Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-30 / 124. szám

4 TOLNAI JÁRÁS 2013. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Jól halad a községháza felújítása fadd Jó ütemben halad a fad- di községháza felújítása - tá­jékoztatott Fülöp János pol­gármester. A mintegy 20 mil­lió forintos beruházást várha­tóan június végén fejezik be, ezután költözhet vissza a pol­gármesteri hivatal az egykori Kisvendéglő épületéből a köz­ségházába. ■ S. K. Egyetlen pályázat az óvodavezetői posztra BOGYISZLÓ, FÁCÁNKERT Egy jelentkező nyújtott be pályá­zatot a Bogyiszlói Kistarisz- nya Óvoda vezetői posztjára - tudtuk meg a községházán. A Bogyiszló és Fácánkert ál­tal közösen fenntartott intéz­mény vezetőjéről június 13- án döntenek. ■ S. K. Folytatódott a diákcsereprogram bogyiszló Több, mint 40, a németországi Schlitz-ből ér­kezett fiatalt, iskolásokat és öregdiákokat látott vendégül a napokban a bogyiszlói isko­la és a helyi szülők. Nemes- né Sudár Edit pedagógus el­mondta: a falu német testvér- településével létrehozott di­ákcsere programnak ez volt a 17. felvonása. A vendéglátók ezúttal is változatos progra­mot szerveztek, többek között sportnapot Domboriban, ma­gyar estet Bogyiszlón, balato­ni és budapesti kirándulást, emellett a Bogyiszlói Faluna­pokon is részt vettek a schlit- ziek, akik jövőre várják a bo­gyiszlói fiatalokat viszontláto- gatásra. ■ S. K. Van esély a mözsi patika megnyitására tolna-mözs Van előremozdu- lás a mözsi patika megnyitása ügyében - mondta Szabó Im­re, a mözsi településrészi ön- kormányzat elnöke. A három éve elkészült mözsi gyógy­szertárat egy 2010. év végén módosított jogszabályváltozás miatt nem lehet megnyitni. Szabó Imre nemrég Horváth István honatyához fordult se­gítségért. Most úgy tűnik, si­kerül a mözsiek számára ked­vező megoldást találni patika témában. Mint ahogy egy Mö- zsön telepítendő bankautoma­ta ügyében is. ■ S. K. Néhányan a kitüntetettek közül: Kleinné Hága Györgyi, Hága Lászlóné, Klaus Demal, Tóth Ferenc, Balogh Ilona és dr. Sümegi Zoltán polgármester Első ünnep járásközpontként város napja Számos nem tolnai személy is kitüntetést érdemelt tolna idén ünnepelhette először a város napját járá­si központként. A település polgármestere szerint Tolna nemcsak az új címére lehet büszke. Steinbach Zsolt- Elődeinkre ma sem hoz­nánk szégyent - állapította meg dr. Sümegi Zoltán, Tol­na polgármestere az idei vá­ros napi köszöntőjében, a Be- zerédj szabadidőközpontban rendezett kitüntetés átadó ünnepi testületi ülésen. A vá­rosvezető szerint Tolna szá­mos épített, természeti és hu­mán értékére lehet büszke, és ha a település közösségé­nek minden tagja teszi a sa­ját dolgát, akkor elmondható lesz, hogy Tolna nemcsak év­ezredes lakott hely volt, ha­nem az is marad. Az idei az első város napja, amit járási székhelyként, - a polgármester szerint a megye szűk elitjébe kerülve - ünne­pelhetett a település május 25-én. (A Tolnát először város­ként említő dokumentum kel­tezése 1424. május 25.) A hatodik, tolnai központú járás ez év eleji létrejöttéről egyébként a városházán im­már egy emléktábla is tanús­kodik, amelyet szombat reggel avattak fel. A járási címmel függ össze az is, hogy idén először egy nem Tolnán élő és nem tol­nai származású személyiség is megkapta a legmagasabb helyi elismerést, a Tolna Vá­rosért Kitüntető Díjat: a fad- di Tóth Ferenc kormánymeg­bízott. Bár tolnai kötődése ne­ki is van, így például a tolnai gimnáziumban érettségizett, de a díjat a tolnai járás létre­jötte érdekében kifejtett erő­feszítéseiért kapta. Mint fogal­mazott: mindent megtettünk, hogy a járás ne csak járjon Tolnának, de jusson is. Idén Tóth Ferencen kívül is akadt több, nem tolnai kitün­tetett. A város németorszá­gi partnertelepülése, Stuten­see főpolgármesterét, Klaus Demalt szintén díjazták. Raj­ta kívül a hajdani Tolnai Vö­rös Lobogó SE mintegy há­rom évtizeddel ezelőtt párat­lan hazai és nemzetközi sike­reket elért- női asztalitenisz csapata is az elismertek kö­zött volt, soraibán az utóbbi évtizedek egyik legjobb ma­gyar ping-pongosával, Bátor- fi Csillával. A városnapi rendezvény ünnepélyes programjai mel­lett vigalomra is volt lehető­ség, főként helyi fellépők köz­reműködésével. Pénteken es­te a Tolnai Ifjúsági Zenekar, a Magma Tűzszínház, valamint a Juice Brothers együttes szó­rakoztatta a közönséget a Hő­sök terén. Szombaton délután törté­nelmi játékok, vetélkedők zajlottak, majd a stutenseei vendégeknek kedveskedett a Tolnai Német Nemzetiségi Baráti Kör és a németkéri né­met táncosok. Kovács Gábor interaktív gyermekműsorral érkezett, volt zumba bemuta­tó, végül a Funky Fever Band hevítette a szombat esti buli lázat. Németh József is pro űrbe kitüntetést kapott a városnapi ünnepségen TÓTH FERENC mellettNémeth Jó­zsef a tolnai Aranykalász mező- gazdasági szövetkezet tavaly nyugdíjba vonult elnöke kapta meg idén a Tolna Városért Kitün­tető Díjat. Klaus Demal, Stuten­see főpolgármestere Külkapcso­lati Díjat vehetett át. A stutense­ei önkormányzat nevében pedig Tolna Város Közjójáért elisme­rést, vele meghatározott pénzösz- szeget adtak át dr. Sümegi Zol­tán részére, aki elmondta, hogy a partnerváros felajánlását a megfelelő helyre juttatják el. Az ÉV TOLNAI VÁLLALKOZÓJA címet idén Mármarosi Zsolt, a Tolnán és környékén több húsboltot is üzemeltető vállalkozó kapta. A „tolna Város Sportjáért” díjat a Tolnai VL asztalitenisz szak­osztályának ítélték oda (az elis­mert sportolók: Balogh Ilona, Bolvári Ildikó, Bolvári Katalin, Bátorfi Csilla, Kaiser Ágnes, Dudás Ibolya, Kiss Anikó és Bí­zó Mária, edző Sáth Sándor, Éberhardt János.) A tolna Város Kiváló Köztisztvi­selője díjat Jakab Ferencné, a tol­nai polgármesteri hivatal adó­ügyi ügyintézője érdemelte ki. A Tolna Város Kiváló Közalkalma­zottja Hága Lászlóné, a Wosinsky Mór Oktatási Intézmény vezetője, valamint Kleinné Hága Györgyi, a tolnai Szent Mór katolikus isko­la tagintézményvezetője lett. A tolna város Jó Tanulója-Jó Sportolója címet idén Rácz Dá­niel (Sztárai gimnázium, Tolna Vízmű Kajak-Kenu SC), Buch- müller Petra (Wosinsky iskola, Tolna-Mözsi Futsal SE), Stein- bach Máté (Sztárai gimnázium, Paksi Futball Club) és Veress Ádám (Wosinsky iskola, Tanren Karate SE) kapta. A gólyamentésben a leszekkamera is segített bogyiszló Országos összefo­gás bontakozott ki a napokban egy bogyiszlói gólyafióka meg­mentése érdekében - tájékoz­tatott Tóth István polgármes­ter. Mint arról nemrég írtunk, a faluban a piactéri fészek kö­zelébe egy kamerát szereltek fel, amelynek révén a telepü­lés honlapján folyamatosan nyomon lehet követni a gólya­család életét. A múlt hét köze­pén azonban eltűnt az „apagó­lya”, félő volt, hogy a fészek­ben levő fióka elpusztul. Az or­szág számos részéről érkeztek jelzések gólyabarátoktól, sőt, többen pénzt is felajánlottak a mentésre. Egy budapesti ügy­védi iroda például százezer fo­rintot utalt át, egy ráckereszt­úri magánszemély tízezer fo­rintot küldött. A bogyiszlóiak először ha­lat vittek az anyagólyának, de megnyugtatóbb megoldásnak tűnt, hogy áthelyezik a fiókát egy másik fészekbe, a Csoko­nai utcába. Ez a hétvégén meg is történt, a kis gólyát, úgy tű­nik, befogadta új családja. ■ S.K. Két faluban is terveznek szobrot állítani fácánkert, bogyiszló A tele­pülés történetéhez kapcsolódó szobrot állítanának Fácánkert­ben - tájékoztatott Orbán Zsolt polgármester. A képviselők teg­nap döntöttek az ezt célzó, a Nemzeti Kulturális Alaphoz be­nyújtandó, ötmillió forintos pá­lyázat benyújtásáról. Egyelőre nincs konkrét elképzelés arról, hogy a szobor pontosan mit áb­rázoljon. A kapcsolatot azonban már felvették Farkas Pál szob­rászművésszel, aki a terveket és a költségvetést készíti, illetve sikeres pályázat esetén meg is alkotja a művet, amelyet a falu­ház környékén állítanának fel. Bogyiszlón 1956-os emlék­művet terveznek, szintén pályá­zati támogatással. Tóth István polgármester elmondta, hogy egy-két művésszel már egyez­tettek, ideális esetben már idén október 23-án, ha nem, akkor jövőre avathatnák a művet. Bo­gyiszlón két éve Szent István szobrot állítottak. ■ K. S. Hogy továbbra is békében éljenek egymás mellett a faluban cigány témahét Megtudták, hogy ha csak a külső Jelek alapján ítélnek meg valakit, azzal nagyon mellé lehet fogni bogyiszló - A magyarok és a cigányok közel kétszáz éve él­nek ebben a faluban egymás mellett. Az ország más része­iben tapasztalható viszonyok­hoz képest mindenképpen meg­állapítható, hogy a két népcso­port békében megfér egymás­sal. Azért, hogy ez továbbra is így legyen, szükség van olyan programokra is, mint amilyet a múlt héten rendeztünk - mond­ta Boda Zoltán, a bogyiszlói ál­talános iskola igazgatója a múlt csütörtökön és pénteken lezaj­lott cigány nemzetiségi téma­hétről. Boda Zoltán tudomása sze­rint a megyében egyedülálló programról van szó, amelyen az iskola valamennyi diákja és ne­velője, illetve a programon köz­reműködő cigány vendégek is részt vettek. A témahét nem­csak a nem romáknak adott le­hetőséget egy másik kultúrával való ismerkedésre, hanem a ci­gány gyerekeknek is arra, hogy megismerjék saját népcsoport­juk történelmét, amiről az isko­lában kevés szó esik. Valamennyi diák megtud­hatta egyebek mellett azt is, hogy önmagában a „cigány” ki­fejezés nem dehonesztáló, nem sértő. A felső tagozatosok részt vehettek egy előítélet kezelé­si foglalkozáson, amelynek so­rán saját maguk tapasztalhat­ták meg, hogy ha csupán a kül­Speciális cigány ételeket is készíthettek a gyerekek a témahéten ső jelek alapján ítélnek meg va­lakit, azzal nagyon mellé lehet fogni. Az igazgató elmondása sze­rint az iskola a kilencvenes évektől tudatos munkával igye­kezett fejleszteni, erősíteni azt a helyi cigány társadalmi réte­get, amelynek tagjai a mosta­ni cigány értelmiség úgymond krémjét adják. (Bogyiszlón az országos átlaghoz képest jó­val több az érettségizett, illet­ve a diplomás romák aránya.) A témahét első napján bogyisz­lói cigány diplomásokkal is be­szélgethettek a gyerekek. Or­sós Zoltán rendőrtiszttől, Mi- halovics Krisztinától, a mun­kaügyi központ munkatársá­tól, Mihalovics Zsolttól, a bo­gyiszlói iskola tanárától is hall­hatták, nekik miként sikerült elérniük idáig. A gyerekek a két nap során különféle foglalkozásokon is­merkedtek a cigány népszoká­sokkal, a cigány táncokkal, a viselettel és speciális ételeket is készíthettek (punyi, káposz­tás csirke), volt filmvetítés is. A rendezvény záróeseményeként, egyben a Bogyiszlói Falunap nyitányaként helyi, illetve kör­nyékbeli cigány folklóregyütte­sek léptek fel, majd két, néhai bogyiszlói Népművészet Meste­re, Józsa Bálintné és Orsós Kis János tiszteletére avattak em­léktáblát az iskolában. ■ S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom