Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám
« 2 KORKÉP 2013. JUNIUS 14., PENTEK JEGYZET VENTER MARIANNA Trükkös megélhetés nem is olyan régen, faluhelyen nem volt divat a zár- kódás. Ha Mari néni, vagy Jóska bácsi átment valamiért a szomszédba, vagy elfutott a boltba, postára, az ajtó mellé támasztotta a seprűt, jelezve: ne keressetek, most nem vagyok itthon. Ma már, a város után, a falu is megtanult bezárkózni. Ám ez sokszor már nem elég.- küldött egy kis segítséget az önkormányzat, mert tudja, hogy nehezen élnek- mondja a kapuban álló kedves hölgy, és Mari néni örömmel beengedi, mert bizony igaz minden szava, és a kis bizonytalanságot, miszerint miért nem látta még a faluban ezt a jóravaló asszonyságot, elnyomja a kapott pénz felett érzett öröme. Úgy egy fél óráig, mert utána veszi észre, hogy az egész havi nyugdíjának lába kélt. Az eset sajnos nem egyedi, a trükkös tolvajok és egyéb megélhetési bűnözők áldozatai legtöbbször idős emberek. Az a korosztály, amely még más értékeken nevelkedett, bízik az emberekben, és hisz a becsületben. a nyugdíjasok többsége neipG Krőzus, nem veti fel a pénzt. Vajpp ki éli meg nehezeb-j^ ben: egy gazdag ember, akitől ellopják a drága autóját, amelyet lopás ellen is biztosított, vagy a nem ritkán t fillérekből élő kisnyugdíjas, akinek utolsó tyúkocskája, tűzifája, gyógyszerre, nehezen félretett pár ezer forintja, netán évtizedek alatt összespórolt „temetési pénze” tűnik el? Vajon melyikük tud könnyebben anyagilag talpra állni, lelkileg helyremást becsapni, tulajdonát károsítani, vagy ellopni bűn- cselekmény, függetlenül az értéktől. Ám az emberek többsége ezen véleményén felül még tovább megy: a tehetőst megkárosítani bűn- cselekmény, de a szegénytől lopni százszorosán az. Felpörgetik a nyelvtanítást befektetés Az egyetemen félmilliárdból újítják meg a képzést Pécs Félmilliárd forintos projekt indult a Pécsi Tudományegyetemen azért, hogy az idegen nyelv oktatása új lendületet kapjon. Fülöp Zoltán Lapunkban korábban már írtunk arról, hogy az egyetemre járók egy része nem kap diplomát, mivel hiányzik nekik az alapkövetelményként megállapított nyelvvizsga. (Egy friss felmérés szerint országos szinten tízből három diák nem kaphat oklevelet emiatt.) A helyzet a jövőben valamelyest egyszerűsödhet, hiszen immáron a mesterképzésre jelentkezőknek a felvételhez is alapkövetelmény egy legalább középfokú nyelvvizsga. (Sőt, a hírek szerint ezt 2017-re a kormányzat kiterjesztené az alapképzésre jelentkezőkre is.) A fentiek nyilvánvalóan a jelenlegi rendszer átalakítását is megkövetelik - s ehhez helyi szinten is történnek lépések. A Pécsi Tudományegyetemen tegnap mutatták be azt a projektet, amely az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztését tűzte ki célul. A csaknem félmilliárd forintos, európai uniós támogatással megvalósuló, minden kart érintő kétéves projekt során a tervek szerint az eddigi oktatás új impulzusokat kaphat, s ezáltaj.az oktatás is erősödik majd.- A cél az, hogy a diplomások az unióban is versenyképesek legyenek, ehhez pedig jó nyelvtudás szükségeltetik - mondta Szendi Zoltán projektvezető. Nyelvtanárok száma Magyarországon intézménytípusonként Általános iskola Középiskola Angol 4690 5483 Német 2715 3711 Francia 46 554 Olasz 49 294 Spanyol 6 179 Orosz 25 200 Latin 2 175 ia?b. 53 55 A cél az, hogy a diplomások az unióban is versenyképesek legyenek Van mit fejleszteni • A magyarok csak 15 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ezzel utolsók vagyunk az EU-ban • Akár már az általános iskolában is lehet két idegen nyelvet tanulni • A gimnazisták jelentős része az érettségi előtt már nyelvvizsgázott • egyetemisták 30 százaléka azért nem kap diplomát, mert hiányzik a nyelvvizsgája • A PTE félmilliárd forintos projektje ezen változtatna Óvodában még inkább csak játékos foglalkozás néhány évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tűnt az óvodai nyelvtanítás - mára azonban különösebb meglepetést nem okoz, ha ott a hirdetőtáblán a papír, amelyen fel lehet iratkozni angolra. A problémák azonban számosak: nyilvánvalóan pénzügyi szempontból igen jelentős kiadást igényelne a nyelvoktatás általános bevezetése, így ezt szinte minden esetben a szülőknek kell állnia. Az óvodai idegen nyelvi nevelésről éppen ezért nincs statisztikai adat - a hatékonyság pedig erősen kérdéses: kutatások szerint a kisgyerekek idegen nyelvi fejlődésének üteme lassú, de legalábbis lényegesen lassúbb, mint a serdülő vagy fiatal felnőtt nyelvtanulóké. Ráadásul azok a gyermekek, akik már az óvodában részt vettek idegen nyelvi foglalkozásokon, sok esetben nem tudják automatikusan folytatni a nyelvtanulást az általános iskolában. Általános: az angol megy az általános iskolai nyelv- tanítás a Nemzeti Alaptanterv szerint is alapkövetelmény - a kérdés így inkább az, melyik legyen az a nyelv, amely a fókuszba kerül, amelyet tanulhatnak q diákok. Ahogy táblázatunkból is fciderül, jelenleg egyérjel- műen az angol oktatását preferálják az iskolák (nyilván ezért van olyan sok angoltanár...), s ez javarészt összhangban is van a szülői igényekkel is. a nemzeti Alaptanterv ezenfelül lehetővé teszi a második idegen nyelv oktatásának megkezdését a hetedik évfolyamon: fontos megjegyezni, hogy a második nyelvnek az iskolák pedagógiai programjában szerepelnie kell, a tanulók számára azonban nem kötelező ennek tanulása. Az utóbbi évek, évtizedek kormányzati törekvései immáron eredményekben is tükröződnek: ma már egyáltalán nem ritka, hogy nyolcadikosok tesznek egy középfokú komplex nyelvvizsgát. Az alapokról indulnak a jelenlegi szabályozás értelmében a gimnáziumban és a szakközépiskolában két nyelv, a szakiskolában pedig egy nyelv tanítására van lehetőség. A gimnáziumok különböző szintű csoportokat indítanak: azok a tanulók, akik az általános iskolában csak egy nyelvet tanultak, a gimnáziumokban kezdő csoportba kerülnek. Beszédes ugyanakkor, hogy a középfokú oktatásban az első nyelv esetében is a tanulók átlagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvk, amelyet már az általános iskolában is tanult. Ez természetesen felveti az általános iskolai nyelvoktatás hatékonyságának kérdését. (A középiskolai nyelvtanárok gyakran nem alapoznak a hozott nyelvtudásra, hanem az egyszerűség kedvéért kezdik kezdő szintről az osztályokat.) a szakközépiskolában a tanulóknak egy idegen nyelvet kell tanulniuk, de be lehet vezetni a második idegen nyelv oktatását is - a gyakorlatban azonban a szakközépiskolák mindössze 11,5 százaléka nyújt lehetőséget két idegen nyelv tanulására. Tény ugyanakkor, hogy a közép- iskolások már tisztában vannak a nyelvtudás fontosságával: nagyon sokan ma már minimum egy középfokúval vágnak neki az egyetemnek. Nekünk kell rátalálnunk a megfelelő hangulatra bonyhád - Óvodás koromtól mondok verset és táncolok, a színjátszás egy kicsit később jött az életembe - nyilatkozta lapunknak Újvári Bors Benedek. A Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium ifjú tehetsége remekül ötvözi a különböző művészeti ágakat, mindhárom területen szép eredményekkel büszkélkedhet. Zsenge korát meghazudtoló gondolatisággal beszél a művészetről, amely különösen kedves számára. Mint mondta, sokat köszönhet édesanyjának, Szarvas Szilviának és színjátszó tanárának, Kiamik Arankának, akik nagy segítséget nyújtanak neki a felkészülésben. Személyes tapasztalatait alapul véve úgy látja, az a legideálisabb, ha már az iskolás évek előtt megbarátkozik a gyerek a költészettel, az önkifejezés különböző módjaival. Neki például nagyon sokat jelentett, hogy kiskorában rengeteg mesét olvastak neki és beszélgettek vele. - Az a lényeg, hogy a gyerek találjon rá a neki megfelelő hangulatra, arra, amikor a költeményt már ne csak előadja, hanem át is érzi. Azt szeretném, ha még nagyon sokáig és felső fokon foglalkozhatnék ezzel - tette hozzá a színészi ambíciókkal rendelkező bonyhádi fiatal. Legutóbb Nagyatádon, a „Regősök Húrján” országos vers- és prózamondó yerseny regionális döntőjében mzonyí- totta felkészültségét-, ajj^lyet megnyertKorosztályában, így részt vehet a jövő évi budapesti gálán. Eddigi eredményeit tekintve pedig a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválon kapott junior-díjára a legbüszkébb. . ■ V. B. Újvári Bors Benedek Húsz év leforgása alatt tízből egy család eltűnt a régióban változás Ma már jóval kevesebb a házasság, és több az élettársi kapcsolat - A folyamat tartósnak mutatkozik Kevesebb a gyerek dél-dunántúl A 2011. évi nép- számlálás időpontjában közel 258 ezer családot írtak össze a régióban, több mint egytizeddel kevesebbet mint 1990-ben. A családi kötelékben élők száma ezt meghaladó mértékben, 13 százalékkal csökkent, amelynek hatására a családok átlagos nagysága is szűkült. A Dél-Du- nántúl három megyéje közül a családszám Somogybán, a családban élők száma pedig Tolnában fogyatkozott régiós átlagot meghaladó mértékben a vizsgált két népszámlálás között. Az 1990. évi adatok tanúsága szerint a családok négyötödében házaspárok éltek együtt gyermekkel vagy anélkül, a családok mindössze öt százalékában volt jellemző az élettársi viszony, az egyszülős családok száma pedig 14 százalékot tett ki. Ehhez képest a legutóbbi felmérés már a házastársi kapcsolatok jelentős visszaeséséről és ezzel párhuzamosan az élettársi kapcsolatok, illetve a csonka családok számának növekedéséről adott számot. Ezek a változások részben azzal függnek össze, hogy a házasságok mérlege már hosszabb ideje negatív. Több házasság szűnik meg válás vagy halálozás által, mint amennyit megkötnek. Ezt a tartósnak mutatkozó, rendkívül kedvezőtlen folyamatot csak némileg képes ellensúlyozni az élettársi kapcsolat térnyerése. A régióban 83 ezer családban nevelnek 15 éven aluli gyermeket A házaspárból álló családok száma legnagyobb mértékben - a régiós átlagot is meghaladva - Somogy megyében csökkent az elmúlt két évtizedben. Míg 1990-ben 80,5 ezer házaspáros családot regisztráltak, addig számuk 2011-re alig haladta meg az 56 ezret. A családon belüli részarányuk ezzel egy időben 18 százalékponttal esett vissza. Az élettársak alkotta család- szám-növekedés Tolnában bizonyult a legjelentősebbnek, itt 3,5-szörös a bővülés. A családon belüli hányaduk Somogy és Tolna megyében egyaránt 11 százalékpontos növekedést mutatott. ■ K. E. a 2011-ES népszámlálás adatai szerint a DéíDunántúlon 83 032 családban neveltek 15 éven aluli gyermeket, egyharmadával kevesebben mint 1990-ben. A csökkenés mértéke családtípusonként különböző: a házaspárok és élettársak alkotta családokban közel kétszer akkora (37%) volt a gyer- mekszám-visszaesés, minta csonka családokban (20%). A gyermekek száma szerint vizsgálva a 15 évesnél fiatalabb gyermekes családokat kitűnik, hogy a legnagyobb csökkenést (49%-os) a kétgyermekesek szenvedték el, őket követték 26 százalékkal az egygyermekesek. % 1 »
