Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-14 / 137. szám

2013. JÚNIUS 14., PÉNTEK KÖRKÉP 5 HMHHSKSBHHBHHHNiHHHHHHBHHHHHHHBBHHHBHHHHMBBHHBHKHflHHHHnHHMHHHHBMDHHHMRBHBBSBHHHHHBBSHBHBMMBHWHHHHHHHBHBHHBHII Fontos a személyes példamutatás óvó bácsi Olyan helyre került, ahol nagyon szeret dolgozni, képezni is szeretné magát Sütő Gábor az óvodában egy kisgyermekkel. Hamarosan egyesülhet a szekszárdi Waldorf iskola és óvoda Óvóbácsi - a szó is furcsán hangzik, hiszen ritkán ta­lálkozhatunk a kifejezéssel. Kevés a férfi óvodapedagó­gus, kicsi gyermekeinkkel szinte kizárólag a szebbik nemhez tartozók foglalkoz­nak. Sütő Gábor „óvóbácsi- val” a szekszárdi Waldorf óvodában beszélgettünk. Árki attila- A bácsi sem éppen helytálló, hiszen fiatal emberről van szó. Mikor és hol végzett?- Szekszárdon, az Illyés Gyula karon két évvel ezelőtt kaptam óvodapedagógusi dip­lomát.- Volt más fiú is az évfolyamon?- Én voltam az egyetlen. Az egy évvel előttünk végzettek között is volt egy fiú, de úgy tu­dom, hogy ő nem maradt meg ezen a pályán.- Ön viszont maradt. Nehéz volt elhelyezkedni?- Duplán szerencsém volt, mert egyrészt a diploma meg­szerzése után rögtön el tudtam helyezkedni, másrészt olyan helyre kerültem, ahol azóta is nagyon szeretek lenni, dolgozni.- Kanyarodjunk vissza egy kicsit. Hol él, hol tanult az óvóképző előtt?- Őcsényben töltöttem a gyer­mekkoromat, most is ott lakom édesanyámmal, testvéremmel, barátnőmmel. Az általános is­kola után Lengyelbe kerültem az Apponyi szakközépiskolába, ahol mezőgazdasági gazdálko­dói ismereteket és informati­kát tanultam, de valahogy nem igazán tudtam ezen a pályán elképzelni a jövőmet, a tovább­tanulást. Igazából a pszicholó­gia érdekelt, de tudtam, hogy a túl magas felvételi pontszámok miatt esélytelen, hogy oda fel­vegyenek. Végül is egy barátom ajánlotta az óvodapedagógusi szakot a pécsi egyetem szek­szárdi karán. Megtetszett az öt­let és belevágtam.- Volt valami előzmény, különös késztetés, elhivatottság ebben?- Nem, ez egy hirtelen, és talán még számomra is megle­pő döntés volt, amit azóta sem bántam meg. Annyit persze azért tudtam magamról, hogy szeretek és tudok a gyerekek­kel bánni.- A családtagok, barátok mit szóltak?- Természetesen meglepőd­tek, eleinte furcsállották a dön­tésemet, ami teljesen érthető, hiszen manapság ez nem meg­szokott pálya egy férfi számá­ra. De végül a környezetemben mindenki elfogadta, hogy óvó­bácsi leszek.- Friss diplomásként Ön is meg akarta váltani a világot?- Voltak elképzeléseim persze arról, hogy ezt a munkát - amit inkább hivatásnak neveznék - hogyan kell jól csinálni, első­sorban a főiskolán tanultak alap­ján. Ehhez képest viszont olyan A GYEREKEKET tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevel­ni, és szabadságban kell elbo­csátani - ez a Waldorf-mód- szer atyja, Rudolf Steiner hit­vallása. Amennyiben biztonsá­gos és elfogadó környezetben nő fel a gyerek élete első hét évében, személyiségének alap­jai stabilabbak lesznek, krea­tivitása lényegesen meghalad­helyre kerültem, amely gyorsan átformálta ezeket az elképzelé­seket, sőt az egész gondolkodá­somat áthatotta. A Waldorf tel­jesen más értékrendet képvisel, ja társaiét - mondta az alapí­tó. az első Waldorf-iskola Stutt­gartban 1919-ben indult, Ma­gyarországon az első ilyen in­tézmény 1926-ban kezdte meg működését Budapesten. A Wal- dorf-intézményeket világszerte a szülők igénye hívja életre, működésüket nálunk is a szü­lői támogatások biztosítják. mint amit a főiskolán tanultam. Nem mernék arra vállalkozni, hogy megítéljem, melyik jobb, az állami oktatás-nevelés rend­szere, szelleme, vagy a Waldorfé. De nem is kell. Egyik sem jobb, mint a másik, csak más. A szü­lő dolga megítélni, hogy a gyer­meke számára melyiket tartja jobbnak.- Miben más itt egy-egy nap, mint a többi óvodában?- A szabadelvű nevelés lénye­ge, hogy segítünk a gyerekek­nek kibontakoztatni a saját én­jüket. Ez persze nem azt jelenti, hogy itt kedvük szerint mindent szabad a kicsiknek, hogy nincs korlátozás. Természetesen itt is van napirend, napi és heti rit­mus, ezek igen fontosak a gye­rekeknek, mert ez az állandó­ság biztonságérzetet ad nekik. Úgy telnek a napjaink, mint ha egy család lennénk, a kolléga­nőmmel az anya-apa modellt képviseljük a gyerekek előtt. Te­vékenyen töltjük az időt, alkotó munkára is neveljük a kicsiket. Van például egy kemencénk az udvaron, közösen készítjük a tésztát, és sütjük ki a kenyeret vagy péksüteményt, vannak gyümölcsfáink, ezek terméséből lekvárt készítünk. A felnőttek személyes példamutatása na­gyon fontos a kisgyermekek szá­mára, ahogy ez a családokban is így van. A helyes életmódra nevelés keretében az egészséges táplálkozás is nagyon fontos, a gabonaféléken, sok zöldségen, gyümölcsön és tejterméken van a hangsúly nálunk.- További célok?- A Waldorfnak van saját há­roméves óvodapedagógus kép­zése, erre most a kolléganőm jár, s ha ő végez, akkor én is sze­retném ezt elvégezni. Emellett nagyon érdekel a grafológia és a gyermekrajz-elemzés, ezt fo­gom tanulni hamarosan egy fő­városi intézményben. A nyárra is bőséges lesz a programunk, ugyanis költözünk. Olyan sze­rencsés fordulat következett be, hogy báró Twickel György, a Twickel Szőlőbirtok tulajdonosa felajánlott egy használaton kí­vüli épületet a volt borkombinát területén. Az óvoda és a Waldorf iskola is, amely most a Zrínyi utcában bérel tantermeket, így egy helyre költözhetünk. A megyében és a régióban is kevés lakás épül Továbbra is igen alacsony a lakásépítési teljesítmény a me­gyében. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint janu­ár-márciusban az előző év azo­nos időszakánál 18 százalékkal kevesebb, összesen 14 új lakás kapott használatbavételi enge­délyt. A Dél-Dunántúl másik két megyéjében a tolnainál is számottevőbb volt a visszaesés: Baranyában a 2012-es év első negyedévi teljesítményének 35, Somogybán 24 százalékát re­gisztrálták. Az újonnan épített lakások tízezer lakosra vetített száma a megyék rangsorában - Fejér, Veszprém és Hajdú-Bihar mutatójával megegyezve - a nyolcadik legalacsonyabb volt , Tolnában. A Dél-Dunántúl má­sik két megyéjének mutatója a tolnainál is alacsonyabb volt, az országos átlagtól pedig mind­három megyéé elmaradt. Az idei év január-márciusában az egy évvel korábbi azonos idő­szakinál eggyel kevesebb, azaz 23 új lakás építésére adtak ki engedélyt a hatóságok. ■ V. M. Elkészült a város esélyegyenlőségi programja dombóvár A mélyszegénység­ben élők, a romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyaték­kal élők tartoznak a nemrég elkészült dombóvári Helyl Esély- egyenlőségi Program (HEP) cél­csoportjába. A dokumentumot szerdán a Helyi Esélyegyenlősé­gi Fórumon véglegesítették. A HEP a Pécsi lüdományegyetem munkacsoportja által összeállí­tott sablon alapján készült, meg­írásában a Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi mentora volt az önkormányzat segítségére - tájékoztatott Ku- rucz Gábor, a polgármesteri hivatal kapcsolattartója. Szak­mailag megalapozott, jogszabá­lyokhoz igazodó helyzetelemzés és terv állt elő, de köszönhető ez azoknak az intézményeknek, szervezeteknek is, amelyek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásában vesznek részt. Az 5 évre szóló program elkészítését törvény írja elő. ■ H. E. Rudolf Steiner, a módszer atyjának hitvallása Egyaránt népszerűek a hagyományos és az új programok könyvtár A fiatalabb generációt a természettudományos irodalmi rendezvények vonzzák a legjobban szekszárd Könyvbemutató zár1 ta a Ünnepi Könyvhét megyei rendezvény-sorozatát szerdán. Az idei, szám szerint 84. könyv- héteh változatos és népszerű rendezvények várták a kultúrát és az olvasást szeretőket.- A könyvhét kapcsán felvetődik a kérdés: változnak-e, s ha igen, mennyiben az olvasási szoká­sok? - faggatjuk Németh Juditot, az Illyés Gyula megyei könyvtár megbízott igazgatóját.- Az olvasási szokások az e-könyvek megjelenésével sem változtak. Van, aki a papír ala­pú könyveket szereti jobban, és van, aki az internet vüágát hívja segítségül, ám ez a lénye­gen nem változtat: a nagy írók mondanivalója ugyanúgy hat a hagyományos és az újszerű adathordozókon. Úgy vélem, és a Magyar Olvasástársaság is ezen az állásponton van, hogy nem kell félteni a nagy írókat az elektronikus könyvektől.- A könyvtár sokrétű feladatot lát el, irodalom esteket, könyvbemu­tatókat, kiállításokat tartanak. Milyen ezek látogatottsága?- Határozottan észrevehető, hogy egyre többen jönnek el lírai hangulatú irodalmi műso­rainkra. Ennek lehet oka egy­részt az, hogy egyre több az el- magányosodott ember, akinek irodalmi támaszra, beszélge­tésre, másokkal együtt töltött Az olvasás továbbra is minden korosztályban és formában népszerű időre van szüksége. Másrészt az is észrevehető, hogy egyre nő az igény a minőségi, igé­nyes kulturális rendezvények iránt.- A könyvtár szerepe sokat vál­tozott, és alaposan kibővült az utóbbi években.- Röviden kifejezve: a könyv­tár pörög. Az információ tár­háza, mint hagyományosan, ugyanakkor az egyes embere­ke is nagyobb figyelemmel van. Csak egy példa: egyik tagunk­nak házhoz visszük a német tévéadók műsorát, amelyhez a testvérváros, Bietigheim-Bis- singen révén jutunk hozzá, ugyanis rendszeresen kapjuk az ottani napilapot. A hagyo­mányos szolgáltatásaink mel­lett a könyvtár segítséget nyújt az internetezni, ügyintézni, pályázni, állást, ösztöndíjat, pá­lyázatokat keresőknek.- A fiatalabb generáció is szíve­sen megfordul a könyvtárban?- Mióta a Márai program se­gítségével a tényirodalommal kapcsolatos foglalkozásokat is tarthatunk, rendkívüli mó­don megnőtt a középiskolások, és a főiskolások, egyetemis­ták érdeklődése. Nemsokára újabb sorozat kezdődik, ahol a természettudomány területé­ről érkeznek majd kiemelkedő előadók. ■ Venter M. P l

Next

/
Oldalképek
Tartalom