Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-13 / 162. szám

2 Az a gyanús, aki nem gyanús milliárdos közérdekű be­jelentések. Vagy másképp: ezreket nyomnak fel a Nem­zeti Adó- és Vámhivatalnál. Kinek melyik hozzáállás tet­szik jobban. KIDERÜLT: TAVALY 35 ezer közérdekű bejelentés ér­kezett az adóhivatalhoz. A feljelentések jelentős része a kereskedőkkel foglalkozik, akik általában nem adnak számlát, vagy épp illegáli­san szeszt és dohányt árul­nak. De sokan panaszolják be saját munkaadójukat is. A NAV szerint gyakran sze­mélyes sérelmek is szerepet játszhatnak egy-egy bead­vány megírásában: sokszor kapnak például levelet lát­ványos vagyonnövekedésről, luxusautókról vagy drága nyaralásról. A NAV mindez­zel milliárdokat kaszál. És vajon a feljelentők? Akik önként bújnak az egykor gyűlölt besúgók szerepébe? Vajon ők mit nyertek a gyak­ran névtelen feljelentésekkel? Anyagi hasznot? Erkölcsi fö­lényt? Belső elégedettséget? úgy tűnik, van alapja a vicc­nek, amiben azt mondják, a pokolban nem őrzik a ma­gyarokat, mert ők egymást húzzák vissza úgyis a forró üstbe. Úgyis van! Nehogy már a másiknak jó legyen. ráadásul a kormány új tör­vénytervezet készít, amely még szélesebb körben, még egyszerűbbé tenné a „közér­dekű bejelentések” megtéte­lét. Nem mondhatnám, hogy örömmel tölt el a tudat. mert amikor valóban átver­nek, megrövidítenek minket a nagy üzletek, a pincérek plusz tételeket számolnak fel, a szolgáltatók packáznak velünk, akkor bezzeg nem nyitjuk ki a szánkat. Legfel­jebb morgunk magunkban, szitkozódunk, felrúgjuk a kutyát, és küldözgetjük a komoly, névtelen feljelentő leveleket a szomszéd Kovácsékról. Géppel írva. KÖRKÉP :i3ESS!t»8!iaűHSa8)BiagiBWI6IBBWIBIBMM^KíMM)W^iaaiBMI BWHMHWIPMWirBWIMHWnillMiririfflBlllllWWIMiM 2013. JÚLIUS 13., SZOMBAT Fejenként 280 ezer érkezett unió Százmilliárdok landoltak már a Dél-Dunántúl régióban Az arab országok is tanulnának hazánktól az atomipar terén A pécsi Európa Kulturális Fővárosa program keretében számos fejlesztés valósult meg részben az Európai Unió támogatásával PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Szinte felfoghatatlan nagysá­gú az az összeg, amely uniós pályázatok révén érkezett az országba. A Dél-Dunántúl utolsó előtti helyen áll a fel­használt források tekinteté­ben, de így is százmilliárdok kötöttek ki a régióban. Máté Balázs Időről időre fellángol a vita, hogy hasznos-e, és ha igen, mennyire az ország számára az uniós tagság. A főképpen aktu- álpolitikai csatározások miatt éleződő kérdésre nyilván sok szempont alapján lehet csak egyértelmű választ adni, ami viszont tény, hogy a számok nem hazudnak, azok pedig azt támasztják alá, hogy szigorúan pénzügyi oldalról vizsgálva ed­dig nem panaszkodhatunk. A be- és kifizetések arányát ille­tően a mérleg nyelve messze az utóbbi felé billen, vagyis jóval többet kaptunk, mint amennyit adtunk a közösbe. Uniós tagságunk 2011 végéig összesen 9,3 milliárd eurót, vagyis hozzávetőlegesen 2800 milliárd forintot hozott a kony­hára országosan. Ez fejenként nagyjából 280 ezer forintnak felel meg. A Dél-Dunántúli Régióra, Ba­ranyára és Tolnára lebontva is hatalmas összegekről van szó annak dacára is, hogy a régió, és különösképpen Tolna megye országos összevetésben megle­hetősen rosszul áll. A különféle alapokból származó támogatá­sok felhasználásának vonatko­zásában csak a Nyugat- és Kö­zép Dunántúlt előzi meg a régió, a Dél-Dunántúlra a források 11 százaléka jutott. A megyék ese­tében Tolna csak Nógrádot előzi meg, az összes pénz 2,27 száza­léka került a megyébe. Baranya jobban áll ebben a rangsorban, tizenegy megyét megelőzve, 4,49 százalékos eredményt tud felmutatni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2007-től máig Baranyába több mint kétszáz- milliárd (Pécs évi költségveté­sének mintegy ötszöröse), míg Tolna megyébe hetvennyolc- milliárd forint (ez Szekszárd évi költségvetésének ugyancsak ötszöröse) érkezett uniós csator­nákon keresztül. Kinyílt a pénzcsap az idei első félévében minden eddiginél több forrást kaptak a pályázók: ebben az évben a kifizetett támogatások össze­ge a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség közlése szerint június végére már meghaladta a 630 milliárd forintot. Összehason­lításképp ez az összeg meg­közelíti az uniós csatlakozás utáni első fejlesztési terv tel­jes keretét, amelynek végre­hajtására és kifizetésére több mint öt év - a 2004 és 2009 közötti időszak -, állt rendel­kezésre. Igényelt támogatás: 406 642 691555 Ft J Pályázatok Megítélt támogatás: száma: 201941321 450 Ft Támoga­Saranya megye Igényelt támogatás: 159 888 791718 Ft | Megítélt támogatás:. 78 36 985 237 Ft Pályázatok száma: Támoga- 2740 tolt: Tolna megye Csillagászati összegek az új költségvetési időszak­ban, 2014 és 2020 között Ma­gyarország várhatóan 7000 milliárd (!) forint támogatást kap az Uniótól. A kormány szándékai szerint a gazdaság- fejlesztési programok élveznek előnyt, az összeg hatvan szá­zalékát erre szeretnék fordíta­ni. A kis- és közepes vállalko­zások versenyképességének javítására több mint 1100 mil- liárdot költenének, a harma­dik legtöbb forrást - közel 900 milliárd forintot -, pedig a köz­lekedés fejlesztésére. Paks Számít a nukleáris ipar terén felhalmozott tapaszta­latokra, és kiválónak tartja a magyar vendégszeretet Ham- dan Mohamed Al-Morsedi. Az Arab Business Club elnöke ezt tegnap mondta a paksi atom­erőműben, ahol Pekárik Géza műszaki igazgató és Cziczer János üzemviteli igazgató fogad­ta. Az üzemi terület után a Kar­bantartó Gyakorló Központot is megnézte, ami - mint szavaiból kiderült - az együttműködés egy színtere lehet. Hamdan Mo­hamed Al-Morsedi azt mondta, magyarországi látogatásának célja, hogy feltérképezze azokat a szakmai, tudományos terü­leteket, ahol van lehetőség az együttműködésre az Egyesült Arab Emírségek és Magyar- ország között. Szerinte ilyen az atomenergetika, amelynek alkalmazása terén rendkívül sok tapasztalatot halmozott fel hazánk, az arab országok szá­mítanak erre a tapasztalatra. Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium államtitkára azt mondta, az arab országok fel­ismerték, hogy fel kell készülni arra az időszakra, amikor véget ér a gáz- és olajkorszak. Keresik a lehetséges forrásokat, és több helyen - így Jordániában, az Arab Emírségekben, Szaúd-Ará- biában - az atomenergiát vá­lasztották. Az ENSZ tagállamok mindegyike megállapította, hogy áttörés következett be az atomenergia alkalmazása terén, mert 27 év óta először épül atom­erőmű ott - éppen az Arab Emír­ségekben ahol korábban nem alkalmaztak nukleáris energiát - mondta. Hozzáfűzte, hazánk, benne a paksi atomerőmű a szakemberképzésben vállalhat jelentős szerepet. ■ Vida T. Az Arab Üzleti Klub elnöke Pakson Egyharmadaviil csökkent tíz ev alatt a régiós allatallomany összeírás Szembetűnő a sz arvasmarhák számának visszaesése - A támogatás inkább növénytermesztésre ösztönöz dél-dunántúl Tíz év alatt mint­egy harmadával csökkent a baromfi-, a szarvasmarha- és a sertésállomány a régió megyéi­ben. A visszaesés drámai mér­tékű a szarvasmarha esetében, ami abból fakad, hogy a tej- és húsadó marhatartás már koráb­ban is drasztikusan csökkent a térség gazdálkodói körében. A legutóbbi teljes mezőgaz­dasági összeírás alapján készült KSH-elemzés szerint az állat­létszám csökkenésének okai összetettek. Az életmód és az ahhoz kapcsolódó fogyasztási szokások - nem utolsósorban az áruházláncok térnyerésének köszönhetően - gyökeresen megváltoztak az elmúlt évtize­dekben, ami főként a korábbi kistermelő: kör vonatkozásában vetette vis; za a termelést. Ilyen körülmény :k között a fogyasz­tói magatí rtást erőteljesen be­folyásolja í húsfogyasztás nagy árérzéken) sége, ami ugyan­csak vissz; hat a tartási kedvre. A másik fontos tényező, ami szintén esi kkentőleg hat az ál- latlétszámi kra, hogy a jelenlegi hazai táír jgatási rendszer in­kább a i övénytermesztésben, mintsem ; z állattenyésztésben teszi érdek útté a gazdálkodókat. Érdekes fejlemény, hogy míg a sertés- (s szarvasmarha ese­tében visz ínylag egyenletesnek mondható az állomány területi eloszlása, addig a baromfiága­A szarvasmarha-állomány csökkenése már korábban elkezdődött I Az állattenyésztés fontosabb adatai, 2010. június 1. Megnevezés Baranya Somogy Tolna Dél­Dunántúl Ország Állatartó és vegyes gazdaságok hányada, % gazdasági szervezetekben 44,5 41,8 52,6 45,3 45,9 e$éni gazdaságokban 52,1 40,3 52,1 46,9 51,2 Állatállomány, ezer db szarvasmarha 28,4 26,7 21,8 76,1 706,0 sertés 268,5 125,4 142,1 536,1 3207,9 FORRÁS: KSH zatban óriási szélsőségek mutat­koznak. A mohácsi járás csak­nem egyharmadával részesül a régiós tortából, ugyanakkor a szentlőrinci részesedése nem éri el az egy százalékot sem. A látványos visszaeséshez hozzájárult az állattartó ágazat átalakulása is. Az erre a terü­letre specializálódó gazdálko­dói körből az utolsó két évtized­ben szinte teljesen kikoptak a háztáji magángazdák, utóbbia­kat csak töredékesen pótolják azok - az egyébként növekvő létszámú dél-dunántúli - por­ták, amelyek zömében bioter­melésre alapozva állítanak elő tej és hústermékeket. ■ Kaszás Endre Hobbi, egzotikum a három fő állattartó ágazat adatai mellett érdekes fejle­mény, hogy a térség megyéire nem igazán jellemző a juhtar- tás. A kecskék különösen az ökoportákon lettek kedveltek, elsősorban arra alapozva, hogy az állatok tejéből készült túró- és sajtféleségek keresett termé­kek. Megyénként alig éri el a lóállomány az ezer darabot, a hátasokat jóformán csak ide­genforgalmi hasznosításra, illet­ve hobbiállatként tartják. Ugyanakkor a megye állatpalet­táján jelen vannak olyan egzoti­kus fajok is, mint például az emu vagy a strucc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom