Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-13 / 110. szám

2013. MÁJUS 13., HÉTFŐ KORKÉP 5 Már a gyermek sem köt össze válóok Ha elmúlt a lángolás, sokan új partnert keresnek maguknak, nem küzdenek Sokan a házasságok válságáról beszélnek, pedig a legtöbb ember arra vágyik, hogy kiegyensúlyozott háttere, családja legyen gyerekekkel (illusztráció) Minden tizedik felnőtt em­ber elvált a házastársától. Úgy tűnik, ma a házassá­gokat nem hosszútávra ter­vezik a fiatalok, gyakran az első komolyabb krízis után végleg elengedik egymás kezét. De mi lehet ennek az oka, nem lenne igény mély, tartós, egymásra mindvégig számító érzésekre, vagy ekkora hatása lenne az ön­megvalósítást sugalló reklá­moknak?! Mauthner Ilona Egy celebpár válásával foglal­kozik hetek óta a média. Azt mondják, elmúlt a szerelem, ezért válnak. Az indok nem új, gyakran elhangzik mostaná­ban, ha ismert emberek magya­rázzák a kapcsolatuk megrom­lását. Ilyen egyszerű lenne? Ha elmúlik a lángolás, lecseréljük az addigi társunkat? Jobbágy Gáborné pszicholó­gus elmondta, a párkapcsolatok fejlődését az anya-gyerek kap­csolat alakulásával hasonlítot­ták össze a szakemberek, és nagyon sok azonosságot talál­tak. A gyermek első pár évében nagyon erősen kötődik az édes­anyjához, ugyanígy van ez a há­zasságokban is. Majd jön az el­ső dackorszak a kicsi életében, amikor már több önállóságra vágyik, majd ismét visszata­lál a szüleihez. Ahogy az évek múlnak, jönnek a krízisek, az elszakadási vágy hol erősödik, hol gyengül. Felnőttkorra egy átlagos családban kiegyensúlyozott kapcsolatot sikerül kialakítani a gyer­meknek a szülei­vel. A házasságok­ban is így van ez, hol erősebb, hol gyengébb az egymáshoz való vonzódás, de ez nem jelenti azt, hogy ennek a szimbiotikus kapcsolatnak el kell szakadnia. A kríziseket átvészelni kelle­ne, egymást tisztelve, nem el­menekülni a problémák elől. Természetesen sok múlik azon, melyik fél, milyen normákkal érkezett a házasságba. Mit lá­tott otthon, hogyan oldották meg az ő szülei a problémáikat: kiabálással, elfojtással, gyűlöl­ködéssel, szőnyeg alá söpréssel, válással, vagy megbeszélve, ki­nek, mi a baja a másikkal.- Nem tartom tragédiának a válást, manapság ilyen a társa­dalom - mondta Ivancsics Kor­nélia, aki egy gyermekkel vált el a férjétől, most 39 éves. - In­kább önállóságra törekszenek az emberek, mint egymáshoz való alkalmazko­dásra. Régebben mást jelentett a há­zasság, de szerin­tem egyre inkább kimegy a divatból. Az biztos, hogy én többet nem megyek férjhez, de egy barát azért jól jön majd.- Engem nagyon megviselt a válásunk, szinte belebeteged­tem - mesélte Németh Gábor két gyermekes elvált apuka; ők annak idején templomban fogadtak örök hűséget egy­másnak a feleségével. - A baj az volt, hogy a feleségemmel nem lehetett megbeszélni a gondokat. Mindig hárított, és a másikban kereste a hibát. A második gyermek születé­sétől is már a házasságunk megmentését vártuk, de csak jobban kihozta a gondokat. So­káig őrlődtem, képtelen volt A szakember szerint nincs ér­telme elválni akkor, amikor még működik a házasság, de a felek idő előtt feladnák a re­ményt. Sajnos ez manapság elég gyakori. Amikor az egyik fél nem tudja saját vágyait összhangba hozni a másik vá­gyaival, vagy nem hajlandó ar­ra, hogy amikor szükséges, ön­magán dolgozzon, ami bizo­nyos helyzetekben lemondással járhat, olyankor sajnálatos mó­don gyakran előfordul, hogy a válással félbeszakítanak egy olyan fejlődési folyamatot, melynek a krízis ellenére volt értelme. Talán túl nagynak tűn­tek a saját sérelmek, talán el- szalasztották azt a pillanatot, ami még a kapcsolat megújulá­sához vezethetett volna, vagy arra, hogy átöleljen, hozzám bújjon. Azt a mondatot sem is­merte, hogy ne haragudj. Volt, hogy hetekig nem is szólt hoz­talán egyszerűen nem voltak adottak a feltételek ahhoz, hogy a felek - megfelelően - beszéljenek egymással, oda­figyeljenek egymásra, meghall­gassák a másikat, és a társuk­nak időben és nyíltan elmond­ják, hogy mi játszódik le a lel­kűkben. Ha azonban a felek alkalmat adnak egymásnak arra, hogy egy és ugyanazon dolgot különbözőképpen köze­lítsék meg, akkor egymás ki­egészítésének teremtik meg a lehetőségét.- UGYANAKKOR a válás lehet jó döntés is, amikor például a kö­zös élet valódi akadállyá válik, amikor már nem építő, hanem csak romboló gondolatokat, vagy cselekedeteket eredményez- mondta Jobbágy Gáborné. zám, ha valamin megsértődött. Beláttam, már csak ártanánk egymásnak. Én adtam be a vá­lókeresetet. Érdekességek a válásról HAZÁNKBAN ÉVENTE 45 ezer kö­rüli házasságot kötnek és 26 ezret bontanak fel. A dél-dunán­túli régióban 2520, megyénkben 640 házasságkötés bomlott fel tavaly. A válási arány Belgium­ban a legmagasabb, ott a há­zasságok háromnegyede végző­dik válással. A válóperek 71 százalékát a feleségek kezdemé­nyezik. A két legfőbb válóok: a hűtlenség és az alkoholizmus. Ma minden tizedik felnőtt elvált a házastársától. Általában 10- 14 év után döntenek a válás mellett, nem igaz tehát a kriti­kus 7 év, a statisztikák leg­alábbis nem ezt igazolják. A Magyarországon megszületett gyerekek 42 százalékának a szülei már nem élnek házasság­ban. Akadémiai dl] az atomerőmű környezet-ellenőrző rendszeréért paks-budapest A nukleáris biztonság területén kiemelkedő eredményt elért szakemberek­nek adták át a Magyar Tudo­mányos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által 2006-ban közösen alapított He- vesy György-díjat. Az első kate­góriában, ahol olyan kutatókat ismernek el, akik a nukleáris biztonság területén értek el ki­emelkedő eredményeket, dr. Ga­dó János, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának munka­társa, korábbi igazgatója kapta. A kategória második teljes ér­tékű díját két személy vehette át: dr. Gimesi Ottó, a BME nyu­galmazott tanára a radioaktív jódizotópok kémiai formáinak meghatározásával kapcsolatos kutatásaiért, és Fehér István állami díjas vegyész a paksi atomerőmű világszínvonalú környezet-ellenőrző rendszeré­nek kidolgozásáért és megvaló­sításáért. A Hevesy György-díj ifjúsági kategóriájának kitünte­tettje dr. Panka István. ■ V. T. Sikeres volt az újvárosi egészségnap szekszárd Az idén is sikerrel zárult a Szekszárd-újvárosi Római Katolikus Társaskör hagyományos egészségnapja. Pénteken 8-tól 15 óráig mint­egy 120-an éltek az ingyenes szűrési lehetőségekkel. Ezek között szerepelt vérnyomás és pulzusmérés, szemészeti szűrő- vizsgálat, ellenőriztethették az érdeklődők a vércukor-szintjü- ket, mód volt a testtömegindex megállapítására. Az Alzheimer kór szűrés kapcsán többeknek javasoltak kivizsgálást. Sokan vették igénybe a masszírozást és a biorezonancián alapuló ál­lapotfelmérés lehetőségét. Dr. Kertész Ágnes, a szek­szárdi megyei kórház pszi­chiátriai osztályának vezető főorvosa előadást tartott az időskori demenciáról. Rengeteg már nem használt gyógyszert is begyűjtötték. A kisebbfajta zsáknyi orvosságot egy pati­kába vitték, ellenőrzés, illetve megsemmisítés céljából. ■ 1.1. ■ Sokáig őrlődtem, képtelen volt ar­ra, hogy átöleljen, hozzám bújjon Amikor még nem szabadna elválni Uj szelek fújnak a tudományos ismeretteijesztésben tit A technikai eszközök fejlődésével színesedtek, gazdagodtak a lehetőségek, amelyeket alkalmazhatnak szekszárd Dr. Nagy Janka Teodóra PhD. főiskolai tanárt, a PTE Illyés Gyula Kar általános és tudományos dékánhelyette­sét választotta meg elnöknek a Tolna Megyei Túdományos Is­meretterjesztő Egyesület (TIT) közgyűlése. Joggal vetődik fel a kérdés, mi lehet a tudományos ismeretterjesztő egyesület célja korunkban, amikor a kíváncsi, érdeklődő emberek az interne­ten szinte mindent megtalálnak. Mint dr. Nagy Janka Teodóra elmondta, éppen egy nagy pá­lyázati program célozza meg az ifjúságot. Ennek a beköszön­tőjében megfogalmazta a jelen feladatait is. A történelem egyik „leginnovatívabb” korszakában, 1841 májusában Bugát Pál, a Ma­gyar Természettudományi Tár­sulat megalapítását javasolta a „haza tudományos kapacitásait egyesítve”... „polgártársainkat az anyagilag és szellemileg legbol- dogítóbb kút forrásához közelebb vezetni.” Tolna megye már a kez­deteknél ott volt, hiszen Wosins- ky Mór apát, a múzeum munka­társai és a főgimnázium tanárai az országban is elsőként tartot­tak ismeretterjesztő előadásokat Szekszárdon. Már akkor megje­lent igényként a tudomány társa­dalmasítása. Ma sem lehet más cél, mint a társadalom legszé­lesebb rétegei művelődésének elősegítése az oktatás mellett az ismeretterjesztés eszközeivel is. Dr. Nagy Janka Teodóra A közelítés, a módszer és a termi­nológia azonban megváltozott: erőteljesebb a gazdasági, társa­dalmi változásokhoz igazodás. Ám a technikai eszközök fejlő­dése következtében színesedtek, gazdagodtak a módszerek. A TIT országos elnökségben is megfigyelhető a szemlélet- változás. Elhangzott például: jó lenne, ha a megyékben a tudo­mányos kompetenciák és kapa­citások összekapcsolódnának. - Ez a téma valahogy benne van a levegőben, mert mindez az Illyés Gyula Karon (IGYK) már hamarabb megfogalmazódott - mondta a dékánhelyettes. Hoz­zátette, hogy a legtehetségesebb fiatalok elmennek a megyéből, az ittmaradóknak meg nagyobb segítségre van szüksége ahhoz, hogy a tudományos eredménye­ket megismerhessék, s képesek legyenek azok integrálására és felhasználására a minden­napokban. A feladatot egye­bek közt azért vállalta el, mert a szekszárdi egyetemi karon együtt van a tudományos kapa­citás és az ifjúság jelentős szeg­mense. Az elmúlt két-három évben, kinyitva az intézmény kapuit, felvállalták a tudomá­nyos ismeretterjesztést is. Hoz­zátette, vezetői munkájához is jól illeszkedik a valójában nem új feladat, hiszen a TIT-tel már eddig is jó partneri viszonyban volt az IGYK. ■!.!. Névjegy DR. NAGY JANKA TEODÓRA PhD. főiskolai tanár, a PTE Illyés Gyula Kar általános és tudomá­nyos dékán-helyettese, a Szociá­lis Munka és Szociálpolitikai Intézet igazgatója. Kutatási te­rületei: jogi néprajz, jogi kultúr­történet, joghatékonysági vizs­gálatok a szociális területen, szociális közigazgatás történet, a szociális gondoskodás törté­netiformái, esélyegyenlőség a joggyakorlatban. A tudományos közleményeinek száma 148; könyve 24 jelent meg; könyv- részlet 40; tankönyv 6; idegen nyelvű (külföldi és hazai) közle­ményeinek száma 13. h i r f ,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom