Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-03 / 127. szám
6 GAZDASAG 2013. JÚNIUS 3., HÉTFŐ Akciók indulnak a hazai sertéshús fogyasztásáért Lélegzethez juthatnának gabona Jelentősen csökkenhet az idehaza levágott pulyka mennyisége Tojástermelők: öt tonna alatt is jelentsék be a fuvarokat védjegy Marketinkampányt indít a hazai hízlalású és fel- dolgozású sertéshús és hús- készítmények fogyasztásának ösztönzésére a vidékfejlesztési tárca. A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy kialakítása a sertéságazat helyzetét javító intézkedési terv része. A program egészére idén 2,6 milliárd forintot biztosít a költségvetés. „Egy ilyen marketingkampány nyilvánvalóan hasznos, hiszen hozzájárulhat ahhoz, hogy idehaza növekedjen a sertésszám. A magyar húsipar érdeke is az, hogy a hozzá térben is legközelebbi, magyar sertéstenyésztőktől szerezze be versenyképes áron a szükséges alapanyagot” - nyilatkozta lapunknak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke ugyanakkor hozzátette: „az ágazatban zajló negatív folyamatok megállítására természetesen önmagában nem alkalmas egy ilyen, a kedveltség erősítését célzó kampány. Ehhez egy komplex ágazatfejlesztési program szükséges, amelyet egyébként a kormány már elkészített, csak az abban foglaltak megvalósítása várat magára.” Éder Tamás óvott attól, hogy a program túlzásokba essen. „Nem vitatható, hogy a hagyó- ! mányos, gabonaalapú takarmányozással nevelt magyar sertés húsa jobb minőségű, mint az élelmiszeripari melléktermékekkel, esetenként folyékony takarmánnyal hizlalt állatoké, ám utóbbiak is tökéletesen alkalmasak például egyes hústermékekbe való bedolgozásra” - fogalmazott a húsiparosok szövetségének elnöke. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a múlt héten írt ki pályázatot a védjegy grafikai kidolgozására, amelynek benyújtási határideje június 30- a. A minisztérium közleménye szerint a KMS tanúsító védjegy célja, hogy kiemelje és vonzóvá tegye a termelő és a fogyasztó számára a GMO-mentes, az Európai Unió által engedélyezett takarmány-összetevőkön nevelt sertések tartását, illetve a belőlük előállított termékek fogyasztását. ■ B. L. A hazai baromfifeldolgozókat is nehéz helyzetbe hozta, hogy a világpiac által meghatározott gabonaárak korábban jelentősen nőttek Csökkenni fognak a gabonaárak az év második felében - a legtöbb érintett ezt várja, ám kérdéses, hogy milyen mértékű lesz az áresés. Az állattartók, a húsipar és a baromfifeldolgozók mindenképpen rá lennének szorulva az enyhülésre. Braunmüller Lajos Megoszlanak a vélemények arról, mennyibe fog kerülni egy tonnányi gabona az év végén, de a legtöbb szereplő most árcsökkenést valószínűsít. Az alapvetően a világpiac által meghatározott árak az elmúlt években komolyan nőttek, amely elsősorban az állattenyésztőket, valamint az állati termékeket feldolgozó élelmiszeripart hozta rendkívül nehéz helyzetbe. „Minden Magyarországon működő állattenyésztő és -feldolgozó álma, hogy a takarmányalapanyagként szolgáló termények ára csökkeni kezd” - érzékeltette a helyzetet a Világgazdaságnak Erdélyi István. A legnagyobb hazai pulykafeldolgozó vállalat, a Gallicoop elnök-vezérigazgatója hozzátette: „az elmúlt években kialakult gabonaár-szintek mellett az állatok hizlalása és feldolgozása nem tartható, különösen ha ezt összevetjük a kereskedelem árnyomásával.” Erdélyi István szerint bár a kukorica idei terméséről ma még korai lenne beszélni, mivel egyelőre a vetés időszakon vagyunk túl, a búza esetében már vannak bíztató jelek. „Az elmúlt időszakban elegendő mennyiségű csapadék volt, ennek eredményeképp jó kilátások vannak az idei búzatermésre.” Az árakról szólva az elnök-vezérigazgató kijelenetette: „bízom abban, hogy a búza ára az év második felében négyessel kezdődik majd, tonnánként 45-47 ezer forintos árat tartok „a gabonaárakat idehaza is a globális folyamatok, és az ennek következtében kialakult árak határozzák meg. Bár a magyarországi terméseredményeknek természetesen van jelentősége, az ármeghatározás alapvetően világpiaci folyamatok eredménye" - szögezte le a Világazdaság kérdésére Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter szerint ezért ma még „felelősséggel valószínűnek. Ez számottevően alacsonyabb lenne az eddigieknél, ám ég így is nagyjából 10 százalékkal magasabb árat jelent a tavalyelőtti árszintekhez képest” - figyelmeztetett Erdélyi István, aki szerint hasonló folyamatokat lehet megfigyelni a szója esetében is. „A szója ára most 550 dollár körül mozog, a várakozásaink szerint ez csökkenni fog, az év második felére 500 dollár körüli tonnánkénti árra számítok. A tavalyelőtti 440 dollár körüli árhoz képest ez még így is sokkal drágább takarmányt fog jelenteni” - jelentette ki Erdélyi. Szerinte ennek eredményeként a hazai állattartók és feldolgozók továbbra is magas árak mellett nem lehet nyilatkozni az év végére kialakuló árakról, minden ilyen kísérlet csak találgatás vagy spekuláció lenne.” a miniszter ugyanakkor lapunknak kijelentette: „alapvetően derűlátó vagyok az idei búzatermést illetően, azt gondolom, hogy a betakarítás után a közepesnél jobb termésről tudnak beszámolni a termelők országos szinten.” kénytelenek dolgozni, bár kétségkívül enyhül valamelyest a rájuk nehezedő nyomás. Mindezek miatt elkerülhetet- j len a továbbiakban a baromfi- j termékek árának emelése - véli Erdélyi István, aki emlékeztetett: az elmúlt hónapokban Magyarországon négy üzem j hagyta abba a pulykavágást az j ágazat nehéz helyzete miatt. J Ennek következtében a tavalyi 109 ezer tonnás magyarországi pulykavágás idén 80 ezer tonna körüli mennyiségre csökkenhet - nyilatkozta a vezérigazgató. Bár a takarmány-alapanya- J gok árcsökkenését tőben va- ] lószínűsítik, annak várt, és j kedvezőnek tartott mértékéről természetesen megoszlanak a vélemények. „Vannak olyan hírek, amely szerint a búza ára akár 50 ezer forint alá is mehet tonnánként. Ez a termelőknek | nem lenne jó, ezt az árszintet mindenképpen meg kellene haladnia a búza árának. Erre van még esély, ahogy arra is, | hogy hektáronként 5 tonnánál nagyobb termés legyen. Ebben az esetben a termelők is jól járnának az idei évben” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségé- | nek (GOSZ) elnöke az idei kilátásokat elemezve. A közepesnél jobb termést vár a miniszter szigorítás Fokozott ellenőrzést és élelmiszerbiztonsági szigorítást szorgalmaznak a tojástermelők a feketeforgalom visszaszorítására. Ennek érdekében a termelők érdekvédelmi szervezete a napokban az Országgyűlés mezőgazdasági albizottsága előtt beszélt az ágazat helyzetéről. „Magyarországon évente a lakosság hozzávetőleg 2,4 milliárd tojást fogyaszt el, ebből azonban csupán 1-1,2 millárd származik az idehaza regisztrált termelőktől” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Végh László. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: az importaránya mellett az ágazati szereplők szerint meglehetősen magas a feketekereskedelem aránya. Az elnök szerint az egyik fő probléma, hogy bizonyos szabályok lehetőséget teremtenek az ellenőrzés megkerülésére. „Az élelmiszerszállítmányokat főszabály szerint be kell jelenteni az élelmiszerbiztonsági hatóságnál, ám ez a bejelentési kötelezettség nem kötelező öt tonna alatti szállítmányoknál. Ráadásul utólagos összesítőt is adhatnak szállításaikról azok a cégek, amelyeknek a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság ezt engedélyezi” - fogalmazott Végh László, aki szerint mindez teret hagy a szabálytalanul működő vállalkozásoknak. „Kezdeményezzük, hogy töröljék el az öt tonnás határt, és lehetőség szerint minden élelmiszer-szállítmányt jelenteni kelljen. Indokolt lenne továbbá az is, hogy a bejelentések alóli felmentést, és az utólagos összesítés lehetőségét törölje el a jogalkotó” - mondta Végh László, aki szerint ezzel vissza lehetne szorítani a feketekereskedelmet a tojáspiacon. Az elnök kijelentette: az ágazati problémák, így a magas takarmányárak, és az állatjóléti szabályok hatása mellett a fekete forgalom is sújtja a tojástermelőket. Végh László emlékeztetett: korábbi felmérések szerint a boltok polcain alig éri el az 50 százalékot a magyar tojás aránya. ■ B. L. Kampány a magyar élelmiszerekért piacképesség A vevők egyre igényesebbek, minőségi terméket keresnek Kedvező ítélet születik Strasbourgban? Fontos, hogy legyenek verseny- képes magyar kereskedőláncok a külföldiek mellett - jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Coop üzletlánc Együtt az Egészségért 2013 programsorozatának karcagi állomásán. A miniszter hangsúlyozta: mára az egészséges, magyar élelmiszerek könnyebben találnak utat a boltok polcaira. A Coop üzletlánc közel két hónapig tartó programsorozatának célja, hogy az egészséges táplálkozást, a testmozgást és a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozza. „Ahhoz, hogy a magyar élelmiszerek sikerrel jussanak be a boltok polcaira, és széles körben vegyenek részt a kiskereskedelmi forgalomban, elsősorban piacképes, versenyképes termékek kellenek. Ennek érdekében korszerű feldolgozókapacitás kell” - nyilatkozta az eseményt követően a Világaz- daságnak Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter hozzátette: „a kormány támogatja, és a pályázatokon való részvételhez segíti a feldoglozókat. Programot indítottunk a vágópontok a húsfeldolgozók, a gyümölcsfeldolgozók és sok egyéb üzem támogatására, ezekre a célokra elérhetők a Leader program forrásai is.” Fazekas Sándor kijelentette: „nagy eredménynek tartom Fazekas Sándor már azt is, hogy ráirányítottuk a figyelmet a minőségi magyar élelmiszerekre, a kézműves termékekre, amelynek ismertsége és keresettsége folyamatosan nő a piacon. Ráadásul ma már nem csupán a helyi, termelői piacokon van létjoosultságuk ezeknek a termékeknek, hanem a hazai és multinacionális üzletláncok is árusítják ezeket a termékeket. Ennek oka, hogy a vásárlók egyre inkább keresik a minőségi termékeket, és egy fokozott igényességet támasztanak. A folyamatos marketingkampányaink is segítik a minőségi, hazai élelmiszerek fokozottabb elterjedését” - tette hozzá Fazekas. ■ B. L. „várhatóan még idén a hazai gazdák számára kedvező ítélet születik Strasbourgban, és változik a juhok és kecskék esetében előírt kötelező elektronikus jelölés szabályozása” - nyilatkozta a lapunknak Hajdúk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSZ) ügyvezető igazgatója. Az Európai Bizottság kötelező elektronikus jelöléséről szóló előírása ellen a német és a magyar tenyésztők érdekvédelmi szövetsége közösen nyújtott be keresetet az Európai Bíróságra. Hajdúk Péter arra számít, hogy a nyár elején, vagy az ítélkezési szünet után a nyár végén megszületik az ítélet, amely vagy az elektronikus jelölés kötelező voltát törli el, vagy egyenlő feltételeket teremt a tagországok közt. Az ügyvezető igazgató elmondta: a jelenlegi szabályozás nem kedvez az exportnak, hiszen a kivitel esetében kötelező jelölés többletköltséget ró a termelőkre. A juhállománya döntő részét exportáló Magyarország számára ezért kedvezőtlen a chipes jelölés. „Az elektronikus jelölés ráadásul szakmailag nem indokolható” - tette hozzá Hajdúk Péter. A tenyésztők egyre csökkenő támogatást kapnak az elektronikus jelöléshez, idén ez 40 eurócent állatonként. ■ B. L. t I i A
