Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-04 / 154. szám
2 KORKÉP 2013. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK ■BSBBbb f!S JV yV MÉSZÁROS B. ifl I ENDRE A nyomor piaci értéke A világ vezető gazdasági emberei a globális szegénység felszámolásáról beszélnek, miután 1990-ben a Föld népességének 43 százaléka élt mélyszegénységben, 2010- ben viszont már csak 21 százaléka. Azért nem árt pontosítani, az a mélyszegény, aki naponta 1,25 dollárnál (mintegy 280 forintnál) kevesebb pénzből tengeti életét. Azt hiszem, mi magyarok nem panaszkodhatunk, mert a számok szerint legfeljebb középszegények vagyunk. az értéket magyarra lefordítva ugyanis a mélyszegény ember havi 9 ezer forintnál kevesebbet költ, egy négy fős család esetében ez havi 35 ezer forintot jelent. Ettől pedig messze állunk, s azt gondolom, a szocialistáknak sincs igazuk, miszerint még a KSH is azt titkolja, hogy a II. világháború óta pillanatnyilag a legrosszabb szegénységi adatokkal rendelkezünk. De azért akadnak intő jelek, amint a gazdagság hegyét megcélozva most egy jókora völgyön haladunk keresztül. Mert például megkérdezném, miért nyílnak mindenfelé egymás hegyén-hátán újra turkálók? Miért lopják el vasúti sorompók fémelemeif, vagy az öntöttvas biztonsági távtartót a magasfeszültségű villanyoszlopokról? Miért járnak szervezett csoportok haszonjárművekkel szerte a nagyvárosokban lerúgott gépeket begyűjteni, hogy a tárolókban, garázsokban szétnézve egy hét múlva illegálisan is visszatérjenek? s hogy lehet-e védekezni valamiképp a megélhetési lopásokkal szemben? Szomszédom legalábbis ötletes megoldást talált ki rá. Házbővítéséhez az út mellé felhalmozott építőanyag-halomra kitett egy táblát ezzel a tolvajriasztó felirattal: Itt nemzeti dohánybolt épül! SZEGÉNYNEK MÁSNAPRA eltűnt mind a négy vasgerendája. Mindenki a tévé rabja lesz? képernyő Már a két-háromévesek is gyakran a „doboz” előtt ülnek Tiszteli a múltat, és azok munkáját, akik megőrzik a régi értékeket dél-dunántúl Az, hogy egyre többet tévézünk, nem újdonság - ám a kapcsolgatás-őrület immár a legkisebbeket is elérte. Fülöp Zoltán Amikor véget ér a tanév, és elkezdődik a vakáció, hirtelen rengeteg szabadidő áll a gyerekek rendelkezésére, amelynek egy részét otthon töltik, és szabadidős elfoglaltságnak hosszabb-rövidebb időre a tévé képernyőjét választják. Úgy fest, indokoltabb a „hosszabb” kifejezést használni: egy friss felmérés szerint ugyanis a gyerekek, és azon belül is az egészen fiatalok évről évre többet tévéznek. Az AGB Nielsen több felmérése is foglalkozik a legfiatalabb korosztály tévézési szokásaival. Az egész évet vizsgálva kitűnik, hogy ebben a korosztályban a tévézésre a legnépszerűbb időpont a hétvégék, s ekkor is a reggel héttől tizenegyig tartó időszak - ekkor négyszer annyian ülnek a tévé előtt, mint hétköznapokon (80 000, illetve 320 000 fő). A nyári szünet kis túlzással pedig nem jelent mást, mint három hónap hétvégét: a gyerekek ilyenkor úgy érezhetik, hogy a délelőtti tévézéssel valóban semmi probléma nincsen. A tévénézés mennyisége életkoronként változik: a kisgyermekkortól fokozatos^ nő a képernyő előtt eltöltött idő egészen a kisiskolás időszak első évéig, majd egy kis stagnálás után 12 éves korban éri el a csúcsát, utána csökkenés jellemző. Az AGB Nielsen ugyan csak négy éves kortól vizsgálja a gyerekeket, több, a közelmúltban publikált felmérés arról tanúskodik, hogy már az ennél fiatalabbak, azaz a kétévesek, a háromévesek is egyre többet tévéznek. A számok beszédesek: 2013 első negyedévében az ötvenév felettiek 6 óra 51 percet tévéznek naponta, a 18-49 éves korosztály átlagosan 4 óra 31 percet, a gyerekek 3 óra 32 percet töltöttek a készülék előtt - ez azt jelenti, hogy korosztályonként átlagosan hat perccel nőtt a tévézés az egy évvel korábbihoz képest. Mozog, beszél, persze, hogy érdekes: olykor már egészen kicsik is a tévé előtt ülnek Rendkívül nagyot esett az olvasási hajlandóság az elmúlt két évtizedben a könyvet olvasók aránya az 1987-es évben még 12,8 százalék volt a teljes lakosság körében, ugyanez az arány a 2010- , es évben már qsakZJszázalék. Ez azt jelenti, S 23 év leforgása alatt majdnem felére csökkent a könyvet olvasó emberek száma. Elszomorító adat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal vizsgálata szerint a rendelkezésre álló szabadidőnk mindössze 2 százalékát fordítjuk könyv- olvasqsrm.fflígtévézésedéin-, ternetezesre 56 százalék jut. Sokak szerint a könyv egyik legnagyobb ellensége a televízió, a csata sajnos eldőlni látszik: A tudatos műsorválasztás egyre inkább teret nyer A MEDIÁN egyik kutatásából kiderül: a tévénézők 45 százaléka megfontoltan választ a műsor- kínálatból, döntő többségük pedig társas tevékenységnek tekinti a televíziózást. AZ EMBEREK 65 százaléka általában mással együtt néz műsorokat - az esetek jelentős részében a társasága családot jelenti, barátaival közösen jellemző módon csak az emberek 5 százaléka tévézik. A felmérés arra is kitért, hogy egyre többen állítják a technikát a tudatos tévézés szolgálatába, és használják az interaktív lehetőségeket biztosító képernyőket, legyen az műsor rögzítésére alkalmas készülék vagy éppen egy okostelefon felülete. a mai, elsősorban a fiatalabb generációhoz tartozó tévézőnek a modern készülékek által nyújtott lehetőségek és azok használata természetes, így ma már leginkább csak azt és akkor néznek a képernyőkön, amit és amikor érdekesnek tartanak. az elmúlt 12 évben 45 százalékkal többet néztünk TV-t, és 42 százalékkal kevesebbet olvastunk. Szakértők szerint az egyetlen titkos fegyver a csatában az e-book lehet, ahol visz- szacsempészhető a televízió és az internet képi világa az olvasás élményébe. Nem tudni, hol a határ NINCSENEK MEGBÍZHATÓ kutatások azzal kapcsolatban, hogy milyen hatást gyakorol a televíziózás a gyerekek értelmi fejlődésére. A gyermekpszichológusok szerint abban nagyjából konszenzus van, hogy kétéves kor előtt lehetőleg ne ültessük a gyereket képernyő elé, de ha megnéz egy-két mesét, ha a tévézés csak egy az elfoglaltságai közül, egészen biztosan nem árt. Ami veszedelmes, az a válogatás nélküli képernyőhasználat. PAKS Nagy meglepetésként érte Balogh Józsefet, amikor a Paksi Városi Múzeum legutóbbi kiállításának megnyitóját magába foglaló rendezvényen átvehette az intézmény által alapított Tiszteletbeli Múzeológus kitüntetést. Az intézménnyel szoros kapcsolatot ápol, ami vállalkozói megbízásként kezdődött. A Balogh József által vezetett BA-TU Kft. azóta vállal szerepet a Lussoniumban zajló ásatásokban, amióta azok a múzeum koordinálásban zajlanak. Az intézmény igazgatója, dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna elmondta, mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy olyan munkaerőt küldjön, aki pontosan érti, egy ásatáson mi a feladat, hiszen az nagy odafigyelést igényel. A munkakapcsolat mára munkabarátsággá nemesült. - Mindig őt hívjuk, mindig számíthatunk rá, nagyon sokszor szerelemből dolgozik, s nem csak a Lussoniumban, hanem más leletmentéseken is - foglalta össze az igazgató. Balogh József a tizenegyedik, aki megkapta a kitüntetést, amit azok számára hoztak létre, akik hosszú ideje segítik a múzeum munkáját külsősként. Volt olyan esztendő, hogy egyet, kettőt adományoztak, de olyan is, amikor egyet sem, mivel alapelv, hogy csak akkor adják át, ha az intézmény összes dolgozója egyetért a kitüntetett személyével. Az idei díjazott nagy megtiszteltetés- . nek érzi.^ogy egy kollel$va elismerését kivívta. Elárulta, hogy nagyon fontosnak tartja a múlt emlékeinek megőrzését, és tiszteli azt a munkát, amit a múzeum szakemberei ezen a területen végeznek. ■ Vida T. Balogh József, az idei díjazott Hogy a fiatalok jó úton járjanak adomány Az alapanyagot felajánlásból vették, a munkát önkéntesen végzik Külsős cégnek adhatják a szekszárdi közétkeztetést zomba Hálából, jó szívvel ajánlott fel 570 ezer forintot a zombai temetőben végig vezető út kikövezésére Bíró Márton. A 78 éves öreg úr azt mondja, ezzel is szerette volna köszönetét kifejezni azért, hogy beteg felesége életben maradt. Ugyanakkor azt is szeretné, hogy a fiatalok jó úton járjanak, de nemcsak itt a sírkertben, hanem átvitt értelemben is. Az út kikövezését társadalmi munkában végző helyiek ezért igyekeznek példát mutatni összefogásból, és Bíró Márton bízik benne, hogy még többen csatlakozzanak hozzájuk. Fontosnak tartja ugyanis, hogy a községben élő hívő és nem hívő emberek összekováBíró Márton jó szívvel ajánlotta fel a pénzt a temetői út kikövezésére csolódjanak, ezt szolgálhatja közös munka is. A temető rendben tartása pedig valamennyiük érdeke, mert mint a felajánló mondta, felekezettől és meggyőződéstől függetlenül végül mindenki odakerül. De azt is reméli, hogy idővel minél több területen megmutatkozik a közösség ereje. Bíró Márton kiemelte Németh Antal plébános szerepét is, aki a szervezéssel járult hozzá a kezdeményezéshez. A gyepkövek lefektetése az útvonalon és a ravatalozó körül a tervek szerint a héten elkészül, felváltva a sírok között mostanáig vezető, a csapadék miatt már igencsak kikopott földutat. ■ H. E. szekszárd Ilosfai Gábor meglepőnek tartja, hogy eddig az önkormányzat azt szorgalmazta, hogy saját cég végezze a közétkeztetést, de a legutóbbi közgyűlésen már arról volt szó, hogy szeptembertől külsős céggel szerződhet a város. A szekszárdi MSZP-s képviselő nehezményezi, hogy nem volt ezügyben háttérvizsgálat. Szerdai sajtótájékoztatóján azt is elmondta, Pécsett már megtörtént a kiszervezés, ott a budapesti Hungast Kft. végzi a közétkeztetést, az eredeti elképzelésnél drágábban, 1,2 milliárd forint helyett 1,5 milliárdért, ráadásul a minőséggel is gondok vannak. Úgy tudja, a cég jobb oldali vállalkozóé. Ha Szekszárdon esetleg a Hungast nyer, az elfogadhatatlan. Ilosfai Gábor ezért azt gondolja, amennyiben a városvezetés nem a nyílt közbeszerzést választja, fennáll a mutyi lehetősége. Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere erre úgy reagált, hogy a közbeszerzés komoly szakma, így a kiíró csak az elvárásait fogalmazhatja meg. Szekszárdon vélhetően feltételes közbeszerzés lesz, amennyiben nem érkezik az ön- kormányzat részére kedvezőbb ajánlat a jelenlegi működtetési formához képest, akkor marad a mostani állapot. ■ B. K. f * ) I
