Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

2013. JULIUS 1., HÉTFŐ BE093SH1 Balog Zoltán: lesz pedagógusbér-emelés SZEPTEMBER 1-JÉTŐL lesz pedagógusbér-emelés az életpályamodell bevezetésé­vel együtt - közölte az em­beri erőforrások minisztere vasárnap. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszer­vezetének vasárnapi kong­resszusán jelentette be az érintetteknek. A miniszter elmondta, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemben tudják kivitelezni. Nagy va­lószínűséggel szeptembertől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a követ­kező évben - tette hozzá. ■MTI Emelni fogják a felső- oktatási ponthatárokat SZEPTEMBER KÖZEPÉRE el kell készülnie annak a munkaanyagnak, amely a felsőoktatási szakok profil- tisztítását, és a finanszírozá­si irányelveket tartalmazza, és amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal bevonásával dolgoznak ki - közölte Klinghammer István. A felsőoktatásért felelős állam­titkár elmondta, jövőre a 24Q pontos minimumhatárt sza­konként áttekintik, de azt mindenképpen emelni kell. A felsőoktatás közvetlen ál­lami támogatása összesen 181 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szinten tartották a ko­rábbi keretösszeget, mondta az államtitkár. «VG Megint tüntettek a Taksim térem KORMÁNYELLENES TÜNTETŐK ezrei tértek vissza ismét szombat késő este az isztam­buli Taksim térre, tiltakoz­va a hatóságok túlkapásai ellen. Űj elem volt a kurdok melletti szimpátia kinyil­vánítása. Mintegy 7-10 ezer tiltakozó vonult a térre, ahol még május 31-én kezdődtek a kormányellenes tünteté­sek. A rendőrség mintegy két órán át hagyta, hogy hangosan szidalmazzák a kormányt, majd távozásra szólított fel, és kiszorította a tömeget a térről. Több tünte­tőt előállítottak, köztük kül­földieket is. «MTI Meghalt Katona Tamás volt külügyi államtikár NYOLCVANEGY éves korában elhunyt Katona Tamás törté­nész, politikus. Az 1848-49- es forradalom és szabadság- harc értő kutatója pénteken hunyt el. 1990-98 között volt országgyűlési képviselő, az MDF, majd az MDNP szí­neiben. 1990-92 között a Külügyminisztérium politi­kai államtitkári posztját is betöltötte. 1994-98 között az I. kerület polgármestere volt. 2000-02-ig varsói nagyköve­teként dolgozott. «MTI Hiányeljárással indulhat a tagság bővítés Horvátország súlyos gazdasági gondokkal lép az Európai Unióba A GDP változása (az előző évhez képest, százalék) o,5 _ or 0,0 -0,5 -1,0 -1,5 *2’° 2012 2013 2014 * Előrejelzés. Államháztartási hiány (a GDP százalékában) 2012 2013 2014 FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG A csatlakozás kedvező hatása lehet, hogy a tagság növelheti a befektetők bizalmát a nem elsőrangú üzleti környezettel bíró Horvátország iránt Gazdasági szempont­ból nem ad sok örömre okot Horvátország EU- csatlakozása. Az amúgy is súlyos gazdasági gondokkal küzdő unió szemszögéből csak egy újabb bajban lé­vő ország csatlakozik, míg Zágráb számára legfeljebb majd csak pár év múlva je­lentkezhetnek a tagság gaz­dasági előnyei. Tar Gábor „Adósság, korrupció, magas munkanélküliség. Ez Horvátor­szág, amely a következő Görög­ország lesz, és így majd milliár- dokat fog Berlinből elszívni” - e nem éppen barátságos szavak­kal köszöntötte a Bild német bulvárlap jegyzetírója Horvát­ország mai uniós csatlakozását. Bár a megfogalmazás sarkított, az tény, hogy az amúgy is sú­lyos gazdasági gondokkal küzdő EU-hoz egy olyan ország csatla­kozik 28. tagállamként, amely azon kevés országok egyike, ahol a 2008 végén kitört globá­lis gazdasági válság óta egyetlen egy évben sem nőtt a GDP. A horvát gazdaságot ugyan­is nagyon súlyosan érintette az EU-n belüli krízis, miután ex­portja és bankrendszere révén szorosan kötődik az unióhoz. Ki­vitelének mintegy 60 százaléka irányul az EU-ba, ami jelentősen visszaesett az uniós kereslet zsu­gorodása miatt. A bankszektort pedig külföldi tulajdonú, főként olasz bankok uralják, amelyek a válság évei alatt jelentősen visz- szafogták a hitelezést. Az ország GDP-jének közel egyötödét adó turizmus az egyetlen szektor, amely nem sínylette meg jelen­tősen az elmúlt éveket. Az sem tett jót a gazdaságnak, hogy a beérkező külföldi tőke (FDI) a válság évei alatt hatal­mas mértékben visszaesett. Az FDI 2008-ban még több mint 4 milliárd eurót tett ki, ez az érték 2010-re 326 millió euróra esett vissza, majd tavaly alig egymil­Olcsóbb mától az EU-ban a roamingolás hétfőtől tovább csökkennek az Európai Unión belüli mo­biltelefonálás és adatküldés roamingdíjai. Az új árakat a magyarországi mobilszolgálta­tóknak is alkalmazniuk kell. A hívásfogadás díja 7 eurócentre csökken a jelenlegi 8-ról. Az SMS-küldés felső díjhatára a jelenlegi 9 eurócent helyett 8 cent lesz. Az adatátvitel maxi­mális kiskereskedelmi díja me­gabájtonként 45 centre csök­ken a mostani 70 cent helyett. Az uniós tag Horvátország­ban is már az egységes euró­pai roamingtarifákat alkal­mazzák. 2014 nyarától tovább csök­kennek az árak, közölték. «VG liárd eurót ért el. Az EU-csatla­kozás egyik kedvező hatása az lehet az ország számára, hogy az uniós tagság növelheti a külföldi befektetők bizalmát az amúgy nem éppen elsőrangú üzleti környezettel bíró Horvátország iránt. Bár azt az ország közpon­ti bankjának elnöke is elismeri, hogy rövid távon nem hoz érde­mi gazdasági javulást a csatla­kozás. Boris Vujcic szerint az EU válsága miatt csak lassan nö­vekszik majd az FDI értéke, így három-öt éves távlatban jelent­kezhetnek majd a csatlakozás közvetlen eredményei. Horvát­ország a 2014-2020 közötti uni­ós költségvetési ciklusban 11,7 milliárd euró uniós támogatásra lesz jogosult. Bár az EU-csatlakozás az uni­ós pénzcsap megnyitását, illetve a befektetői bizalom erősödé­sét eredményezi, EU-tagként az országnak új kihívásokkal is szembe kell néznie. Magyar- ország példájához hasonlóan ugyanis a csatlakozás után nem sokkal várhatóan túlzottdefl­Kemény takarékossági intézke­déseket vezetnek be az Európai Unió intézményeinél - erről állapodtak meg az Európai Bi­zottság, az Európai Parlament és a szervezet tagállamai. A publikussá vált tervezet sze­rint 2020-ig az intézkedésekkel 2,7 milliárd eurót takarítaná­nak meg - közölték a hétvégén Brüsszelben. A brüsszeli bejelentés szerint két évre fogják befagyasztani az európai uniós hivatalnokok fizetését és természetesen a nyugdíjakat is. Az eddigi heti munkaidő 37,5 óráról 40 órára nő, a nyugdíjkorhatárt pedig 63-ról 65 évre emelik. Az újon­nan felvett európai uniós mun­cit-eljárás indul az ország ellen, miután az EU által előírt 3 szá­zalékos államháztartási hiány­szintet 2009 óta minden évben túllépte a zágrábi kormányzat, és Brüsszel jelenlegi előrejelzése szerint idén és jövőre is bőven e szint felett marad a deficitadat. A hiányeljárás pedig várhatóan költségvetési megszorításokat követel meg a zágrábi szociálde­mokrata kormánytól. A siralmas GDP-adat, illetve fiskális helyzet miatt a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül kettőnél (Standard & Po­katársak, alkalmazottak pedig már csak 66 éves korukban vonulhatnak majd nyugdíjba. Csökkenteni fogják a fizetett szabadságok időtartamát, és a béren kívüli nagyvonalú, és sokak szemét szúró juttatáso­kat is. 2017-ig megszüntetik a brüsszeli státusok legalább öt százalékát, összesen kettőezer -ötszáz álláshelyet. Az Európai Unió - létszám­ban meglehetősen felduzzasz­tott - intézményeinél jelenleg 48 ezren dolgoznak, közülük 38 ezren az Európai Bizottság­nál. A legalacsonyabb fizetés ha­vi bruttó 2654 euró, a legma­gasabb pedig 18 370 euró. Az or’s-nál december óta, míg a Mo- ody’s-nál február óta) már bóvli kategóriában található az ország adósminősítése, míg a harmadik (Fitch) esetében a befektetésre ajánlott legalacsonyabb szinten áll a besorolás., Ez pedig jelentő­sen megnöveli az ország adóssá­gának finanszírozási terhét. Az adósság mértéke 25 milliárd eu­ró, amiből jövőre 7,6 milliárdos tétel jár le. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy 2014-ben az államadósság mértéke az uniós plafonszintnek számító 60 szá­zalék fölé emelkedik. Európai Bizottság tagjainak - a biztosoknak - juttatása több mint 20 ezer euró havonta. Jó­sé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke például lakha­tási támogatással és a költség- térítésekkel együtt havi bruttó 30 ezer 572 eurót keres. Az elhúzódó európai pénz­ügyi-gazdasági válság miatt több tagállam - főleg Németor­szág és Nagy-Britannia - több alkalommal is annak az erőtel­jes követelésének adott hangot, hogy legyenek drasztikus le­faragások a következő, 2020-ig terjedő hétéves időszakra szóló európai uniós költségvetésben. Most sort kerítettek rá. ■VG/MTI Brüsszel májusi értékelése szerint Horvátországnak egy­szerre kellene újraindítania a növekedést, konszolidálnia az államháztartás helyzetét és nö­velnie a versenyképességét. Utóbbihoz feltétlenül szükség lenne arra, hogy lazuljon a mun­kaerőpiac merevsége. Az exportágazatokba törté­nő külföldi beruházásokat az is nehezíti, hogy az elmúlt négy évben 7,5 százalékkal emel­kedtek a munkaerőköltségek, miközben a GDP ugyanebben az időszakban 10,9 százalékkal zsugorodott. Emellett a zágrábi kormány­zatnak kezelnie kellene majd a túlméretezett közszféra, a vesz­teséges állami vállalatok, illetve a korrupció problémáját is. A Transparency Internatio­nal tavalyi korrupciós felmérése Ruandánál, Jordániánál és Ku­bánál is rosszabb helyezést adott az országnak. Brüsszel becslése szerint pe­dig a szürkegazdaság a GDP 40 százalékát is elérheti. Nyitnak a nemzeti trafikosok több mint 5000 nemzeti dohánybolt nyit meg hétfőn, július 15-től már csak ezek­ben lehet dohányárut kapni Magyarországon. 1415 olyan településen nem nyílt meg új trafik, ezeken a helyeken moz­góárusítás lesz. A koncessziós jogot nem nyert hagyományos trafikok júliusig vehettek ci­garettát, amelyet július 15-ig adhatnak el. A NAV szinte va­lamennyi engedélykérőnek ki­adta a működési engedélyeket. Azokra településekre, ahol nem volt eredményes pályázat, újabbakat írtak ki, amit máig lehetett beadni. Ezeknél hat hónapon belül lesz eredmény- hirdetés. ■ VG-Online Minden második fiatal állás nélkül az egy főre jutó GDP alap­ján az EU-átlag 61 százalé­kán áll Horvátország, vagy­is csak Románia és Bulgá­ria számít szegényebb tag­országnak az unóban. A munkanélküliség szintje (18,1 százalék) az Eurostat áprilisi adatai szerint jóval meghaladja az uniós átlagot (11,0). Az állástalanság kü­lönösen a 25 éven aluliakat sújtja: körükben 51,8 száza­lékos a ráta, ami az uniós átlag több mint kétszerese. A fiatalok ennél rosszabb helyzettel az EU-n belül csak Görögországban, illet­ve Spanyolországban szem­besülnek. Befagyasztják a béreket is Brüsszel Szigorú megszorítások az uniós intézményeknél 4 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom