Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)

2013-08-08 / 184. szám

2013. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Nagyot emelkedett júliusban a költségvetési hiány Pluszforrás nélkül is megy vita Partnerek az élelmiszer-biztonsági reform végrehajtásában Forgalomból kivont élelmiszerek mennyisége (2013, kilogramm) Január I 2751 Február ISI 71531 Március Összesen 1061424 250 897 FORRÁS: NÉB1H A NÉBIH tegnap a biztonságos élelmiszerekről tartott előadást a Nagycsarnokban - az új stratégia is kiemelt szerepet szán a tudatformálásnak büdzsé Júliusban 129,5 milli­árd forintos lyuk keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, derült ki a Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM) közleményéből. A központi költségvetés 179,1 milliárdos hiánnyal zárt, de az eredményt javította, hogy az elkülönített állami pénzalapok 5,6, a társadalombiztosítási alapok pedig 44 milliárdos többlettel zártak. Az év első hét hónapjában 851,2 milliárd forintos hiány alakult ki, ami az egész évre tervezett 879,8 milliárd forin­tos deficit 96,7 százaléka. Az elmúlt időszak romló költség- vetési folyamatai alapján lát­ható, hogy a kormányzatnak miért kellett bejelentenie az új Varga-csomagot, amelynek keretében emelkedett a tranz­akciós adó. A magas hiány amellett ala­kult ki, hogy a központi költ­ségvetés július végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 275 milliárd fo­rinttal nőttek. Több folyt be személyi jövedelemadóból, regisztrációs adóból, és segítet­tek az idén bevezetett új adó­nemek is. A központi költségvetés jú­lius végi kiadásai mintegy 826 milliárd forinttal emelkedtek éves összevetésben. A szokat­lanul nagy júliusi hiány hát­terében részben az áll, hogy 2013-tól az állam fizeti az egészségügyi, szociális intéz­mények kiadásait, valamint a pedagógusok illetményét is. Az NGM szerint „meghaladták az előző évi kifizetéseket az egye­di és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgál­tatás támogatása, lakásépítési támogatások, a kezességérvé­nyesítések, az egyéb kiadások, és az állami vagyonnal kapcso­latos kiadások is”. ■ H. J. Az államháztartás adatai 2013-as előirányzat 2013.1-VII. hónap Központi költségvetés-872,5-1093,30 Elkülönített állami alapok-7,3 62,1 TB-alapok 0 180 Egyenleg-879,8-851,2 FORRÁZNOM Újraszervezné az élelmiszer- lánc felügyeleti rendszerét a társadalmi vitára bocsátott új élelmiszerlánc-biztonsági stratégia. A minisztérium állítja: az anyag a jelenlegi rendszer hatékonyabbá téte­lét szolgálja. Braunmüller Lajos Átszervezné a most meglévő laboratóriumi rendszert, kö­zös tudásbázist hozna létre, és tudatformálást végezne az új, most társadalmi vitára bo­csátott élelmiszerlánc-bizton­sági stratégia. A rendszer erő­sebb hatóságot és élénkebb információáramlást hozna. „A stratégiának jó felveté­sei vannak, az abban foglal­tak megfelelően megvalósítva segíthetnek az élelmiszer­biztonsági helyzet további javításában” - jelentette ki a Világgazdaságnak Lukács László. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunk­nak hozzátette: „a stratégia egyik fő célkitűzése, a labor­hálózat korszerűsítése mára elengedhetetlenné vált. A la­borok mérései, szakmai mun­kája természetesen megfelelő, de a rendszer racionalizálása szükséges. A korábbi megyei laborhálózat helyett a regio­nális hálózat kialakítása még nem fejeződött be, ezt végig kell vinni, amely a laborok együttműködését erősíthet­né” - fogalmazott Lukács. Az ügyvezető fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a stratégia alkotói kiemelt sze­repet szánnak az informá­cióáramlás javításának. „A kétoldalú információáramlás valóban sokat segítene, a ha­tóságok információgyűjtése egy szintén rendszeres tájé­koztatással párosulva hatéko­nyabb együttműködés alap­jait teremthetné meg. Ezzel az élelmiszertermelésre nem méltó szereplők is kiszűrhe- tőek lennének” - jelentette ki az ügyvezető igazgató. Lukács Évi hárommillió eset Magyarországon - szak­értői becslések szerint - évente 3 millió ember be­tegszik meg élelmiszertől, de az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz. A nemzetgazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedé­sek évente akár több száz milliárd forint terhet jelent­hetnek, a kezelési költsé­László hangsúlyozta: a Tej Terméktanácsnak alapvető ér­deke, hogy jól szervezett élel­miszer-biztonsági rendszer működjön, ennek érdekében a stratégia kialakításában part­nerek lesznek. Súlyos hibának tartaná Lu­kács László, ha a rendszer megújulásának költségeit az élelmiszeripari szereplőkkel akarná megfizettetni az ál­lam - reagált az ügyvezető arra a kérdésünkre, milyen finanszírozási modellt tarta­na célravezetőnek. „Az élel­miszerlánc felügyelete, az élelmiszerbiztonság ellenőr­zése állami feladat. Az élelmi­szeripar szereplői már most is fizetik ennek a díját, részben az élelmiszerlánc-felügyeleti díj formájában, részben pe­gek, a munkából való ki­esés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási szo­kásokkal, konyhatechniká­val megelőzhető lenne - áll a stratégiában. Az anyag központi része a tudatfor­málás, ennek révén sokat lehetne tenni az ételmérge­zések megelőzéséért. dig a minőségbiztosítási rend­szerek, a nyomonkövetés és a korszerű technológiák mű­ködtetésének formájában” - jelentette ki Lukács. A stratégia középtávú, az el­következendő tíz évre vonat­kozik, és szemléletváltást sze­retne elérni az élelmiszerbiz­tonság területén - nyilatkozta lapunknak Bognár Lajos. Az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár lapunk­nak kijelentette: „nem csupán a hatósági ellenőrzésről van szó, a stratégia fontos eleme a társadalmi tudatformálás is, a laborrendszer megújítása, és ennek kapcsán új információs rendszer, egy új tudáshálózat kiépítése.” A költségekről szólva a helyettes államtitkár hang­súlyozta: „nem kerül többe a stratégia megvalósítása az élelmiszergazdaság szereplői­nek, hiszen nem egy új rend­szer létrehozásáról van szó, hanem új szemléletről. Az élelmiszerbiztonság megte­remtésére az állam már most is elkölti a forrásokat, mi azt mondjuk, hogy ezt kell haté­konyabban felhasználni. A stratégia megvalósítása nem igényel pluszforrást” - tette hozzá Bognár Lajos. HÍRSÁV Visszafizette az MNB az IMF-tartozást júliusban 595 millió euróval csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka és 33,734 milliárd eurót tett ki a hónap végén - de­rül ki a jegybank előzetes adataiból. Július végén a tar­talékok 148 millió euróval elmaradtak a tavaly év végi értéküktől. Augusztusban a kormány döntése értelmé­ben Magyarország határidő előtt egy összegben vissza­fizeti a Nemzetköz Valuta­alaptól (IMF) 2008-ban fel­vett hitelből fennmaradt 2,2 milliárd euró adósságot. Az MNB augusztus 6-án teljes egészében visszafizette az IMF felé fennálló 721 millió euró hitelét, így nincs továb­bi hiteltartozása. ■ MTI Egyhangúlag döntöttek a kamatcsökkentésről A monetáris tanács tagjai egységesen az alapkamat 25 bázispontos csökkenté­sét támogatták a testület legutóbbi, július 23-i ülé­sén, az alapkamat így 4,00 százalékra csökkent - derül ki a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának leg­utóbbi üléséről közzétett jegyzőkönyvből. ■ MTI Három évig nem emelne kamatot a BoE az angol jegybank addig nem kíván kamatot emelni, ameddig a munkanélküliség nem csökken 7 százalék alá - jelentette be tegnap Mark Carney, a Bank of England (BoE) elnöke. Erre az inflá­ciós jelentésükben megfo­galmazott prognózis szerint 2016 harmadik negyedévéig nem számítanak. ■ VG Kétéves csúcson az Ifo eurózóna-indexe az ifo német gazdaságkutató intézet negyedévre előre­tekintő hangulatbarométere 7,2 ponttal 102,3 pontra emelkedett. Ennek ellenére a mutató továbbra is jóval a 108 pontos 15 éves átlag alatt van. Az Ifo szerdán közzétett felmérése szerint a második negyedévben az euróövezet valamennyi tag­országában javult a gazda­ság helyzete. ■ MTI Segítenék a fiatal patikusok tulajdonszerzését is hitel Hamarosan kihelyezik a kereskedelmi bankok az első kölcsönöket, majd jöhetne a második lépcső Legkorábban október-novem­berben látható, mekkora az ér­deklődés a törvényüeg kötelező gyógyszertári tulajdonhányad kivásárlásához biztosított, álla­milag támogatott hitelek iránt. A Magyar Gyógyszerészi Ka­mara (MGYK) elnöke, Hankó Zoltán elmondta: a finanszíro­zó Magyar Fejlesztési Bank és a hitelnyújtásban közvetlenül részt vevő kereskedelmi bankok között még zajlanak az egyezte­tő tárgyalások. Ezek pár héten belül befejeződnek, és megköt­hetik az első kontraktusokat. A kamara tulajdonszerzéssel és a hitelkonstrukcióval kapcsolatos országjárásán a résztvevők szá­ma és a kérdések alapján jelen­tős érdeklődés valószínűsíthető a hitelek iránt - jelezte Hankó Zoltán. Mint emlékezetes, jogszabály írja elő, hogy a gyógyszertárak­ban a gyógyszerészi tulajdon- hányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 szá­zalékot. A Magyarországon működő 2330 közforgalmú gyógyszertár közül jelenleg 487 esetében nincs meg a 25 száza­lékos, további 352-ben pedig az 50 százalékos tulajdoni arány. A hitelprogramról szóló jogsza­bály ez júniusban jelent meg, a konstrukcióra 2016 végéig jelentkezhetnek a gyógyszeré­szek. A magánszemélyeknek A nyugdíjba vonulóktól a fiatalok vehetnék át a stafétabotot nyújtandó államilag kamattá­mogatott hitelkonstrukció 6,7 százalékos kamatozású kölcsönt jelent, amelyhez az állam 3,7 százalékos kamattámogatást nyújt. Abban az esetben, ha va­laki vállalkozóként akar patikai tulajdonrészt vásárolni, ott az állam megelőlegezi a tulajdon- részt, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie. Az utóbbi konstrukciót a több mint 90 százalékos állami tulaj­donban lévő Kisvállalkozás-fej­lesztő Pénzügyi Zrt. működteti. Lényege, hogy az önerővel nem rendelkező gyógyszerész helyett az MFB csoporthoz tartozó KvfP szerezne ideiglenesen tulajdont a vele szerződést kötő gyógy­szerész javára a gyó gyszertárat üzemeltető gazdasági társaság­ban, majd e tulajdonhányadot az öt éves futamidő végén a gyógy­szerész megvásárolná a befekte­tőtől. A kamara azt is szeretné, ha nem csupán most volna speciális program a gyógyszerészek tu­lajdonszerzéséhez, hanem hosz- szabb távon is, hogy a későbbiek­ben nyugdíjba vonulóktól a fiata­lok átvehessék a stafétát. A még kidolgozás alatt álló programtól azt várják, hogy elősegítse a fia­tal gyógyszerészek itthon tartá­sát, a külföldön dolgozók közül pedig sokak hazajövetelét. ■ Haiman Éva i > > 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom