Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-03 / 127. szám
Nem kell több hatalmat adni Brüsszelnek a német kancellár szerint nem kell bővíteni az Európai Bizottság jogkörét, inkább a tagállamok közötti együttműködést kell erősíteni. Angela Merkel a Der Spiegel vasárnapi interjújában hangsúlyozta: „Nem tartom szükségesnek, hogy több (döntési) jogot adjunk át a bizottságnak. Francois Hollandé francia elnökkel együtt sokkal inkább azt szeretnénk, hogy javuljon a tagállamok közötti koordináció a munkaerő-piaci szabályozásban, a nyugdíjpolitikában, az adóügyekben és a szociálpolitikában”. ■ MTI Demonstráltak a tanárok az EMMI-nél A pedagógusok Demokrati- kus Szakszervezete (PDSZ) és hallgatói képviseletek demonstráltak Budapesten az oktatási államtitkárságnál az autonómia korlátozása, a köz- és felsőoktatásra oktrojált egyoldalú szabályozás miatt. Mendrey László PDSZ-elnök a sztrájkról azt mondta: addig nem lesz, amíg bíróság nem határoz a kötelező minimális szolgáltatások köréről. ■ VG Utcai összecsapások Törökországban ORSZÁGOS MEGMOZDULÁSSÁ nőtt vasárnapra egy pénteken Isztambulban kezdődött tüntetés, amit egy park beépítése ellen szerveztek. Szombat éjjel már több mint 5 ezren vonultak a miniszterelnöki hivatal épületéhez, sokan kövekkel dobálóztak. Törökországban több mint 90 különböző tüntetés zaj- . lőtt a nagyobb városokban, ezer embert tartóztattak le és legalább ezer a sebesült. Erdogan kormányfő szombaton még hibának nevezte a könnnygáz bevetését és vizsgálatot ígért, de azt mondta: a rendőrség nem áll le, a „választott kormány nem hajlandó meghajolni egy kisebbség akarata előtt". ■ MTI Kérdés, mire jut majd pénz egészségügy Vesztes helyzetben a „stop-go” gazdaságpolitikák miatt E-anyakönyv: nem digitalizálják az egyházi anyakönyveket o ö 6O Egészségügyi kiadások (a GDP százalékában) FORRÁS: VG-GYŰITÉS VG-GRAFIKA Az egészségügyi béremeléseknek megvan a stabil költségvetési fedezete, de a közeli jövőben nagyobb arányú költségvetési többlet nem várható Az uniós támogatásokon kívül - amelyek jelentősen csökkennek ezen a területen a következő hétéves ciklusban -, az egészségügy nem számíthat többletforrásra a következő időkben. Haiman Éva Míg a 2002-es egészségügyi béremelést az akkori kormány hitelből finanszírozta - mivel 2002 és 2005 között az egészségbiztosító hiánya az ezer milliárd forintot is meghaladta -, orvosok és nővérek fizetésének idei és tavalyi emelése mögött stabil költségvetés és saját forrás áll - közölte a 15. egészség-gazdaságta- ni szimpóziumon Szócska Miklós. Az egészségügyi államtitkár mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is egyértelművé tette, hogy a kormány csak arra ad pluszpénzt, amire plusz forrás is található. Banai Péter Benő szavaiból az is nyilvánvalóvá vált: az egészségügy a béremelésen kívül a közeli jövőben nem számíthat nagyobb arányú költségvetési többletre. A kormány számára ugyanis egyrészt az uniós 3 százalék alatti költségvetési hiánycél, másrészt az államadósságnak a GDP 50 százalék szorítása a fő célja. Ehhez azonban legalább 10- 15 év kell, miközben a növekedés feltételei sem biztosítottak, ugyanis az Európai Bizottság előrejelzése alapján az unióban hosszú távon alacsony növekedésre kell berendezkedni. Márpedig ez a két tényező, az államháztartás hiánya és a növekedés együttesen határozza meg, mennyit lehet költeni például egészségügyre. A most záruló uniós ciklusban mintegy 480 milliárd forint EU-támogatást használhatott fel az egészségügy - közölte Banai Péter Benő. Ennek az összegének azonban valójában még csak a 30 százalékát fizették ki, ezért most nagy a nyomás az egészségügyön, hogy a megkezdett beruházásokat befejezzék, és a maradék 70 százalékos összeget 2015 végéig Arra a felvetésre, amely szerint a kormánynak másként kellene priorizálnia az egyes ágazatok között, és ily módon javítani az egészségügyben a közkiadások arányát, a helyettes államtitkár nem hagyott kétséget a felől sem, hogy a jelenlegi kormány is GDP-fogyasztó és nem GDP-termelő ágazatnak tekinti az egészségügyet. Mint fogalmazott: „amikor a gazdasági növekedés a kulcskérdés, akkor a közvetlen gazdaságélénkítő területekre kell koncentrálni. Mindenkori értékválasztás, hová szán több pénzt az ténylegesen felhasználják. Különösen, hogy búra konkrét összegek nem ismertek, az biztos, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban csökkenni fognak az egészségügy rendelkezésre álló források. Volt, aki szerint 130-180 milliárd, míg mások szerint mindössze 90 milliárd forintot hívhat le majd a következő hétéves fejlesztési ciklusban az ágazat. állam”. Ezzel kapcsolatban Kaié Zoltán, az ÉLTÉ Egészség-gaz- daságtani Kutatóközpontjának vezetője megjegyezte, ha már a többletforrások felhasználásának ésszerűségéről esik szó, az j egészségügyiek érhetően bosz- szantja, hogy a kormány meg sem kérdőjelezi a nagyarányú stadionfejlesztések hasznát. ■ Orosz Éva, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék tanszékvezetője utalt rá: | évtizedek óta csökkennek az egészségügy forrásai, és míg a kétezres évek elején az egészség- ügyi közkiadások részesedése a GDP-ből azonos volt nálunk és Csehországban, ma az egészség- j ügyi közkiadás Magyarországon mindössze a csehországi 65 százaléka. A szektor mindig a vesztese volt a „stop-go” gazdaságpolitikának és a „rövidlátó” közpolitikának. Az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak reálértéke 2011-ben csupán 80 százalékát érte el a 2005-ös szintnek. A központi és helyi kormányzati kiadásokat is magában foglaló egészségügyi közkiadás reálértéke pedig 2010-ben csupán a 83,5 százaléka volt a 2006-osnak. Csökkenő támogatások 2014-2020 között nyilvántartás „Nem a jelenlegi papír alapú anyakönyvek digitalizálására fog sor kerülni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően” - közölte lapunkkal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). 2014. július elsejétől az új nyilvántartásba ugyanis időrendi felmenő rendszerben fognak bekerülni az anyakönyvi események, a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset. így tehát nem kerül sor például a papír alapú anyakönyvek beszkennelésére. A papír alapú dokumentumok jövő júliustól is az anyakönyvvezetők és a levéltárak őrizetében maradnak. Ezek megőrzése azért is fontos marad, mivel ezekben vannak olyan adatok amelyek nem lesznek az elektronikus anyakönyv részei. A belügynek számító egyházi anyakönyvezést nem érinti az új elektronikus rendszer - nyilatkozta a KIM. Az egyházi és az állami anyakönyvezés közel százhúsz éve egymástól teljesen elkülönült rendszert alkot, azok között most sincsen olyan kapcsolat, amelynek keretében az egyikből a másikba kerülnek át adatok. A történelmileg kialakult egyházi anyakönyvezésnek saját céljai és szabályai vannak, a két rendszer összekapcsolása így nem is lehetséges. Jövő júliustól egyféle anyakönyv váltja fel a jelenlegi négyfélét, az adatok nyilvántartása nem esemény alapján fog történni, hanem személyhez kötötten. A KIM szerint az anyakönyv papír alapról elektronikus alapra helyezése önmagában nem érinti az ügyintézés rendjét, közreműködő személy alkalmazását nem teszi szükségessé, az ügyfeleknek semmifajta új költséggel nem jár. Az anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatokat továbbra is elsődlegesen a minden településen működő anyakönyvvezetők látják el. Jövőre azonban elérhetők lesz az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos ügyek a kormányablakban is. ■ E. S. Ha már Chuck Norris sem segít, jön a mobiltechnológia Ader fontos kérdésben emlékezteti a T. Házat Kántor vagy Mancs nyomdokain haladva újabb mentőkutya nevét kezdi megismerni a speciális mentők világa: a Cserhát Mentőkutyás Egyesületnél dolgozó Chuck Norris-ét. Évente többszáz személy a mentőkutyás egységek azonnali bevetésének köszönheti életét - azt, hogy még azelőtt rájuk találtak, hogy kihűltek vagy éhen haltak volna. Keresésük megfeszített munkát jelent a kutyáknak - még a legjobb képességű állatok is kimerülnek 45-60 perc alatt. Ezért kell egy olyan eszköz, amely sosem fárad el, éjjel-nappal, viharban és napsütésben is megbízható. A Vodafone Magyarország Alapítvány és a Cserhát Mentőkutyás Egyesület két éve működik együtt a mobiltechnológiát az életmentés szolgálatába állítva. A megvalósítást a GPS, valamint a mobilkommunikációt lehetővé tevő GSM-hálózat egybeolvasztásával fejlesztett, internet alapú, bárhonnan elérhető nyomkövető rendszer, az IneTrack adja. A kutyák hámjára erősített jeladók a Vodafone SIM-kártyáinak segítségével továbbítják aktuális helyzetüket egy központi számítógépbe. A rendszert május 30-án Budapesten egy szimulált helyzetben ismerhette meg a nyilvánosság, ahol az egyesület legtapasztaltabb mentőkutyája, Chuck Norris, az RTL Klub műsorvezetője, Barabás Éva keresésére indult. A jelenlévők mobilnetes élő közvetítésen figyelhették a csapatok mozgását és a sikeres mentést. Az esemény sztárja Chuck Norris - becenevén Chucky -, az egyesület legképzettebb mentőkutyája volt. A 4 éves németjuhász alig egy hónappal ezelőtt kihűléshez közel álló, eszméletét veszített személy életét mentette meg egy Pásztó közelében elterülő erdő mélyén.- A mentőkutyásokkal és az Inepex-szel közös fejlesztés célja egy olyan kutatórendszer megteremtése volt, amellyel lakott területektől távol, nehéz terepviszonyok esetén is lehet hatékonyan szervezni és irányítani a mentést - mondta Gothárdi Ibolya, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. TAVASZI ÜLÉSSZAKÁNAK Utol- só előtti ülését tartja az Országgyűlés hétfőn és kedden. A képviselők módosítják az államfő által visszaküldött két törvényjavaslatot. Áder János az információs önrendelkezési jogról szóló törvénymódosítással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, azok nem vezethetnek más jogszabályban biztosított közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozásához. Az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító előterjesztéssel összefüggésben pedig úgy vélte, azután olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek működésképtelenséghez vezethetnek. Kedden megemlékezést tartanak. Az Országgyűlés két éve döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja legyen. Kinyilvánította a parlament, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. ■ ■ Trianoni megemlékezés a nemzeti összetartozás napján A t í
