Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-06-16 / 22. szám

14 UTAZAS > 2013. JÚNIUS 16., VASÁRNAP Mintha otthon lennénk odaát vajdaság Sok-sok náció, köztük a miénk is: közös a múlt és a jelen Jó, ha tudja Utazás Budapest-Szabadka távolság 200 km Nagyobb határátkelők Röszke, Tompa Vajdaság lakóinak száma 2 000 000 (ebből mintegy 300 000 a magyar) Nagyobb városai Újvidék, Szabadka, Nagybecskerek Hivatalos nyelv szerb, magyar, horvát, szlovák, román, ruszin Pénznem szerb dinár (RSD) * 2,70 Ft HÍRSÁV Borkatedrális épül a Balatonnál a fertő-tavi, magyar gyö­kerekkel is rendelkező Achs-család borkomplexu­mot hozott létre a Balaton közeli Kéthelyen. A 1,5 millió eurós támogatással, családi és befektetői ráfor­dításból két év alatt felépült építményben több kulturális helyiség is helyet kapott. Összefirkálta a több ezer éves műemléket „ding jinhao itt járt - firkál­ta egy 3500 éves egyiptomi szoborra egy - mint utóbb kiderült - mindössze 15 éves kínai turista. Az eset­ből botrány lett, miután egy másik, felháborodott kínai turista kirakott egy fotót a graffitiről az internetre. A fiú szülei azonnal bocsá­natot kértek Egyiptom népé­től és dühös honfitársaktól is. Wang Yang kínai alelnök is felszólította a turistákat a kultúrált viselkedésre. Tűzfalra festve Rejtő Jenő pincére elkészült a Rejtő Jenő pin­cérét ábrázoló falfestmény a Budapest belvárosában talál­ható Mika Tivadar-ház tűz­falán. A festményről közön­ségszavazás döntött. 2012 végén kérték ki a városlakók véleményét, hogy melyik városi legenda kerüljön fel a VII. kerületi tűzfalra. Akkor a Nikola Teslát és Füttyös Gyurit megjelenítő grafikák­ra 6-6 ezer szavazat érke­zett, Rejtő pincérére viszont 11 ezren voksoltak. A Színes Város Csoport további tűz­falakat is színessé tesznek a belvárosban. Átugrom a szomszédba, mondják gyakran az ország délkeleti sarkában lakók. Sátoros ünnepek előtt hosz- szú sorokban kígyóznak a személyautók Szabadka felé. Péter József Magyarország közeli területei­ről a látogatók többsége a sza­badkai piacra tart, ahol a Bal­kán és Ázsia minden terméke megtalálható - többnyire per­sze hamisított változatban. De magára vessen az, aki hisz még a csodákban. SZINTE MINDENKI TUD MAGYA­RUL is Szabadka persze ezen, mármint a piacán túlmenően is megér egy misét. A város a vajdasági magyarok, horvátok, bunyevácok - és ki tudj a még, hány más náció - szellemi-kul­turális központja. A Korzón és J a város utcáján sétálva a szerb 1 feliratok mellett mindenütt magyar nyelvűt is láthatunk. Ahogy csoportunk vezetője, Szatmári Sándor, a PROKO Travel idegenvezetője sem mu­lasztotta el megjegyezni: ebben a városban szinte mindenki beszél vagy ért magyarul. Az egyik az anyatejjel szívta ma­gába, a másik a szomszédjától tanulta el. Mivel a város fellendülésé­nek idején, a 20. század eleji építészetben meghatározó volt a magyar szecesszió, ez a stí­lus Szabadka mai arculatára is rányomja bélyegét. Olyan impozáns épületekben gyö­nyörködhetünk, mint az idős hölgynek titulált szecessziós Zsinagóga, az építész Raichle Ferenc palotája és az egyedül­álló szépségű városháza. Kívül mindegyiken a szinte előírás- szerű Zsolnay-kerámiás díszí­tés, belül pedig a színpompás népi motívumok tobzódó gaz­dagsága a meghatározó. Külön Egy kis gasztronómia A vajdaságban járva feltétle­nül meg kell kóstolni a szerb pljeszkavicát, ami a már jól is­mert csevap továbbfejlesztett változata. TÖBBSZÖR LEDARÁLT sertés- és marhahúsból készül, só bors, hagyma és némi ásványvíz hoz­záadásával. A masszából ujjnyi említést érdemelnek a város­háza dísztermében látható gyö­nyörű vitrázsüvegek, amelyek a híres pesti Róth Miksa műhe­lyében készültek. Állítólag a sa­ját kezével, ő maga rajzolta meg a magyar történelem nagyjait ábrázoló hat oldalsó vitrázst és a központi képet Mária Terézi­ával és Ferenc Józseffel, vala­mint a két apróddal, akiknek arcát - erre külön felhívják a figyelmet - az akkori polgár- mester két lányáról mintázta meg. PALics, a fürdőváros Sza­badkától nyolc kilométerre fekszik Palics. Itt a szecesszió fürdővárosi változatában gyö­nyörködhetünk, amely csipkés fafaragások, cizellált díszítőele­mek formájában teszi egyedivé a Monarchia korabeli villákat, pavilonokat, a víztornyot. A tó vízének gyógyító hatása mára a múlté, mert a tisztítás során kikaparták belőle a gyógyisza­vastagságú húspogácsát for­málnak, amit olívaolajjal kene- getve roston megsütnek. Vegyes zöldségsalátát kínálnak hozzá. Étvágygerjesztőnek meg lehet inni hozzá egy kupica magyar pálinkát. GARANTÁLTAN NEM lesz belőle nemzetiségi gyűlölködés. pót, de aki csak pihenni akar, az mindenképpen felüdülést nyerhet a tó partján vagy a Szá­lai fasor és a környező park ha­talmas platánfái alatt. ÚJVIDÉK, AZAZ NÖVI SAD FELÉ A Milosevics-bulvárnak neve­zett, kissé rázós autópályán, Bácska termékeny földjeit át­szelve jutunk el a Vajdaság fő­városába. Az Árpád-kortól ezen a helyen állt Pétervárad, de a várost a törökök lerombolták. A Duna bal partján álló, a tör­ténelem során bevehetetlennek bizonyult erődítményt csak jó­val később emelték. í Újvidék (Növi Sad) Egy érdekes legenda a város nevének eredetéről: a sokféle helyi náció nem tudott közös véleményre jutni a török pusz­títás után épült új város nevé­ről. Mária Terézia bölcs dön­tést hozott. Legyen a városnak ugyanaz a neve, de mindegyik itt élő nép - szerbek, magya­rok, ruszinok, horvátok, szlová­kok, svábok - a maga nyelvén nevezze. így lett a neve magya­rul Újvidék. a sokszínűség ma főleg ab­ban nyilvánul meg, hogy min­den felekezetnek megvan a ma­Az árakról vajdaságban az álrak általá­ban a magyarországiak alatt vannak (szálloda 5-6 ezer fo­rinttól, éttermi vacsora 1500fo­rinttól). Az élelmiszer az üzle­tekben drágább, mint nálunk, a felvágottat, sajtot, húst a határ közelében sok helybeli Magyar- országon szerzi be. 1 liter 95-ös benzin nagyjából 400forint. EGY FEKETEKÁVÉ 200forinttól. ga temploma. Ha pedig nincs, a másik felekezet kölcsönadja, így például a Mária Neve ma­gyar katolikus templomban horvát, magyar, német, majd ismét magyar nyelvű mise kö­veti egymást. Szabadkához ké­pest itt már ritkább a magyar szó, pedig a háború idején még a lakosság harmadát tették ki a magyar anyanyelvűek. S bár a létszámuk nem nagyon vál­tozott, a betelepítések követ­keztében jelentőseb csökkent az arányuk. A múltat azonban ez sem tudta megváltoztatni: a Duna utca, a Magyar Korzó, a Szabadság tér pompázatos épületei ma is megdobogtatják minden magyar szívét. Innen már csak egy ugrás Karlóca, amely arról híres, hogy itt írták alá a százötven éves török uralom végét jel­ző Habsburg-török békét. Am, mint a történelemből tudjuk, ez sem volt diadalünnep a magya­rok számára, hiszen a fejünk fölött döntöttek, vagy ahogy a történészek mondják: rólunk, de nélkülünk. Olcsóbbak a szállodák az európai fővárosokban Budapest árszintje kicsitkedve- zőbb tavalyhoz képest, Moszk­va még mindig a legdrágább Európában, a dél-európai szál­lodák árain már érződik a vál­ság - derül ki a hotel.info elem­zéséből. Az idei első negyedévben Vilnius szolgált 51,35 eurós éjsza­kánkénti átlagos szobaárral. A szállásköltségek helyenként je­lentős mértékben csökkentek a mediterrán viéken is. A Mad­ridban megszálló vendégek az előző év azonos negyedévéhez képest kereken tizedével keve­sebbet fizettek. Lisszabonban 7,05 százalékkal, míg a görög fővárosban valamivel több mint 5 százalékkal volt olcsóbb a szállodaszámla, mint egy éve. Budapesten a szobaárak ke­reken 2 százalékkal marad­tak el az előző év azonos negyedé­vének áraitól. A szállásköltségek csökkentek az általában maga­sabb árakkal jellemezhető eu­rópai fővárosokban is. London­ban és Párizsban is több mint 8 százalékkal csökkentek az árak. Ennél még kedvezőbb a helyzet az amúgy drága Kop­penhágában, ahol átlagosan 13,38 százalékkal lettek alacso­nyabbak a szállásköltségek. ■ ■ A turista örül a kedvezőbb árak­nak. A vállalkozó már kevésbé... Árvíz után hamarosan visszatér az élet Margitsziget Remek programok várják a családokat a Budapesti Nyári Fesztiválon Szegény Margitsziget is az ár­víztől szenvedett. De mint min­den árvíz, ez is szerencsére levonult, és hamarosan ismét régi szépségében fogadhatja Budapest leglátogatottabb szi­gete a turistákat. Az idei Buda­pesti Nyári Fesztiválnak egyik kitüntetett helye lesz a sziget, hiszen város- és színháztörté­neti kiállítások egész nyáron láthatók majd a 75 éves Mar­gitszigeti Nagyszínpad jubileu­ma alkalmából. A kiállítások három különböző helyszínen tekinthetők meg: a Városháza parkban, a Víztoronyban és annak udvarán. A Víztorony Visual Art Galériája ad helyet a Margitsziget történeti fotográfi­A japánkertben ejtőzni is lehet ák tükrében című kiállításnak, amely 1870 és 2010 között ké­szült fotókon mutatja be a szi­getet, annak máig megmaradt vagy elpusztult értékeit. Az Újra lóvasúton a múltidézést a Magyar Vas- úttörténeti Park muzeális érté­kű, múlt század eleji lóvasút- kocsijának üzembe helyezése teszi teljessé. Az árvíz miatt el­maradt az eredetileg június 14- re tervezett „nyitány". de az óriási árhullám levonulá­sa után egészen a nyár végéig újra fog működni ez a régi köz­lekedési eszköz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadnál. alkotók között találjuk az idén 100 esztendeje elhunyt legen­dás városfényképész, Klösz György munkáit is. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a Víztorony kilátóba is ér­vényes belépővel, vagy a mar­gitszigeti szabadtéri előadások szünetében, a színházjeggyel. Szintén a toronyban rendezik a Budapest Pozitív - 10 éves a Budapest Fotográfiai Ösztöndíj kiállítást, amely a Pro Cultu- ra Urbis Közalapítvány tíz dí­jazottjának munkáiból mutat be válogatást. A Víztorony ud­varán nyílik meg a Színház a lombok alatt - A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története, 1938-1943 című kiállítás is. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom