Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-27 / 98. szám

4 A HÉT TEMAJA 2013. ÁPRILIS 28., VASÁRNAP primőrök Elsősorban a külföldről érkező termékek esetében találnak veszélyes vegyszereket az ellenőrök. Magyarországon a legbiztonságosabb a növényvédelmi rendszer. A zöldségeken, gyümölcsökön található szennyeződés sokszor nagyobb bajt okozhat, mint a permetszermaradvány. •• HAZAI ZÖLDSÉGBEN KÉVÉS A MEREG A fogyasztók legjobban a növényvédő szerek maradvá­nyaitól félnek, amikor zöld­séget, gyümölcsöt vásárol­nak. Feleslegesen. A magyar kertekben termett primőrök biztonságosak és a növény- védelem is világszínvonalú hazánkban. Érdemes azért figyelni, a kifogásolt zöldsé­gek, gyümölcsök többsége külföldről, unión kívüli or­szágokból érkezik. Fábos Erika Fokozottan vizsgálja a hazánk­ba külföldről érkező zöldsége­ket és gyümölcsöket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­vatal (Nébih). Legutóbb a fővá­rosi nagybani piacon, egy ki­emelt akció során 21 tonna ter­mékkel kapcsolatban találtak kifogásolni valót. Ebből a meny- nyiségből, 17,7 tonna zöldséget, gyümölcsöt meg is semmisíte­tek. Ezek nagy része szamóca és narancs volt, de találtak na­gyobb mennyiségben uborkát, retket, krumplit és paprikát is. Többségét vagy azért, mert nem lehetett nyomon követ­ni, honnan származtak, vagy azért, mert már fogyasztásra alkalmatlan állapotban voltak. A kiemelt vizsgálatokat azért végzik, mert ezekben a tava­szi hónapokban a legnagyobb a primőr termékek aránya. Kö­zülük pedig sok külföldről ér­kezik. Egy kutatásból kiderül, a fo­gyasztók legjobban a vegy­szermaradványoktól tartanak, amikor zöldséget, gyümölcsöt vásárolnak. Feleslegesen. Az itthon kapható portéka bizton­ságos, elvétve találnak ben­ne vegyszerrel szennyezettet. A legtöbb baj az unión kívüli országból származó zöldséggel, gyümölccsel van. Egy közegészséggel foglalko­zó civil szervezet, az Egyesült Államokban minden évben elkészíti azoknak a zöldségek­nek és gyümölcsöknek a lis­táját, amelyekben a legtöbb és a legkevesebb vegyszermarad­vány található. Ennek alapján a Piszkos 12 és a Tiszta 15 né­ven hozzák nyilvánosságra a tapasztalatokat. Amerikában a piszkos listát az alma vezeti, szerepel még rajta, a zeller, az eper, az őszibarack, a spenót, a szőlő, a kaliforniai paprika, a krumpli és a saláta is. Idehaza nem készült még ilyen lista, de ellenőrző vizsgá­latokat nálunk is végeznek, így össze lehet állítani hasonlót. A Nébih évente több ezer mintát vesz szúrópróbasze­rűen onnan, ahol a fogyasztók is hozzájuthatnak zöldséghez, gyümölcshöz és azt is megvizs­gálják, milyen vegyszermarad­ványok vannak bennük. Ha az előírtnál többet találnak, azt azonnal nyilvánosságra hoz­zák és értesítik az unió gyors­riasztási rendszerét is. Ebbe egyébként minden tagállam ki­fogásolt terméke bekerül, nem­csak az élelmiszerek, bármi, ami veszélyt jelenthet az egész­ségre. A többi tagállamhoz vi­8. Narancs 9. Köszméte 10. Paradicsom % *A vizsgalatok során leggyakrabban tizekben a termékekben találtak növényvédőszer-maradványt, de az is az egészségre káros szint alatti mennyiség volt. A kifogásolt minták döntő többsége importból származott. szonyítva is ritkán fordul elő, hogy a zöldségek, gyümölcsök között veszélyeset találnak. Az általuk vizsgált értékek arról árulkodnak, hogy a termelők betartották-e a technológiai fe­gyelmet, de ezek nagyon biz­tonságosan megszabott meny- nyiségek, az egészségügyi ha­tárértéknek csak a töredéke. Itthon legfeljebb az szokott előfordulni, hogy valaki nem tartotta be a megfelelő vára­kozási időt, vagy rosszul értel­mezte azt. Az, hogy tiltott szert fedeznek fel, nem fordult még elő. Mártonffy Béla, a Zöldség Gyümölcs Terméktanács elnö­ke kiemelte: a termelők közül egyre többen állnak át az úgy­nevezett Integrált növényvé­delemre, ami azt jelenti, hogy vegyszert és biológiai mód­szereket egyszerre alkalmaz­nak. Ennek köszönhető, hogy az a „régi igazság” miszerint a primőrökre nagyon oda kell figyelni, már nem is igaz. Evek óta nem is találtak közöttük olyat, amiben több vegyszermaradvány lett volna a megengedettnél. Pedig, min­dig azokat a szezonális termé­keket ellenőrzik, amelyekből éppen a legtöbb fogy. Kárpátiné dr. Győrffy Ka­Jótanácsok a vásárláshoz MINDEN ZÖLDSÉGET, gyümöl­csöt mosson meg, azokat is, amelyeknek a héját nem fo­gyasztja el! A viaszos héjat mindig távolítsa el! A viasz ártalmatlan, de nem engedi lemosni a vegyszereket. A bio- vagy ökológiai termelésből származó termékekkel kevesebb károsanyag jut a szervezetbe. mindig a szezonnak megfelelő zöldséget, gyümölcsöt részesítse előnyben! MEGBÍZHATÓ HELYEN Vásároljon! talin, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Ka­mara főtitkára azt mondta: a jó eredmények annak köszönhe­tőek, hogy a magyar növény- védelmi rendszer kivételesen szigorú, jóval több ellenőrzési lehetőséget tartalmaz, mint bárhol a világon. „A határértékek egyformák az unióban, de ha a többi tag­országban valaki elvégez egy 20 órás tanfolyamot, bármi­lyen vegyszert megvehet és alkalmazhat - mondta Kárpá­tiné Győrffy Katalin. - Nálunk nem. A nagyobb kockázatot jelentő növényvédőszereket csak felsőfokú végzettségű nö­vényorvos szakirányítása mel­lett lehet felhasználni. De még a következő forgalmi kategóriá­jú készítményeket is csak az a termelő vásárolhatja meg, aki elvégezte a 80 órás alaptanfo­lyamot, s rendelkezik érvényes zöld könyvvel. Magyarországon 1967-től a növényvédelmet mér­nökök irányítják, akik arra tö­rekednek, hogy minél kevesebb növényvédőszerrel védjék meg a termést. Ezt a technikai ha­ladás is elősegítette, mert míg 20 évvel ezelőtt bizonyos készít­ményekből hektáronként 10 ki­lót használtunk, ma ugyanazt az eredményt 10-20 grammal érjük el. Ma háromezer növény­orvos dolgozik az országban, szaktanácsot ad, s növényvé­delmi szolgáltatást nyújt. Nincs még egy ország, ahol ennyi jól képzett szakember állna a ter­melők rendelkezésére. Olyan is csak nálunk létezik a vilá­gon, hogy növényorvosi vény. Bizonyos vegyszereket csak ez­zel adnak ki, ugyanúgy, mint a gyógyszereket a patikában. A jövő évtől pedig már csak azok a gazdák kaphatnak az uniótól támogatást, akik integ­rált növényvédelmet alkalmaz­nak, vagyis még kevesebb lesz a méreg.” Kárpátiné Győrffy Katalin, addig is azt tanácsolja, a sze­zonnak megfelelő zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk, mert mindig annak az előállításához kell a legkevesebb káros anyag, másrészt keressünk megbízható gazdákat a piacon, aki azt viszi eladni, amit maga is megeszik. Mártonffy Béla, a Zöld­ség-Gyümölcs Terméktanács elnöke azt mondta: a zöldség és a gyümölcs alapvető élelmi­szer. A hivatalos ajánlás sze­rint minimum napi 40 dekát lenne szükséges elfogyasztani belőlük az egészség érdeké­Melyik országból érkeztek a kifogásolt termékek? Szamóca Egyiptom Törökország Paprika Marokkó Jordánia Retek Olaszország Magyarország Narancs Görögország Dél-Afrika Alma Szerbia Szlovákia Uborka Magyarország Mandarin Törökország Csemegeszőlő India Olaszország Fejessaláta Magyarország ben. Magyarországon az átlag- fogyasztás ezt alulról súrolja. A fogyasztók egyébként igye­keznek hazait venni, a külföldit csak akkor választják, ha sok­kal olcsóbb. Jól teszik, szerinte ugyanis a magyar zöldség és gyümölcs nemcsak biztonságo­sabb, hanem sokkal finomabb és egészségesebb is. „Sokan azt gondolják, ez csak szlogen, de nem - mond­ta Mártonffy Béla. - Az elmúlt években készült Amerikában egy alapos vizsgálat, amiből az derült ki, hogy a magyar meggy ízanyagból és vitamin­ból is többet tartalmaz, mint más, de a magyar almát olyan országok is veszik, ahol több te­rem, mint nálunk, mert ennek a koncentrátumával javítják az ottani ízeket. Nem véletlen, hogy többször ennyi jó minősé­gű zöldséget és gyümölcsöt tud­nánk exportálni, mint jelenleg, bármennyire lenne piac.” Mártonffy Béla azt mondta: évente 2,5 millió tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban és mindössze néhány olyan eset van, amikor valami vegyszer­maradványt tudnak kimutatni belőlük. Ez elenyésző, bizton­ságos a hazai, éppen ezért érde­mes ezt választani. Zöldség- és gyümölcsfogyasztás Magyarországon és Európában 1 Év _____ 1990 120kg 2000 135kg 2005 130kg 2010 150kg 2012 160kg Gyümölcsös termőterületek nagysága és termésmennyiség Magyarországon Zacher Gábor: nem félni kell, hanem tájékozódni IMI’ 1980 1990 1995 2000 2005 2010 2012 I Terület (ezer hektár, bal skála) fü Mennyiség (ezer tonna, jobb skála) ZACHER GÁBOR tOXÍkolÓgUS ÜZt mondta, fontos tudni, hogy még azok a zöldségek és gyümölcsök sem jelentenek veszélyt a fogyasz­tókra, amelyekben valamilyen szermaradványt találtak. Az ugyanis, ha fennmaradnak a ros­tán, csak annyit jelent, hogy a technológiai határértékként meg­szabott mennyiségnél több vegy­szermaradvány van bennük, de ez biztonságosan megszabott mennyiség, az egészségügyi ha­tárértéknek csak a töredéke. zacher Gábor kiemelte, hogy érde­mes arra figyelni, honnan származ­nak a zöldségek, gyümölcsök. Euró­pán kívül ugyanis jóval megenge­dőbbek a szabályok, így például Ázsiából erős mérgekkel kezelt áru is érkezhet, mert ott az is szabályos. Fontos tudni azt is, nemcsak a vegy­szer lehet veszélyes. Vannak olyan, szintén Európán kívüli országok, ahol mondjuk a locsolóvíz nem tisz­ta és trágyát tartalmaz. Ez pedig sokkal csúnyább fertőzést okozhat, mint a minimális vegyszer. t « l * I i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom