Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-07-07 / 25. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. JÚLIUS 7., VASÁRNAP Egyetlen környező országban sincs annyi fesztivál, mint Magyarországon. Többségét ilyenkor nyáron szervezik és vagy a zenéről vagy az evésről szól. Az ilyen programokkal nem csupán a szervezők járnak jól, a gazdaságot is hizlalja a nyári szórakozás. Fábos Erika A hazai fesztiválokat tömörítő szervezetek listáin összesítve körülbelül 300 hazai fesztivál szerepel, de a regisztráció nélküli eseményekkel együtt akár 400-600 olyan rendezvény is lehet Magyarországon, amely két- vagy többnapos programot nyújt és legalább tízezer látogatója van. Ennél kisebb rendezvényből pedig sokszor ennyi van, hatezerre becsülik. Ezek többsége népművészeti és gasztronómiai rendezvény, a leglátogatottabbak azonban a művészeti és könnyűzenei programok. Ezen a hétvégén éppen Sopronban zajlik az egyik legnagyobb ezek közül. Gerendái Károly, a Sziget szervezőiroda ügyvezető igazgatója a VOLT fesztivál kapcsán azt mondta: a tavalyi év visszaesés volt az előzőekhez g képest, így idén az volt a cél, | hogy a korábbi évek szintjére 1 kerüljenek vissza. Erős zenei kínálattal és reklámkampánynyal ez - úgy tűnik -, sikerült is. A fesztiválok szervezése persze hatalmas feladat és nem néhány napig tart, egész éves munka. Az előkészítésben hatvan állandó ember vesz részt, míg egy ilyen, a VOLT-hoz hasonló, összesen közel százezer látogatót vonzó program lebonyolításához - fellépők, biztonságiak, vendéglátás - több mint 2500 ember kell, ami jelentős költséggel jár. Külföldről a Szigetre jönnek a legtöbben Magyar Turizmus Zrt. a témában készített tanulmányából kiderül: a fesztiválokat leginkább látogató közönség a 15-29 évesek korosztálya. Ők azok, akik a legtöbb fesztiválra elmennek, ők azok, akik a legtöbbet hajlandók utazni egy-egy programért és ők költik a legtöbb pénzt is. A magyarországi fesztiválok hatvan százaléka tízezer főnél kevesebb látogatót vonz, ezen belül 23 százalékát egy-két ezren látogatták. A fesztiválok tizede nevezhető hazai viszonylatban nagy rendezvénynek, 50 ezer feletti látogatókörrel. A legnag- nagyobb a Sziget. Gerendái Károly azt mondja: az ország méreteihez, lehetőségeihez képest, hazánkban több a fesztivál, mint a környező országokban és bár Magyarországon csak a Sziget mondható igazán nemzetközi léptékűnek, még csaknem 10 jelentős rendezvény van, míg a környező, nagyjából hasonló adottságokkal rendelkező országokban csak egy-kettő. Ugyanakkor hetente legalább 20-30 konkurens rendezvény van Európában, amelyek azért jelentenek komoly konkurenciát, mert a több bevételük miatt több pénzt is tudnak ajánlani a fellépőknek. A magyar piacon viszont már így is sokan mondják jogosan, hogy drágák a jegyek, pedig éppen csak elérik a nemzetközi szintet. Nem véletlen, hogy a magyar fiaSzórakoztató és művészeti események száma Magyarországon Szórakoztató Művészeti Év program rendezvény 2001 19372 30940 2002 21072 29 629 2003 22 735 44 024 2004 22 746 35 302 2005 23425 36879 2006 22 381 29 209 2007 21933 31158 2008 23416 31078 2009 23 059 37 956 2010 22 879 38 722 2011 21639 29 931 FORRÁS: KSH taloknak mindenféle kedvezményeket próbálnak nyújtani, hogy jöjjenek. Tehát leginkább a Szigetet érdemes reklámozni külföldön is, a látogatók fele onnan érkezik, ráadásul ott a drágább jegyek is elkelnek. A VOLT-ra és főként a Balaton Sound-ra is jönnek más országokból fiatalok, 15-20 százaléka a látogatóknak holland, német és francia. A jellemző azonban nem ez. Néhány kiemelt gasztronómiai és művészeti fesztivált leszámítva, inkább hazai látogatók jelentik a fő közönséget. A KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldieknek mindössze a 4,2 százaléka jön hozzánk azért, hogy fesztivá- lozzon. A válság ugyanis a hazai fesztiválokat is megviselte. Minden szervező igyekezett költségcsökkentéssel és a jegyárakkal kompenzálni ezt, eltérő sikerrel. Az aranykor a válsággal mindenütt véget ért „A magyar fesztiválpiac erősen telítődött, és az ország felvevő- képessége is korlátozza a lehetőségeket - mondta Gerendái Károly. - Ma már egyértelmű, hogy túlkínálat van, miközben a különböző felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebb pénz jut szórakozásra is. A gazdasági helyzetnek köszönhetően egyre nehezebb eladni a belépőket. Azt gondolom, átalakulóban van a piac. A jövő héten induló Sound például évről évre fejlődik, idén már az összes bérletet elővételben eladtuk és napijegy is alig van, tehát teltház lesz, elérte ugyanis a rendezvény azt a méretet, aminél nagyobbra a helyszín adottságai miatt nem nőhet. A VOLT is ezért kerül új helyre. A következő öt évre még itt írtunk alá, de folyamatosan zajlik majd az új helyszín fejlesztése.” A legtöbb fesztiválnak egyébként sem csupán a jegyekből kell megélnie. A gasztro és italos cégek szponzorálják a rendezvények jelentős részét, igaz kisebb mértékben, mint évekkel ezelőtt és az állami forrásokon kívül az önkormányzatok is beszállnak. A Sziget idén 3,3 milliárd forintos költségvetésének 17-18 százaléka származik a támogató vállalkozásoktól, míg ez az arány 2008 előtt 25 százalék felett volt. Ugyanez a Balaton Sound esetében 30 százalék körüli, igaz, a teljes büdzsé a Szigetének kevesebb mint harmada. Ha közvetve az állam is hozzátette a magáét. Tavaly júliustól 18 százalékra csökkent a szabadtéri nyári zenei fesztiválok jegyére terhelt áfa, aminek következtében a Sziget „talált” például mintegy 200 millió forintot. Persze a képet árnyalja, hogy ezzel nem szűnt meg, csak kisebb lett a versenyhátránya a külföldi fesztiválokhoz képest. Az unióban 10 százalékos az átlagos áfaszint az ágazatban, így a jegyek árában sincs jelentős eltérés. Külföldön is bátorság kell új fesztivált kitalálni. A Sziget mégis belevágott. Jövő nyáron már Kijevben is lehet egy három napos rendezvényük és máson is gondolkodnak. „A fesztivál szintén egy szigeten, a kijevi Truhanov szigeten lesz - mondja Gerendái Károly. - A háromnaposra tervezett program a Sziget fesztiválhoz hasonló, változatos zenei programstruktúrával, nagy sztárokkal és ottani sikercsapatokkal várja majd a fiatalokat. A terveink között egy tengerparti buli is szerepelt Horvátországban, de előbb partnert nem találtunk megfelelőt, aztán a helyszínen, amit kinéztünk, elindult egy rendezvény, ami nem tett jót A résztvevők 18,5 százaléka csak a lakóhelyén tartott rendezvényre megy el, 36 százalékuk legfeljebb 50 kilométert hajlandó megtenni. ENNÉL MOBILABBAK a 25-30 évesek, a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A RENDSZERES fesztlválOZÓk évente átlagosan 2,8 rendezvényen vesznek részt. A legtöbb fesztiválon a 18-24 éves korosztály vett részt. A LEGNÉPSZERŰBBEK a könyaz elképzeléseinknek, úgyhogy pillanatnyilag ez a tervünk lekerült a napirendről. Ami aktuális, az Bécsben, novemberben egy télindító fesztivál, szeptemberben pedig Isztambulban veszünk részt egy program rendezésében, hogy megnézzük, lenne-e ott létjogosultsága egy komolyabb tervnek. ” Külföldön a rézfúvósoktól a techno-zenéig széles a kínálat Aki a legjobb idei fesztivált szeretné kipróbálni európában, annak Belgiumba kell mennie. Az ott megrendezett Tomor- rowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben. A lengyelországi Tauron New Music Festivalt egy használaton kívüli szénbányában rendezik és többször is díjazták az elmúlt években, a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. Szerbiában, Újvidéken az Exit a legrangosabb, 2007-ben Európa legjobb fesztiváljának választották. A Guca fesztivál több mint ötven éve rendezik és műfaját tekintve igen különleges. Több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel az augusztusi programon, amely ráadásul ingyenes - a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválon nem csupán bulizni lehet, de a szlovén konyha és népművészet is előtérben van. nyűzenei és a gasztronómiai fesztiválok. a legtöbb rendezvény négy napig tart. a FESZTivÁLOZÓK 31 százaléka ehhez igazítja a szabadságát. egy átlag fesztiválózó legkevesebb háromezer forintot és legfeljebb 38 ezer forintot költ el a belépőn kívül. A négy legismertebb magyarországifesztivál a Sziget Fesztivál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Debreceni Virágkarnevál és a Művészetek Völgye. A legnagyobb fesztiválok látogatottsága 2012 (ezer fő) VOLT 90 Sziget 385 Hegyalja 70 Efott 68,5 Balaton Sound 104 Gyulai Pálinka Fesztivál 40 Debreceni Virágkarnevál 270 Budapesti Tavaszi Fesztivál 80 FORRÁS: SAJÁT GYŰJTÉS A tengerparti túrával is egybe lehet kötni a bulizást. Horvátországban például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout híres, Split és Hvar szigetén az Ultra Europe; a legnagyobb pedig INmusic. Romániában Kolozsváron a magyar kötődésű Félszigetnek jó a híre, Szlovákia legjelentősebb fesztiválja pedig a trencséni reptéren rendezett Bazant Pohoda. Nemcsak a szervezők keresnek a programokon Ezek a nagyszabású, többnapos rendezvények meghatározó szerepet játszanak a városok, országok gazdaságában. Gyakran válnak a helyi és a regionális gazdasági fejlődés hajtóerőivé, hozzájárulnak a kereskedelem növekedéséhez, a szolgáltatások bővüléséhez és munkahelyeket teremtenek. A Sziget szervezőiroda konkrétan is kíváncsi volt, hogy milyen gazdasági hatása van a fesztiváloknak, két évvel ezelőtt a KPMG Tanácsadó Kft. turizmusfejlesztési csapata el is végzett számukra egy kapcsolódó kutatást. Ebből az derült ki, hogy például a jövő héten induló Balaton Sound esetében a négynapos program mintegy 1,6 milliárdos összköltést generált, ami 816 millió forint GDP hozzájárulást és 340 millió forint teljes adóbevételt jelentett. A rendezvény által generált helyi idegenforgalmi adóbevétel elérhette a 18 millió forintot. A négynapos rendezvény révén létrejövő többletmunkaigény több mint 460 millió forintnyi bérkifizetést jelentett. VOLT-csendélet: már kinőtték a kempinget 3-38 ezer forintig költ egy fesztiválozó * í * 4 / I
