Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-06-02 / 20. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. JÚNIUS 2., VASÁRNAP lazulhat az uniós ellenőrzés a magyar gazdaságpolitika felett most, hogy hazánk kikerülhet a kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. De ez akár korlátok nélküli költekezést is jelenthet. OSZTOGATNAK VAGY FOSZTOGATNAK? Orbán Viktor és Jósé Manuel Barroso. Nagy sikert ért el a magyar kormány azzal, hogy a túlzottdeficit-eljárás feloldására tettek javaslatot. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU elismerheti a magyar gazdaságpolitikát - szól a hivatalos kormányvélekedés a bizottság kedvező ajánlása után. Az uniónak kisebb gondja is nagyobb a magyaroknál - vélekednek az elemzők. Gyükeri Mercédesz Politikai és gazdasági szempontból is nagy sikert ért el a magyar kormány a héten azzal, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az országgal szemben fennálló túlzottdeficit-eljárás feloldására. Komoly vívmány ez európai szemmel is - még akkor is, ha a magas államháztartási hiány miatt gyakorlatilag uniós tagságunk kezdete óta uniós ellenőrzés alatt állt a hazai gazdaság- politika. Vagy annál inkább, hiszen 2004 júliusa óta most először engedi el a kezünket Brüsszel. Az, hogy mégsem gyúltak tűzijátékok országszerte, és nem nőtt duplájára négy nap alatt a nyugdíjak összege, mégis jelzi, ez a szabadság finoman szólva korlátozott. Lássuk, mi szól az ellen, hogy eljön a Kánaán. Nincs miből költekezni A 2006 óta tartó kiigazítási folyamat, amelyet csak súlyosbított a 2008 óta tartó, a háztartásokat és a vállalkozásokat is érintő válság, szó szerint kivéreztette a gazdaság szinte valamennyi jövedelemtermelő szektorát. Az Orbán-kormány ugyanis nem annyira az Európai Bizottság által sokszor emlegetett strukturális reformokkal, vagyis tartós kiadás- csökkentést hozó lépésekkel (például leépítés a közsférában, a nyugdíjak és szociális juttatások csökkentése, a nagy állami intézmények állami kézbe adása) próbálta meg leszorítani a hiányt, hanem az állami bevételek növelésével igyekezett rendbe tenni a költségvetést. Az először még válságadónak nevezett ágazati különadók pedig időközben állandósultak, annál is inkább, mivel a személyi jövedelemadó felső kulcsának megszüntetése ezzel egy időben 600 milliárd forintos lyukat ütött a büdzsén és ezt is valahogy vissza kellett hozni. (Összehasonlításképpen: az idei évre a kormány 854 milliárd forintos pótlólagos egyenlegjavító intézkedéseket ígért Brüsszelnek, a tavalyi - a GDP-hez viszonyítva 1,9 százalékos - hiány pedig a KSH legfrissebb elszámolása szerint 796 milliárd forintot tett ki.) Nem hagyja Brüsszel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyan többször hangoztatta, nem jön választási költségvetés jövőre, ám egy évvel a választások előtt aligha akad bárki, aki ezt komolyan venné. Nem az ő hibája: az Eurasia Group politikai-gazdasági elemző csoport szerint a kormányok tipikusan a GDP 2-3 százalékára rúgó túlköltekezéssel igyekeznek bebiztosítani újraválasztásukat. Emlékezzünk vissza: az Orbán-kormány annak idején a minimálbéremeléssel operált, míg négy évvel később Gyurcsány Ferenc az áfa csökkentésével igyekezett kedveskedni potenciális támogatóinak. Tény, hogy sem a bérekkel kapcsolatosan, sem az adópolitikába nincs beleszólása az Európai Uniónak (az adókulcsokba meg aztán végképp nincsen), az államháztartás alakulását azonban továbbra is élénk érdeklődéssel figyeli. Ha pedig azt látja, hogy a meghatározott, 3 százalékos határértékeket megint túllépte a deficit, újra elindíthatja az eljárást. Annak ellenére módja van erre, hogy a hiány átlagos szintje az unióban tavaly 4 százalékos volt. Kérdéses persze, erre legkorábban mikor és miért kell számítani. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője úgy látja: a kormánynak nagyon markáns bejelentéseket kellene tennie egy újabb eljáráshoz. Hozzátette ugyanakkor, ha olyan költségvetési folyamatok indulnak be, amelyek meglátásuk szerint veszélyeztetik a hiánycél teljesülését, legkorábban az őszi vagy a téli gazdasági prognózisuk közlésekor javasolhatnák egy új eljárás megindítását. így járt Málta is: a szigetország csupán decemberben került ki, ám a szabadság csupán mostanáig tartott. Nem érdemes Az eljárás újraindításával többet is veszíthet a kormány annál, hogy újra szégyenpad- ra kerül, pláne, hogy már évek óta ott van a tagállamok többsége. Egy esetleges eljárással veszélybe kerülhet a felzárkóztatási támogatások egy része is. Márpedig a hazai fejlesztések szinte kizárólag uniós forrásból valósulnak meg, ezek kiesése komoly érvágást jelent. Londoni elemzők ugyanakkor arra is rámutatnak: a Fidesz magas támogatottsága miatt nem is érdemes kockáztatnia a kormánynak egy újabb eljárást, egyáltalán, a deficit újbóli megugrását. De hogy egy másik sokszor idézett célra emlékeztessünk: „az állam- adósság elleni harc” is elvileg a lazítás ellen szól. Más kérdés, hogy a növekedés beindítása Magyarországon is égető kérdés, ennek finanszírozása pedig jóval több, mint a kkv-k támogatása vagy az unió által támogatott nagyberuházások felgyorsítása. A legfrissebb KSH adatokból is kitűnik: a magánszféra jelentősen visz- szafogta beruházásait (az első negyedéves adatok 8,7 százalékos visszaesést mutatnak), ami részben a magas adóterhelésnek tudható be. Mégis? Orbán Viktor miniszterelnök alig egy nappal a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről szóló ajánlás után azt közölte: hosszú távon nem lehetetlen az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése Magyarországon. Nem fejtette ugyan ki, ez az időtáv mit is jelent, ám ennek fényében elméletben nem lehet kizárni egy további szja-csökkentést. Ennél is közelebbi célkitűzés a rezsicsökkentés folytatása. Ez a miniszterelnök múlt heti kijelentései alapján azt is jelenti, hogy a háztartásokon kívül a vállalkozásokra is kiterjesztenék a leszorított árak alkalmazását. Örökzöld kérdés a pedagógus életpályamodell bevezetése is. Az Európai Bizottságnak tavasszal megküldött középtávú gazdasági terv, a konvergenciaprogram ugyan arról ír, hogy ezt januárra halasztja a kormány és ezzel 73 milliárd forintot spórol meg, ám Varga Mihály a héten már arról beszélt, hogy ha a növekedés a tervek szerint alakul, mégis realitás az, hogy már idén szeptemberben emeljék a tanárok fizetését. Bizonytalan kilátások A növekedési kilátások jóval kedvezőbbek, mint akár néhány hónappal ezelőtt, ám Súlyos gondok Európában az európai bizottság, amely öt euróövezeti tagállam esetében javasolta az hiány csökkentéséhez rendelkezésre álló idő meghosszabbítását, ezzel elismerte, hogy az előző deficitcsökkentési célok „túl ambiciózusak” voltak a recesszió és a növekvő munka- nélküliség közepette -fogalmazott elemzésében a Fitch Ratings. A hitelminősítő rávilágított arra a problémára, amely már brüsszeli körökben is látványosan fejfájást okoz. Maga Jósé Manuel Barroso európai bizottsági elnök is úgy nyilatkozott nemrégiben: a megszorító politika elért a végső határára - más kérdés, hogy amíg a költségvetésifegyelem betartatására kiterjedt számrendszert dolgozott már ki az unió, a növekedés beindítására és a munkanélküliség leszorítására mégnem találtak megoldást. márpedig az euróövezetben minden korábbinál súlyosabb a helyzet: a pénteken publikált adatok szerint a munkanélküliség 12,2 százalékos. arról sem szabad megfeledkezni, hogy az államháztartás stabilitásához olyan tételeket is beszámított a kormány, amelyek jelenlegi állás szerint legalábbis kétségesek. Ilyen a hivatalosan a „gazdaság fehérítése és a kisvállalati adózás szabályainak változása” című fejezete a konvergenciaprogramnak, illetve a költség- vetésnek, amelyből 120 milliárd forintos bevételt remél a kormányzat. A kisvállalati adók messze nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ám ez a bevételek szempontjából nem problémás. Az annál inkább, hogy a kifehérítés két tétele közül a fordított áfa sertéságazatra való kiterjesztését az EU elutasította, a pénztárgépek elektronikus bekötése az adóhatósághoz pedig a tervezett április elseje előtt jó, ha június végére legalább részben elindul. Nőhet a bizalom A konvergenciaprogramban szereplő egyenlegjavító tételek ezen - illetve a fejlesztésekhez nyújtott uniós társfinanszírozás arányának emelésén túl - gyakorlatilag csak további adóemelések szerepelnek, ám a stabilitást nem csak az adóforintok erősítik. Elemzők szerint maga a túlzottdeficit-eljárás feloldása is növelheti a Magyarországgal szembeni bizalmat, ami hosz- szabb távon jelenthet felminősítést is, ezzel együtt pedig az államadósság finanszírozására kiadott papírok kamatainak csökkenését, a forint árfolyamának erősödését is. Ennek egyelőre nem sok jele van: a hazai deviza a keddi - a bizottsági bejelentést megelőlegező - erősödése után ha lassan is, de folyamatosan gyengül, igaz, nagyban nem tér el az elmúlt hónapokban látott pályájától. A tanárok reménykednek: idén talán meglesz a béremelés Intézkedések a deficit csökkentésére (milliárd Ft 2013) Fejlesztések uniós társfinanszírozásának növelése 55 Létszámstop, kereset és nyugdíj együttfolyósítás megszüntetése 30 Pedagógus életpályamodell bevezetésének elhalasztása 73 Szociális ellátások célzottságának növelése 8 A nyugdíjjárulék felső plafonjának eltörlése 51 Tranzakciós illeték kiterjesztése a készpénzfelvételre 60 Gazdaság fehérítése és a kisvállalati adózás változása 120 Pénzügyi szervezetek különadójának felezésére nem kerül sor 72 Pénzügyi tranzakciós illeték kulcsának növelése 130 Helyi iparűzési adó alapjának szélesítése 35 Közműadó bevezetése 30 Béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás emelése 40 Gazdaság további fehérítése (adóhatóság erősítése, szankciók szigorítása) 60 Szerencsejáték Zrt. osztalékának növelése 10 Online szerencsejáték-adó bevétel növelése 10 Közműadó kiterjesztése 30 Energiaszolgáltatók jövedelemadójának növelése 40 Összesen 854 FORRÁS: KONVERGENCIAPROGRAM A « k
