Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-25 / 172. szám
2013. JULIUS 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TŰKOR Több a feladat, mint a pénz finanszírozás Ha nem érkezik segítség, nem lesz fűtés, világítás néhány településen Minél kisebb egy település, annál nagyobbak az anyagi gondjaik. Van, ahol szeptembertől már a kötelező feladatokra sem lesz pénz. Ihárosi I. - Vizin B. Számomra a feladat-finanszírozás azt jelenti, hogy a kötelező feladatok ellátására elegendő pénzt kapnak az államtól az ön- kormányzatok, mondta Csősz- né Katz Edit, Simontornya polgármestere. Erről azonban szó sincs, valamennyi feladat ellátásához hozzá kell tenni a saját bevételekből is. Az állami fenntartásba vett iskolához például 36 millió forint hozzájárulást kell fizetniük. Véleménye szerint a helyi ügyekről helyben kell dönteni, tehát semmi kifogása az ellen, hogy sok a kötelező feladat, a baj csak a finanszírozással van. Költségvetésük úgy futhat ki nullára az év végén, ha sikerül ingatlanokat eladni, de mi lesz akkor, ha ez pénz nem jön be? - tette fel a kérdést. Akkor is kell működtetni az óvodát, fizetni a napközit, fűteni, világítani, fenntartani a központi orvosi ügyeletet, könyvtárt. Az óvodai normatívát is ki kell egészíteni. A helyi adók, vagy éppen a napközi hozzájárulás emelése nem megoldás, mert a lakosságot már nem lehet tovább terhelni, tette hozzá a polgármester. Úgy tapasztalta, a probléma nem helyi sajátosság. Az ön- kormányzatok döntő többsége ugyanezen gondokkal küzd. Minél kisebb egy település, annál nagyobbak a gondjai, hiszen még saját bevételeik is alig vannak, vagy éppen egyáltalán nincsenek. Nem tudja elképzelni, hogy a második félévben ne legyen megoldás arra az esetre, ha a települések bizonyítottan önhibájukon kívül nem tudják ellátni a kötelező feladataikat. Valami olyan megoldásra gondol, mint korábban az ön- hiki támogatás volt. Takarékos- kodnak, megfognak minden fillért, amit lehet társulásban működtetnek. A nem kötelező feladatok kapcsán kifejtette, hogy egy bizonyos szint elérése után már nagyon nehéz változtatni, hiszen senki sem szeretne visz- szalépni. Süllyed a hajó. így élik meg a települések az alulfinanszírozottságból adódó, egyre kilátástalanabbá váló helyzetüket Osszekoldulják a pénzt A lakossági igényeknek is meg kell felelni. Támogatni kellene a kultúrát, a sportot, a civil szervezeteket. Manapság már egy-egy helyi rendezvényre is úgy „koldulják” össze a pénzt. Jelenleg az a helyzet, hogy mi simontornyaiak csak egymásra számíthatunk, fogalmazott Csőszné Katz Edit polgármester. Ugyanakkor a város soha nem látott fejlődés előtt áll, hiszen a közel 4400 lélekszámú település még soha ennyi pályázati pénzt nem nyert el, Csatornázásra 1,6 milliárd, város-rehabilitációra pedig 352 millió forintot használhatnak fel. Ehhez jön még az ivóvíz-javító program rájuk eső 180 millió forintja. A Pálfával és Tolnané- medivel közös programnak Simontornya a gesztora. Mindenképpen szeretnék mindegyiket megvalósítani, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlen a város jövőre. A polgármester kiemelte, esetükben a város-rehabilitáció sem presztízs-beruházás, mivel sokan látogatják a működtetésükbe került várat, a várost, megfelelő infrastruktúrával kell fogadni a vendégeket. Most kéne megvenni a fát Már most is komoly nehézségekkel küzdünk, ha nem kapunk mielőbb plusz forrást az államtól, akkor szeptembertől kilátástalan helyzetbe kerülünk - szögezte le Takács László. A Bonyhádi Járás egyik legkisebb településének, az alig 200 lakost számláló Grábóc polgármestere kifejtette, már a második negyedévre esedékes közös hivatali hozzájárulást sem tudták teljes egészében kifizetni: 529 ezer helyett csak 200 ezret utaltak át Bonyhádnak. Téli tüzelőre sincs pénzük. Nyáron szokták megvenni a fát, amely- lyel a hivatal, a könyvtár, az orvosi rendelő, illetve az ifjúsági klub épületét fűtik, de erre most esély sincs a polgármester elmondása szerint. Takács László hangsúlyozta, közel 30 százalékkal, vagyis 7 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak idén, azt a kis tartalékot, amelyet tavalyról hoztak át - s amelyből most úgy ahogy kompenzálják az alulfinanszírozottságot - az ősz elejére felMár a tervezés időpontjában is látszott, hogy bajban lesznek AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÜZ idén már nem tervezhették hiánnyal költségvetésüket, mivel az állam, különböző mértékben ugyan, de átvállalta korábbi hiteleiket. a költségvetési támogatást feladatfinanszírozás formájában kapják, bármit is jelentsen ez. Még februárban tárgyaltak a településvezetők a tárcák képviselőivel Gödöllőn, de a felmerülő kérdésekre érdemi válasz nem érkezett - mondta el Gémesi György a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének akkori elnöke. SZERINTE MÁR a kötelező feladatok finanszírozására sincs pénz, hiszen az erre a célra szánt állami támogatás a legtöbb település számára nem elegendő. Bár az önkormányzatoktól az állam több feladatot is átvállalt, ehhez képest sokkal több forrás került ki a rendszerből, amit csak a nagyobb települések képesek valamelyest kompenzálni, tette hozzá. élik. Ezért ha addig nem érkezik segítség, akkor veszélybe kerül a falu működése. Az önerőt élik fel Izményben sem rózsás a helyzet Kelemen Ferenc tájékoztatása szerint. A község első embere azt mondta, ha nem spóroltak volna meg tavaly közel 8 millió forintot, akkor már hatalmas gondjaik lennének. Jóllehet, ezt a kínkeservesen ösz- szekuporgatott forrást nem felélni szeretnék, hanem a falu fejlesztését célzó pályázatok önerejére tették félre. Megjegyezte, a művelődési ház tetőszerkezetének cseréjére beadott pályázatuk nyert, ehhez 2,7 milliós önerőt kell biztosítsanak. A vízrendezésre benyújtott pályázatuk pedig tartalékalapba került a kiíróknál, vagyis elképzelhető, hogy előbb-utóbb az is elindulhat, amelyhez közel 5,5 milliós önerőt kellene társítsanak, így a tartalékot erre a két célra fordítanák. - Ha nem tudjuk elkezdeni a vízrendezést, akkor is kikerül a költségvetésből a fennmaradó pénz, mert akkor működésre éljük fel, utána pedig nem tudom, hogy mi lesz a faluval - nyilatkozta keserűen a polgármester. JEGYZET VÍZIN BALÁZS Híres nyár sok mindent el lehet mondani az idei nyárról, kivéve azt, hogy uborkaszezon van a híreket, eseményeket tekintve. Vannak, akik kifejezetten örülnek a sztoris hétköznapoknak, mások jobb' szeretnének csendet és nyugalmat. De hát már a Tanú című filmből ismert Virág elvtárs is megmondta Pelikánnak, hogy az élet nem habostorta. Arról nem is beszélve, hogy „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, manapság is. Elég ha csak a túlzott deficit-eljárás körül kialakult mizériára, a bankokat sújtó különterhekre, vagy a kormány most még csak körvonalazódó devizahitel-kiváltási akciójára gondolok. Bár nem kell feltétlenül európai kitekintés ahhoz, hogy meghatározó eseményekre bukkanjuk az eddigi nyarat tekintve. Itt volt a dunai árvíz, az újabb rezsicsökkentés, a trafik-sztori, vagy éppen a takarékszövetkezeti szektort érintő átalakítás, és persze még hosszasan lehetne sorolni a pozitív, vagy negatív kicsengésű történéseket. AZ ÖNKORMÁNYZATOK költ- ségvetése, alulfinanszírozottsága nem egynyári téma - és az is biztos, hogy nem egy vidám nyári téma. A megkérdezett polgár- mesterek szerint most kezd igazán látszani, hogy spórolás ide, nadrágszíj-ösz- szehúzás oda, ha az államtól nem kapnak pénz formájában megjelenő mentőövet, akkor cudar ősznek, télnek néznek elébe. Mert a számok makacs dolgok, meg a számlák is, amelyeket ki szeretnének fizetni az év második felében is. Szóval a pihenés és a lazítás korántsem (gomoly)fel- hőtlen sokak számára. Bár Bacsó Péter filmjénél maradva azt is lehetne mondani: „minden lehetséges; menet közben kell az önbizalmat megszerezni.” Tolna megyeiek vehettek at díjat a főigazgatótól TOLNA MEGYE Elismeréseket adott át Prof. Dr. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a Tolna Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság három munkatársának. Kiemelkedő szakmai teljesítményéért Nagyváradi-Mezei Krisztina, a megyei igazgatóság Nyilvántartási Osztályának osztályvezetője Szent Kristóf Érmet vehetett át a Szent Kristóf Napi szakmai napon. Csopai Imrénét Szent Kristóf Plakettel díjazták, Horváth Györgyi pedig főigazgatói dicséretben részesült. Ők ketten a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igényelbírálási és adategyeztetési revizorai. i H. E. Jövőre mar esedekes a vízkezelési palyazat sporthorgászok Felpezsdült az élet, jók a fogási esélyek, a szervezet működése pedig stabil dunaföldvár Az épület jobb időkre vár, de környéke szépen rendezett. Először kihaltnak mutatkozik a terület, de hamar felélénkül, előbb Kiss Lajos elnök kerül elő, majd néhány horgász és Garda László gondnok, aki alig valamivel előtte fejezte be a fűnyírást a híd lábánál. A Du- nafóldvári Sporthorgász Egyesület solti Kis-Dunán található horgásztanyája az 1950-es évek elején épült. Ma már az épület melletti terület is az egyesület tulajdonába van. - Jövőre lesz esedékes a vízkezelési pályázat, amelyre már készülünk - enged betekintést az egyesület hétköznapjaiba, terveibe Kiss Lajos Csaba, aki két éve látja el az elnöki Kiss Lajos, az egyesület elnöke (jobbról) és Garda László gondnok teendőket, de 1988-ban, gyerekként lett tagja az egyesületnek. Az elmúlt két évben új pályára állították a népes civil szervezetet, vagy ahogyan ő fogalmaz, 21. századivá tették a működését. Kiss Lajos Csaba azt mondja, a megfelelő működéshez, stabil gazdálkodáshoz - és például a két négy órában foglalkoztatott alkalmazott „eltartásához” - az kell, hogy sok tagja legyen az egyesületnek és sokan váltsanak horgászjegyet. E tekintetben máris eredményesek, hiszen 450-500 tagja van az egyesületnek a gyerek és ifjúsági horgászokat és a más településen élőket is beleértve, idén 270-en váltottak horgászjegyet a Kis-Dunára. Sikerült stabilizálni a szervezet anyagi helyzetét. - Kilencmillió forint van a számlánkon, amiből négymillió forint megtakarítás - árulja el Kiss Lajos Csaba. Hozzáteszi, ez azért fontos, mert arra számítanak, a vízkezelési jogért versenyezniük kell, s ott fontos szempont lehet a stabil működés. A tagságot persze nemcsak ez, hanem a halfogási esélyek is érdeklik. E tekintetben sincs ok panaszra, sok kapitális példány akadt már horogra a solti Kis-Dunán. Karádi Péter az év 365 napjából 300-at itt kezd. Azt mondja, mostanában felpezsdült az élet, több a társadalmi munka, terve- zettebb-szervezettebb a telepítés és más a hozzáállás. ■ V. T.
