Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-14 / 111. szám
2013. MÁJUS 14., KEDD MEGYEI TÜKÖR _ _____________ A gyártók szerint június végéig készen lesznek az új gépek Nagy lehetőség Indonézia tervek Gazdasági együttműködés, oktatás, kutatás, innováció Pénteken egyeztetést folytatott Varga Mihály közel 30 pénztárgépgyártóval - olvasható a kormany.hu oldalon. Az online pénztárgép témában zajlott megbeszélésen arról biztosították a gyártók a nem- | zetgazdasági minisztert, hogy bár a jogszabályban előírt feltételek szigorúak, azok teljesítésének szerintük nincsen akadálya és legkésőbb június 30-ig képesek lesznek megjelenni a piacon az új pénztárgépekkel. Többen azt is jelezték, a megvalósításhoz szükséges fejlesztéseket már el is elvégezték. Mint arról hétfőn beszámoltunk, több megyei vállalkozás is aggodalmát fejezte ki a határidővel és az átállással járó költségekkel kapcsolatban. A jogszabály szerint a hagyományos elven működő pénztárgépeket június 30-ig, míg a PC-alapúakat 2013 végéig kell lecserélni. ■ V. B. Fotókiállítás nyílt a fiatalok munkáiból SZEKSZÁRD A „többszintű drog- prevenciós alternatíva a Tolna megyei fiatalok részére” elnevezésű projektjük részeként, szakmai műhelymunkát tartott tegnap a Szent Erzsébet Caritas Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat. Kálóczi Andreától megtudtuk, a tanácskozáson a program eddigi tapasztalatai és a jövőre vonatkozó célok kerültek elő. A szolgálat vezetője a „Szekszárd a mi szemünkkel” című fotókiállításukra is kitért, amely ugyancsak tegnap nyílt meg. A 26, szebbnél-szebb alkotás főként társadalmi kapcsolatokat, szociális helyzeteket szemléltet. A fotókat azok a lelkes fiatalok készítették, akik részt vesznek a RÉV által szervezett szabadidős programokon, ezen belül a fotóműhely munkájában. Kálóczi Andrea hozzátette, amellett, hogy hasznos elfoglaltságot jelent számukra a fotózás, a RÉV-ben nyílt kiállítás esztétikai élményt is jelent. ■ V. B. Magyarország keleti nyitás politikája egybeesik Indonézia nyugati nyitás politikájával, derült ki az indonéz nagykövet szavaiból Ihárosi Ibolya szekszárd Az indonéz nap alkalmából immár másodszor látogatott Maruli Tua Sagala Indonézia nagykövete a PTÉ Illyés Gyula karára, s ebből az alkalomból adott interjút lapunknak.- Miért fontos a kontinensnyi Indonézia számára a kis Magyar- ország?- Indonézia és Magyarország között tradicionálisan mély a kétoldalú diplomáciai kapcsolat. Ha ránézünk Európa térképére látható, hogy Magyarország középen helyezkedik el. Földrajzi elhelyezkedése következésében az ország Közép-Kelet Európában aktív tagja többek között a visegrádi négyek együttműködésének, s ezen keresztül is befolyással bír a térségben. Gazdasági szempontból pedig azt szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország egyfajta kapu, hídfő a dél-kelet-ázsiai országok számára közép Közép-Kelet Európa felé. Nagyon hálás vagyok a külügyminisztériumnak és magának a külügyminiszternek is azért a globális nyitásért, amely mostanában a külpolitika és a külgazdaság előterébe került. A keleti nyitás politikája számunka sok lehetőséget jelent, már csak azért is, mert ez egybeesik Indonéziának azzal a szándékával, hogy nyitni szeretne Közép-Kelet Európa irányába. A két szándék erősíti egymást, s Magyarország számára Indonézia lehet a kapu a mi régiónkba.- Milyen lehetőséget lát a felső- oktatási kapcsolatokban?- Erre a kérdésre örömmel válaszolok, nagyon hálás vagyok a meghívásért vendéglátómnak dr. Horváth Béla dékán úrnak. Éppen ma vitattuk meg annak a lehetőségét, hogy milyen módon tudunk kapcsolatot kialakítani az pécsi egyetem Ily- lyés Gyula kara és egy indonéz egyetem megfelelő kara között. Örömmel szeretném bejelenteni, hogy ez év június 10-én kerül sora az első magyar-indonéz rektori fórumra, amelyre körülA gazdasági kapcsolataink fejlődéséhez szükség van egymás szellemi és kulturális értékeinek megismerésére belül 40 felsőoktatási vezetőt várunk az 5 ezer kilométer hosz- szú Indonéziából. Akkor beszéljük meg mindazon együttműködési lehetőségeket amelyek az oktatás, kutatás és az innováció területén is adottak.- Az Ön tapasztalatai szerint mi a legnagyobb különbség a két ország között?- A feleségem, (Elita Sagala a beszélgetésen is jele volt) két dolgot vetett fel, az egyik a nyelv, a másik pedig a lakosság lélekszámú. Magam pedig azt mondanám, hogy a kultúra között és fejlődés fokában is nagy különbségek vannak a két ország között. Ahhoz, hogy fejlődhessenek gazdasági kapcsolataink nagy szükség van egymás szellemi és a kulturális értékeinek megismerésére. Ezt a törekvést jól példázza az indonéz nap és az Exaudia kórus fellépése. Öröm, hogy bemutathatjuk az indonéz énekeket, táncokat. Az emberek Indonézia: egység van a sokféleségben A nagykövet a Samosir kormányzóságban, azészakszu- mátrai tartományban született batak nemzetiségű. A 270 milliós országot 360 népcsoport kultúrája és annak 580 nyelve és nyelvjárása gazdagítja. - Az egység a különbözőségben ősi elve meg kell hogy tanítson bennünket arra, hogy a toleráljuk a másságot, a különbözőséget, mondta Maruli Tua Sagala a kórus fellépése előtt Szekszár- don. Indonézia független, demokratikus állam Délkelet-Ázsi- ában. Fővárosa Jakarta, a világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlin-többségű, a világ 15. legnagyobb gazdaságú országa. közötti közvetlen diplomácia is nagyon fontos része az országok közötti kapcsolatoknak. Nincs jobb módja az igazi megismerkedésnek mint az, ha közvetlenül találkozunk egymással.- Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Mi az eredeti foglalkozása, illetve mit csinál legszívesebben a szabad idejében?- Kommunikációt tanultam Indonézia egyik legjobb egyetemén, 1980-ban csatlakoztam a külügyminisztériumhoz, karrierdiplomata vagyok. Komolyan veszem a munkámat, sok energiát fektetek bele, s úgy gondolom, hogy az erőfeszítéseinknek meg is van az eredménye. A kérdés másik felére azt mondanám, hogy az utazás a hobbym. Az utazás tágítja az ember gondolkodását, és nagy élmény megismerni más tájakat és embereket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy itt vagyok az önök szép városában. 3 Hmm Halálra gázoltak egy biciklist Bonyhádon bonyhád Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós Bonyhádon - közölte a rendőrség. Dr. Deák Balázs, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense annyit árult el lapunknak, hogy a baleset a 6-os számú főúton történt. A kerékpáros a helyszínen életét veszítette - mondták el a mentőszolgálatnál. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. ■ R. G. Korszerűsítenék a fűtésrendszert tolna A Gesztenyéskert óvoda fűtésrendszerének korszerűsítésére pályázik a tolnai önkormányzat a Belügyminisztériumhoz - döntött a helyi képviselő-testület. A zeneiskola épületében működő óvodát érintő fejlesztés összköltsége bruttó 17,6 millió forint, a város vállalja a 20 százalékos önerő, 3,5 millió forint biztosítását. ■ S. K. Várprogram a családi napon tolna Hagyományos családi napján idén várprogramot szervezett a Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete (NTE). Baksainé Kenessei Éva, a NTE elnöke elmondta, hogy az ozorai és a simontornyai várat keresték fel az elmúlt hétvégén. Összesen hatvan- hatan vettek részt a kiránduláson, amelyre az országos egyesülettől nyertek pályázati támogatást. Legközelebb, június 8-án a régiós nagycsaládos találkozóra mennek, amelynek Paks ad otthont. ■ S. K. A kirándulás résztvevői A hazai boltokban minden negyedik disznó importból való mezőgazdaság A sertéstartók legnagyobb gondja ma az, hogy milliárdokkal tartoznak nekik a húsfeldolgozók tolna megye Legalább stabilizálni kellene a jelenlegi helyzetet ahhoz, hogy legyen mire építeni a hatmillió sertést, mondják a szakemberek. Ezzel szemben a helyzet az, hogy hazánkban 2000 és 2010 között 3,9 millióról 3,2 millióra (tizennyolc százalékkal) csökkent a sertések számá. Tolna megyében ennél is nagyobb a visszaesés, 312 ezerről, 143 ezerre (negyvenhat százalékkal) esett vissza a sertések száma. Minden negyedik disznó importból származik, illetve hoznak külföldről félsertést, darabolt árut és az összes lábat. Minden olyan kevésbé értékes részét a sertésnek mi esszük meg, ami a nyugat-európai piacon nem kell. Dr. Reibling József állatorvos, a faddi sertéstelep tulajdonosa szerint a jelenlegi fel- vásárlási árral az a baj, hogy az ebből adódó bevételből nem jut fejlesztésre. A termeléshez szükséges alapanyagokat mindenki euróbán számolja, míg a sertéseket forintban „mérik”. Ha stabil lenne a piac, könnyebb lenne tervezni, de a jelenlegi helyzetben minden érintett csak túlélni akar. - A drága takarmányt megetetjük az olcsó disznóval, és így nem tudunk annyi nyereséget felmutatni, mintha csak A sertés felvásárlási, valamint a karaj árának alakulása 200 0 _______________________________________________________________________________ FORRÁS: TN-GYÜITÉS 2005. V. 2006. V. 2009. V. 2010.1. 2011. VI. 2012. XII. 2013. V. növénytermesztéssel foglalkoznánk - mondta a szakember. A sertéstartók legnagyobb gondja, hogy milliárdokkal tartoznak nekik a feldolgozók, mondta Lengyel Lóránd németkéri vállalkozó. Az államnak azonnal kártalanítania kell a Kapuvári sertésbeszállítókat, hogy ne jussanak a Hajdú Bét beszállítóinak sorsára. A termelők követelik, hogy az önkormányzati résztulajdonú cégek - amelyek jelentős adófizetői milli- árdokat kaptak - rendezzék a termelők felé fennálló tartozásaikat, a beszállított sertések árát teljes összegben, határidőre fizessék ki, mondta Zsó- tér Sándor, a Sertéstenyésztők Országos Választmányának elnöke. Azoknak a családoknak, vállalkozásoknak, akik kizárólag sertéshizlalásból jutnak jövedelemhez, teljes áron, időben ki kellett fizetniük a takarmányt, az állatgyógyszereket és a számlákat. Ha nem kapják meg a hízósertések árát, mindenüket elveszíthetik, tette hozzá. így nem hogy 6 millió sertés nem lesz Magyarországon, de a jelenlegi 3 millió is gyors ütemben tovább csökken - hívta fel a figyelmet Zsótér Sándor. ■ Mauthner I. * <1 t t
