Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-05 / 79. szám
HIRSAV Martonyi János a ne bántsd a magyart elvről MARTONYI JÁNOS szerint a magyar nemzetpolitikában kívánalomként kormányzatoktól függetlenül megmarad a „Ne bántsd a magyart!” elve. A magyar külügyminiszterrel az erdélyi Krónika című napilap közölt interjút csütörtöki számában. ■ MTI 340 ezren tettek állampolgársági esküt több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárja óta, ebből több mint 203 ezret Magyarországon nyújtottak be - tették közzé az allampolgarsag.gov. hu oldalon. Állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek. ■ MTI Önkormányzatoknak szánt földek A nemzeti Földalapkezelő Szervezet először hirdetett meg földrészleteket, hogy azokat önkormányzati vagyonkezelésbe adja. Ä kormány határozata alapján több mint 1000 hektár termőföldet, 394 darab földrészletet, ad 5 évre ingyenes önkormányzati vagyonkezelésbe a közfoglalkoztatási program keretében. ■ MTI Április 9-én zárva az okmányirodák Jövő kedden az ország valamennyi okmányirodájában informatikai karbantartás miatt szünetel az ügyfélfogadás - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. ■ MTI Átalakuló önkormányzati segélyek szabályozás A GDP 0,5 százalékát költik a helyhatóságok lakosaik támogatására A GDP fél százalékát költi az ország évente önkormányzati segélyekre. Az adható támogatások rendszerét most egyszerűsíti a kormány, és a tervek szerint az év végére elkészül az állami és helyi segélyezések egységes nyilvántartási rendszere is. Haiman Éva A szociális ellátások átláthatóságának, egységesítésének biztosítása érdekében a kormány 2014- től átalakítja az önkormányzatok által krízishelyzetben adható segélyek rendszerét. A jelenlegi átmeneti segélyt, temetési segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a tervek szerint egyetlen dotáció, az önkormányzati segély váltja fel. A támogatás feltételeit, nagyságát, ahogyan most is, a jövőben is a helyhatóságok saját rendeleteik- ben szabályozzák majd. Már a Széli Kálmán Tervből is világosan kiolvasható volt a kormány azon szándéka, hogy átalakítsa az állami és önkormányzati segélyezési rendszert, rendezve a „sokszor kusza viszonyokat”. „Nem tartható fenn az a rendszer, az a gondolkodásmód, amely szerint a különböző jogcímeken járó támogatások összeadott értéke hasonló nagyságrendet érhetett el, mint a munkával megkereshető bér. Éppen ezért olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét” - olvasható az első Széli Kálmán Tervben. Önkormányzati segélyezettek száma és a támogatások összege (fő/felhasznált összeg ezer forintban) ■ 2000 2005 □ 2010 ■ 2011 Átmeneti segély 643366/4 479 018 426057/5318654 353259/4156088 Temetési segély 38526/889758 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 432 193/2583576 186912/2108588 153587/1597 430 A kormány tervei szerint a jövőben a gyermekvédelmi támogatást is az önkormányzati segély váltja majd fel Mindez szakértők szerint nem csak a segélyezés átrendezését jelenti, de azt is, hogy átlátható nyilvántartási rendszert hoznak létre, amelyből pontosan megtudható, ki, honnan, milyen nagyságrendű támogatásokat kapott egy adott időszakban. Ezt támasztja alá, hogy az Új Széchenyi Terv keretében már el is kezdődött az a fejlesztés is, amely - elvileg már ez év végére - lehetővé teszi egy transzparens rendszer alapjául szolgáló egységes nyilvántartási rendszer kialakítását. Azt, hogy az állami és ön- kormányzati segélyek rendszerét érdemes újragondolni, a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó tanulmánya is alátámasztja. E szerint önkormányzati segélyezésre évente az összes társadalmi juttatás mintegy 2-3, illetve a GDP 0,5 százalékát költi az ország. A viszonylag stabil arány azt mutatja, hogy a GDP növekedésével párhuzamosan emelkedik a segélyezésre fordítható összegek nagysága is. 2000 és 2010 között a települési önkormányzatok által folyósított pénzbeli és természetbeni támogatások értéke 60 százalékkal, 142 milliárd forintra nőtt. Az önkormányzati juttatások körében külön kategóriát képező Szegények és gazdagok A HÁTRÁNYOS helyzetű településeknek nem mindig van pénzük a segélyezésre - mutatnak rá a KSH szakértői. A legkisebb lélekszámú településeken kértek a legtöbben átmeneti segélyt, négyszer annyi a segélyezett a törpefalvakban, mint a nagyvárosokban. 2,5-szer magasabb a juttatások egy főre jutó átlagos értéke Budapesten, mint a kétezer fő alatti településeken. A gyakoriságot tekintve is kétszer több esetben jutnak segélyhez a fővárosban, mint a kis falvakban. és a kormány által most összevonni tervezett krízissegélyek közül az - időszakosan vagy tartósan krízishelyzetbe került állampolgároknak adható - átmeneti segély a legjelentősebb tétel. 2011-ben országszerte több mint 353 ezer rászoruló összesen több mint 4 milliárd forinthoz jutott általa. Igaz, egy évvel korábban mégtöbb mint 5,3 milliárd forintot költöttek a helyhatóságok erre. Mint Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke mondja, nem véletlenül: ezek a segélyek csak adhatók, ráadásul egyre több önkormányzat inkább ruha-, élelmiszer- vagy tűzifa-adománnyal segíti a rászorulókat. Nyolc gyerekkel is indulhat alsó tagozat közoktatás Idén három település jelezte, hogy újra megnyitná bezárt kisiskoláját „Idén januártól olyan törvényi garanciák vannak, amelyek kedvezőek lehetnek a kisiskolák fennmaradására, vagy újra megnyitására” - mondta lapunknak a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének elnöke. Pálinkó Gyuláné szerint most nagy a várakozás, hogy az állam milyen gazdája lesz a települési iskoláknak. Az egyik törvényi garancia az, hogy a közoktatásban már 8 főtől működhet egy településen összevont oktatással alsó tagozatos iskola, ha ezt a szülők kérvényezik, létre kell hozni. Az állam januártól a 3000 fő alatti települések esetében - alapszabály szerint - átvette az összes feladatot az iskolák működtetésével, fenntartásával kapcsolatban, kivéve, ha az önkormányzat azt kérte, hogy továbbra is a település biztosíthassa ezen feladatok ellátást. Pálinkóné szerint sok településen az önkormányzat már nem bírta finanszírozni a pedagógusok juttatásait, vagy a felújítási költségeket, igy ezeken a helyeken jól jött az állami Pálinkó Gyuláné szerepvállalás. A már említett törvényi garanciák főként az alsó tagozatok működtetését fogják segíteni a kisiskoláknál a szakértő szerint. Itt ugyanis lehetőség van az osztályok, akár mind a négy összevonására is. A felső tagozatban az összevonás már nem lehetséges. A felmenő rendszerben bevezetendő új köznevelési törvényben a minimális osztálylétszám 14, a maximális pedig 27 fő, bár egyes tanulók (például speciális nevelésű igényűek) 2 főnek számítanak. A működtetéshez szükséges létszámot intézményi szinten kell elérni. A Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének elnöke arra emlékeztetett, hogy a korábbi évek oktatáspolitikája miatt egyes térségekben, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben sok kisiskola (150-200 fő alatti létszámú) megszűnt. Jelenleg Bács-Kiskunban mintegy 30-40 kisiskola működik, köztük legfeljebb 10 olyan van, amelyben az összlétszám 20 alatt van. A térségben csak egy-két ilyen intézmény szűnt meg az elmúlt években. A kisiskolák többféle társulási módot hoztak létre a fennmaradásukhoz. A mikrotársulásokban egy gesztor intézmény igényelte az állami normatívát, a kisebb iskola tagintézményként kapcsolódott hozzá egy másik településen. A kistérségi társulásokban már akár 10-15 intézmény is működhetett együtt. A kormányzat 2011-ben írt ki pályázatot hogy támogassák a kisiskolák újra megnyitását a önkormányzatoknak. Ekkor még nekik kellett volna biztosítaniuk a működési feltételeket, de ezt sok település nem vállalta (két éve kevesebb mint 10 jelentkező) az újbóli működtetést. Minél kisebb volt egy iskola, annál nagyobb arányú összeget kellett hozzátenni az iskolák működtetéséhez. Sok helyen már nem is volt meg a fenntartáshoz szükséges infrastruktúra. Az állami fenntartásba vétellel azonban ez a kérdés is megoldódott. Balog Zoltán egy képviselői kérdésre (a jobbikos Ferenczi Gábornak) írt válaszában azt írta, hogy az idén eddig három település jelezte, hogy újra megnyitná kisiskoláját. Az emberi erőforrás miniszter is azt jelezte, hogy az említett pályázatra rendelkezésre álló keretösszeget egyik alkalommal sem merített ki a kevés jelentkező. Balog szerint életszerűtlen elvárni, hogy ott nyissanak meg iskolákat, ahol erre nincs igény. Ma zárul le egy 100 millió forintos keretösszegű pályázati lehetőség a külhoni kisiskoláknak. A programban közösségépítő, módszertani továbbképzéseket tartanak. ■ É. S. szaktudás Csaknem 12 milliárd forintot fordít a kormány a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére - jelentette be Soltész Miklós szociális államtitkár. Az Új Széchenyi Tervben meghirdetett uniós projektben azok a korábbi rokkantnyugdíjasok vehetnek részt, akiket a felülvizsgálat során rehabilitálható- nak minősítettek. Az előkészítő szakaszba 13 ezer embert vonnak be, közülük választják ki azokat, akiknek a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatását különböző, személyre szabott programokkal, képzésekkel vagy bérköltség-támogatással segítik. A 2015. június végéig tartó projekt során az érintettek „minden segítséget megkaphatnak ahhoz, hogy a nyílt munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni”. így például a piacképes szaktudás megszerzéséhez szükséges képzési költséget teljes egészében átvállalják tőlük. Bértámogatás esetén öt hónapig és maximum 150 ezer forintig átvállalják a bérköltséget. Ezt a segítséget azonban legfeljebb ötezren vehetik igénybe. g Snlli's/ Miklós Soltész Miklós A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének elnöke, Hegedűs Lajos szerint, amíg az egészségesek számára sincs elegendő munkahely, a megváltozott munkaképességűeknek kevés az esélyük állást találni. Wimmer István, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára is azt hangsúlyozta: csupán attól, hogy a kormány vissza akarja irányítani a munkaerőpiacra a fogyatékkal élőket, nem lesz több munkahely. ■ VG-MTI Támogatás mar van, munkahelyek nincsenek
