Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-29 / 150. szám

2 KORKÉP 2013. JÚNIUS 29., SZOMBAT JEGYZET Itt minden gyanús ebben az országban már minden gyanús. Nem most lett gyanús minden, nem a mostani vagy az előző kor­mány idején, hanem jóval korábban. Nem ok nélkül. van rá okunk bőven, hogy kételkedjünk, ne bízzunk. Akkor is, ha kiderül időnként, hogy alaptalan volt a félel­münk. Ahogy a jószág is min­den drótkerítéstől tartani fog, ha van benne áram, ha nincs, ha előtte sokszor megjárta. sajnos az általános vélekedés ma az az országban, hogy a politikusok és kormányok elsősorban a maguk és érdek­körük érdekeit nézik. Ha kell, ennek érdekében törvényt módosítanak, ennek szelle­mében írják ki a pályázatot, vagy meghívnak rá nekik tetszőket, s végül ugyanazok járnak jól, mint mindig. Csak esetleg ciklusról ciklusra vál­toznak a szerencsések. általános vélekedés az or­szágban, hogy itt már egyre inkább csak csirkefogóknak áll a világ, csókosoknak, he- lyezkedőknek, korruptaknak, míg a becsületes munkások­nak egyre rosszabb lesz. így lehet, hogy egy látszólag magasztos cél, a takarék- szövetkezetek megmentése, gyanússá válik, ha furcsák a körülmények. Ha napok alatt, szinte egyeztetés nélkül zavarják le az ehhez kapcso­lódó törvényalkotási proce­dúrát. Ha csak pár nappal korábban az addig barátinak tartott bankvezért terhelő nyilatkozatokkal illetik. ha a vezető beosztású szövet­kezeti bankárok péntek este kapnak egy e-mailt, amely­ben hétfő reggelre hívják őket egy rövid egyeztetésre, s hazafelé, az autóban hall­ják, hogy van egy őket érin­tő törvénytervezet, amit csü­törtökön meg is szavaznak, és amely miatt elveszítik önállóságukat. az emberek az ilyen ügyeket gyanúsnak tartják. Kellene velük is beszélgetni, ők a vá­lasztók. A betétesek pénzét óvják takarék Egyes bankárok aggályosnak tartják a szövetkezeti államosítást Nem valószínű, hogy az összevonás negatívan érintené a takarékszövetkezeteknek oly fontos betéteseket. Az nem lehet érdeke a kormánynak baranya-tolna Aggályosnak tartják egyes banki szakem­berek a takarékszövetkeze­tek rendkívüli sürgősséggel elfogadott részleges álla­mosítását. De még ők is azt mondják, a betétesek pénze biztonságban lesz. Babos Attila Több százmilliárd forintnyi hitel nyílhat meg a vidéki Magyaror­szág számára a takarékszövet­kezetek átalakításával - nyilat­kozta egy internetes gazdasági újságnak Németh Lászlóné nem­zeti fejlesztési miniszter a csü­törtökön megszavazott, A szö­vetkezeti hitelintézetek összevo­násáról szóló törvény kapcsán. A kormány ugyanis arra ké­szül, hogy összevonja, és egysé­ges szervezetbe tömöríti az ed­dig különállóan működő taka­rékokat, és közvetlen irányítást szerez felettük, egyfajta részle­ges államosítással. Az egyik fő indok az volt, hogy a takarékok nem megfelelően működnek, szervezetlenek, s hogy nem hi­telezik a hazai kisvállalkozáso­kat, pedig megtehetnék. A szövetkezeti bankárok többsége nem örül a válto­zásnak, mert minden jel arra mutat, hogy el fogják veszí­teni a döntési önállóságu­kat, s mindenről központilag fognak majd dönteni állami szervek vezetői. Hangsúlyoz­ták, a takarékok többsége a törvénynek megfelelő mér­tékben hitelezett, óvva a kis­betétesek pénzét, éppen az a néhány takarék került bajba, amelyek nem voltak ily fe­gyelmezettek. A betétesek most teljes jog­gal kérdezhetik, ez őket miként érinti. Biztonságban lesz-e a pénzük, vagy ettől lesz-e iga­zán biztonságban? Habár azok a bankárok, akik­kel beszéltünk - köztük több kereskedelmi bankár -, aggá­lyosnak tartják az elfogadott törvényt, és annak módját (na­gyon hamar, szinte nulla egyez­tetéssel), azt mondták, bármi is a szándéka a kormánynak, nem valószínű, hogy az összevonás negatívan érintené a takarék- szövetkezeteknek oly fontos be­téteseket. Az ugyanis nem lehet érdeke a kormánynak, öngyil­kos politika lenne. Hogyan szerez többséget a kormány a takarékokban? A tőkepótlást is az állami cégeknek kell vállalniuk még a tavasszal, az állami tu­lajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 38,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a taka­rékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbank­ban, a többségi tulajdont egye­lőre még maguk a takarékok birtokolják. Ugyanakkor a tör­vény elfogadásával az egyik kisebbségi tulajdonos, a Ma­gyar Posta felhatalmazást ka­pott arra, hogy 655 millió fo­rinttal megemelje a Takarék­bank tőkéjét, amellyel a két állami tulajdonú részvényes, az MFB és a Posta összesen immár 58 százalékos többsé­get szerez a Takarékbankban. A törvény alkotói arról is gon­doskodtak, hogy a szövetkeze­ti bankárok ne tudjanak ne­met mondani a kormány ter­veire, ha az nekik valami mi­att nem tetszene: ha ugyanis valamelyik takarék vezetője a tőkeemelést nem szavazná meg, attól a szövetkezettől a törvény betűje szerint elveszik a saját takarékbankos részvé­nyeit, amelyeket az MFB vásá­rolhat meg tőlük. a kereskedelmi bankárokat is foglalkoztatta, hogy mi áll­hat a takarékszövetkezeti tör­vény hátterében, mi lehet a kormány valódi szándéka. Amiatt merült ez fel, mert a hivatalos indokok közt szere­pelt több olyan is, amely cáfol­ható. Arra például, hogy a hi­telezést így lehet elindítani, azt mondták, annak beindulását a jogszabályi környezet megvál­toztatásával is el lehetne érni. az már az összeesküvés elmé­letek szintjén lévő, de többek által felvetett elképzelés, hogy olyan cégek (is) kaphatnak majd könnyen nagy hiteleket, amelyek tulajdonosaikon ke­resztül közel állnak a kor­mányhoz, vagy tevékenységük­kel annak céljait szolgálják. ugyanakkor az esetlegesen bebukott hitelek miatt, ha tő­kepótlásra lesz szükség, azt elsősorban az állami szerveze­teknek, (végső soron az adó­fizetőknek), mint többségi tu­lajdonosoknak kell majd fizet­niük, míg a kereskedelmi ban­koknak külföldi tulajdonosaik vállalják ezt. Dunakömlődön rendezik meg a Lasszó Európa- bajnokságot Paks A Csámpai Lovassport Egyesület szervezi a város önkormányzatának támoga­tásával az idei Lasszó Európa Bajnokságot. A háromnapos programnak a dunakömlődi Fjord Lovarda ad otthont. Itt tartottak csütörtökön sajtótá­jékoztatót, ahol Csapó Sándor az egyesület elnöke elmondta, elsősorban közép-európai or­szágokból várnak nagyjából félszáz versenyzőt. Arról is beszámolt, hogy ez lesz a ha­todik EB ebben a sportágban. A Csámpai Lovassport Egye­sület versenyzője, Polányi Máté négy alkalommal indult, háromszor aranyéremmel tért haza, sőt tavaly már egy tanítványa, ifj. Ledneczki László is Európa-bajnok lett. Polányi Máté szerint nagy nyomást jelent a hazai pálya, de itt is bizonyítani szeret­nének. A VI. Műborjú Ranch Roping EB-n öt versenyszám lesz, indulhatnak zöldfülűek (Greenhorn), azaz teljesen amatőrök, akik soha korábban nem jártak még nemzetközi versenyen, lesz haladó, illetve profi kategória. Látványosnak ígérkezik a Horseback, azaz a lóról történő lasszózás, illetve a Team-Parcours, azaz a páros verseny. Az Európa-bajnokság szoro­san kapcsolódik a dunaköm­lődi szüreti naphoz, mondta el a sajtótájékoztatón Teli Edit alpolgármester hozzáfűzve, hogy törekvésük a civil kez­deményezéseket a hivatalos, városi {rfögfátaókkaf összefűz­ni. Azt remélik, így erősítik egymást, s a nézőszám is ma­gasabb lesz. A lasszóversenyt szeptember 20-tól 22-ig rende­zik. ■ V. T. Polányi Máté (3 arany érem) Súlyosabban büntetik azokat, akik a családtagjaikat bántják szigorítás Fizikai erőszakért öt év, megalázásért két év is járhat az új Büntető Törvénykönyvben foglaltak szerint DÉL-DUNÁNTÚL Két Sokkoló adat: Magyarországon minden második, halállal végződő erő­szakos bűncselekmény családi ügy, a kiskorúak ellen elköve­tett bűncselekmények nyolc­van százalékát pedig közeli rokon, barát követi el. Ez alól a régió sem kivétel. Vagyis úgy tűnik, sokszor ott esnek áldo­zatul a gyengébbek az erőseb­beknek, ahol leginkább védett­nek kellene lenniük. Az ilyen ügyek sokáig „magánügynek” számítottak, és vannak, akik emiatt még ma is titkolják. Ezért népi kezdeményezés in­dult az országban, amely azt szerette volna elérni, hogy ön­álló büntetőjogi törvényi tény­állás legyen a családon belüli erőszak. A parlament végül döntött és elfogadta a javaslatot, így július 1-től, vagyis hétfőtől a „kapcsolati erőszak” önálló tényállásként szerepel a bünte­tő törvénykönyvben (Btk.). Ez pedig azt jelenti, hogy súlyo­sabb büntetésre számíthatnak azok, akik saját szeretteiket bántják. Könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjed a szabadságvesztés időtar­tama, súlyos testi sértésnél, to­vábbá az aljas indokból, védeke­zésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogya­tékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél A legtöbb esetről nem szerez tudomást a rendőrség sem öt évig. Személyi szabadság meg­sértése és kényszerítés miatt szintén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető. Az új tényállás nem­csak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettár­sakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámokra is vonat­kozik. Mindehhez feltételeként határozzák meg az együttélést, ám a büntethetőség kiterjed ar­ra az esetre is, ha a sértett és az elkövető korábban élt egy ház­tartásban. Az elkövetőt emellett eltilthatják a bántalmazott hoz­zátartozóival való kapcsolattar­tástól is. ■ K. E. I. További információk a 7. oldalon olvashatók A lelket is védik nem kell fizikai erőszaknak történnie ahhoz, hogy eljárás induljon egy családtag ellen. Azt is büntetni fogják ugyan­is, ha az elkövető megalázza, vagy súlyos nélkülözésnek te­szi ki hozzátartozóját, illetve, ha az emberi méltóságát sú­lyosan sértő magatartást tanú­sít. Ezt két évig terjedő sza­badságvesztéssel sújtja majd a Btk. Az eljárás azonban ilyen esetben csak a sértett in­dítványára indulhat el. Gon­dot jelenthet a felelősségre vo­násban, hogy az áldozatok gyakran szégyellik elmondani, mi történt velük otthon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom