közlése előtt. Az év hatodik hónapjában kissé romlottak a makrogazdasági mutatók. A kiskereskedelmi forgalom 0,4 százalékkal esett, amiben fontos szerepe volt annak, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelem 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 0,5 százalékkal csökkent. Az üzemanyag-fogyasztás ugyanakkor 2,4 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés júniusban 0,6 százalékkal mérséklődött. Igaz, munkanaphatástól megtisztítva 1,7 százalékkal nőtt az ipar. Az április-júniusi időszak első két hónapjában ugyanakkor összességben kedvező adatok érkeztek, így a negyedévben növekedhetett a gazdaság. A Világgazdaság által megkérdezett elemzők mediánvéleménye szerint a második negyedévben 0,5 százalékkal nőhetett a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legoptimistább elemző szerint 0,8 százalékos lehet a bővülés, míg a legborúlátóbb előrejelzés alapján stagnálás közelében lehet a gazdaság. Az idei első negyedévben nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,3 százalékkal csökkent a GDP, míg az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. Utóbbi szám akár módosulhat is, hiszen a KSH felül szokta vizsgálni a GDP-adatokat. „A várható második negyedéves növekedés át tudja fordítani az éves GDP-adatot is” - mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere kiemelte, kiesik a 2012. második negyedéves 0,6 százalékos visszaesésről tanúskodó adat, és helyette egy pozitív kerül a bázisba. „Ennek tükrében reálisnak tűnhet a kormányzat 1 százalék körüli idei növekedési várakozása, ha tartani tudjuk a 0,4 százalékos negyedéves bővülést” - vélte Bebesy. „A második negyedévben 20 százalékos növekedést várunk a mezőgazdaságban” - mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója azt teszi hozzá, hogy a mezőgazdaságra vonatkozóan most becsülnek egy számot, ám a végleges aratási adat ezt felülírhatja. Kedvező a termés, de az árak lefelé mennek, ami negatívan hat. „Nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági GDP 40 százalékát az.állattenyésztés adja, itt pedig romló folyamatokat láthatunk” - emelte ki. Suppan Gergely szerint az építőipar közel 10 százalékkal meghaladhatja az előző évit, ha júniusban is fennmarad a dinamika. „A mezőgazdaságnak és az építőiparnak is kicsi, 3,5-3,5 százalékos a súlya a GDP-ben, ám ezzel együtt is a mezőgazdaság 0,7, az építőipar pedig 0,3 százalékkal járulhatott hozzá a gazdaság növekedéséhez” - vélekedett Suppan. Hasonlóan látja Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza is. Szerinte az áprilisi ipari adatnak köszönhető nagyrészt, hogy a szektor növekedni tudott a második negyedben. A KSH szerint áprilisában az ipari termelés 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index 2,9 százalékot emelkedett. Az alacsony bázison kívül elsősorban a járműgyártás jelentős növekedése segítette a bővülést. „Az ipar enyhe növekedést produkált a második negyedben, míg az elsőben mínuszban volt a teljesítménye” - hangsúlyozta Suppan Gergely. „A készletfelNémeth Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza szerint ugyanakkor olcsóbb lett volna az ország finanszírozása, ha újra azIMF-től veszünk fel hitelt „Több tízmilliárd forintot spórolhattunk volna, ha új megállapodást kötünk a valutaalappal, hiszen akár 3-3,5 százalékkal alacsonyabb az IMF-hitel kamata, mint a piaci finanszírozásé. Az NGM szerint viszont az IMF-hitel érdemben nem olcsóbb a kibocsátott devizakötvényeknél, és „azIMF-hi- telt általában a bajban lévő országok igénylik, miután már nem tudják magukat a piacról finanszírozni”. építések szintén javíthatják a GDP-t, és kisebb lehet a beruházások visszaesése is” - tette hozzá. Németh Dávid szerint a szolgáltatások továbbra is visz- szaesést mutathatnak a második negyedévben, de már csökkenhet a zsugorodás trendje. „Az idegenforgalmi bevételek is növekedhetnek éves alapon, ami szintén segíthette a belső keresletet” - hangsúlyozta Suppan. „A kiskereskedelmi forgalom előjelet váltott, és a negyedévben átlagosan 2 százalék körüli növekedést mutatott, míg korábban ugyanekkora mínuszok voltak.” A további növekedési kilátásainkat az európai konjunktúra javíthatja. „Az euróövezetben 50 pont fölé került a beszerzési menedzser index értéke, vagyis a valutaövezet kikerülhet a 6 negyedéve tartó recesszióból, és ez ipari exporton keresztül segítheti a magyar növekedést” - mondta Bebesy. Előretekintve ugyanakkor nagy változás nem látszik. Az MNB Növekedési Hitelprogramja ellenére maradhat a hitel nélküli növekedés („creditless recovery”), és a nem túl befektetésbarát intézményrendszeri környezet is fennáll. Megszabadulunk a Nemzetközi Valutaalaptól A magyar Nemzeti Bank után hétfőiga kormány is előtörleszti a 2008-ban felvett IMF-hitelt „Költségoldalon az előtörlesztése 3,5 milliárd forint összegű megtakarítást eredményez, amely az IMF-hitel kamata és az előfinanszírozásból származó betéti kamat különbözete”- válaszolta a Világgazdaságnak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). „A Magyar Nemzeti Bankban elhelyezett állami devizabetétekért a jegybank jelenleg 0-0,1 százalék kamatot fizet Ezt a kamatot az határozza meg, hogy az MNB ennek a devizának a nemzetközi pénzpiacra történő kihelyezése során mennyi kamatot tud begyűjteni. Ezt a kamatot adja tovább a betétet elhelyező államnak” - fejtette ki az NGM. az IMF-HITEL fennálló része a kvóta háromszorosa alatti ösz- szeg, azaz a kedvezményes, 1,1 százalékos kamat-állományba tartozik Ezt az 1,1 százalékos hitelkamatot kell tehát összevetnünk a törlesztésekre fizetett, MNB-ben elhelyezett devizabetétek után megszerezhető kamattal, ami 0-0,1 százalék között mozog - magyarázta az NGM. „valóban spóroltunk néhány milliárd forintot azzal, hogy korábban törlesztjükazIMF-nek a hitelt" - mondta lapunknak Reálisabb lehet az arazas az építési beruházásoknál módosítás A közbeszerzési jogszabályok módosításai kedvezőbb környezetet kínálnak a vállalkozásoknak Az építési beruházásokról szóló kormányrendelet előírásai szerint, ha a szakmai szervezetek által megállapított minimális rezsióradíjnál alacsonyabb az ajánlat, akkor külön vizsgálni kell az árak megalapozottságát. Az eljárásokat azonban továbbra is nehezíti, hogy az ajánlattevők számos esetben adnak meg nullás árat, vagy módosítják a kiadott költségvetést, ami érvénytelenséggel jár - mondta el dr. Kiss Judit, a Nagy és Pál Ügyvédi Iroda közbeszerzési szakértője. Az építési beruházásoknál több kedvező változás is történt a július elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény módosításában. A finanszírozás területén kiemelendő, hogy jelentősen megemelkedett a kötelező előleg maximális összege: az eddigi 10-ről 58 millió forintra, ami nyilvánvalóan megkönnyíti a kivitelezési munkák megindítását a jelenlegi nehéz pénzügyi környezetben. Az építőiparban a kiélezett versenyhelyzet miatt kialakuló irreálisan alacsony árak okozta problémák orvosolását segítheti az, hogy az ajánlatkérők számára már van konkrét viszonyítási pont annak megítélésére, hogy egy-egy ár ebbe a kategóriába eski-e. Ennek megítéléséhez ugyanis segítséget nyújt a szakmai szervezetek Problémát jelent a versenyhelyzet miatti irreálisan alacsony ár konszenzusán nyugvó minimális rezsióradíj bevezetése - ennek összege jelenleg 2383 forint. Ha valaki ennél alacsonyabb összeget jelöl meg, az nem jelent automatikus érvénytelenséget, de részletes indoklási kötelezettséget igen. Ez minden szerepelőnek hasznos, hiszen a minimális rezsióradíj biztosítékot arra, hogy a munka megvalósul és az ellenérték fedezetet nyújt az alvállalkozók kifizetésére, ezáltal mérséklődhet az iparágat sújtó körbetartozás is. Az ajánlatok árazásával kapcsolatban azonban van még probléma - hívta fel a figyelmet dr. Kiss Judit. A törvényből ugyanis változatlanul következik, hogy az úgynevezett nullás ár megadása, vagy a költségvetés átírása az ajánlat automatikus, további vizsgálatot nem eredményező érvénytelenséget eredményez. Ez eléggé jellemző az ajánlatokra, s nem csak a kisebb cégeknél fordul elő: nemrégi zárult egy olyan, több százmilliós építési munka tendere, amelyeben a tizenkét indulóból hatnál, egy másik esetben 10 pályázóból 5-nél fordult elő ez a hiba, s lett érvénytelen a vállalkozások ajánlata. Nagyon fontos, hogy a végső ajánlatot e téren alaposan ellenőrizzék az ajánlattevők - húzta alá dr. Kiss Judit. ■ VG h > i \
