Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-04 / 78. szám

2 2013. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK KORKÉP JEGYZET KATUS ESZTER Ha hallgattál volna... úgy látszik, minden évre jut egy cinikus kijelentés a megélhetésekkel kapcsolat­ban. TAVALY FEBRUÁRBAN MatOlcsy György még nemzetgazdasá­gi miniszterként azt mondta, 47 ezer forintból meg lehet élni, ha a korábbi 28 500 fo­rintos bérpótló juttatásból meg lehetett. Pintér Sándor belügyminiszter hozzátette, csak akkor, ha az ember­nek van egy kecskéje. Végül Zsiga Marcell, fideszes or­szággyűlési képviselő ismé­telte meg az állítást. Tették mindezt úgy, hogy közben havonta komoly összeget ke­resnek. AZTÁN ELMÚLT egy év, és ki­derült, nemcsak nálunk ragadtatják hasonló kijelen­tésekre magukat a politi­kusok. Iain Duncan Smith brit munka- és nyugdíjügyi miniszter ugyanis a napok­ban kifejtette: szerinte heti 53 fontból (19 ezer forintból) meg lehet élni. A miniszter a BBC rádióban magyaráz­ta a konzervatív-liberális kormánykoalíció által a szo­ciális ellátásban áprilistól bevezetett szigorításokat, amikor egy betelefonáló megkérdezte, ő meg tudna-e élni annyiból, ami neki a megszorítások után megma­rad. A miniszter természete­sen azt válaszolta: szükség esetén igen. iáin Duncan Smith heti jö­vedelme jelenleg csaknem 2600 font (940 ezer forint), egy kétmillió font (több mint 700 millió forint) értékű, úszómedencés, teniszpályá­val is ellátott házban él. nos, lehet, hogy mindenki meg tud(na) élni ezekből az összegekből. Valahogy. Vala­meddig. Csak épp senki nem akar. Ahogy a miniszter urak, úgy az egyszerű embe­rek sem. de ha már sokaknak mégis muszáj, legalább érezzenek velük együtt. És főleg: tegye­nek ellene! Akkor mondhat­nak, amit akarnak. Nem kell a nemzeti dohány? újra A települések felén egyelőre senki nem akar trafikot üzemeltetni a pályázati határidő lejártáig a magyar települések mint­egy feléből senki sem adott be pályázatot dohánytermé­keket is árusító trafikok üze­meltetésére. A kiírást ezeken a helyeken megismétlik, s a törvény módosításával vár­hatóan vonzóbbá teszik a feltételeket. Máté Balázs Július elseje után csak az úgy­nevezett nemzeti dohánybol­tokban lehet majd cigarettát és egyéb dohánytermékeket áru­sítani - a jelenlegi állás szerint azonban a települések mintegy felén nem lesznek ilyen trafi­kok. A Nemzeti Dohánykeres­kedelmi Nonprofit Zrt. közle­ménye szerint 1417 helységből egyáltalán nem volt jelentkező, ezeken a településeken a pályá­zatot ismét kiírják. Az érdekte­lenség a falvakra volt jellemző, a városok esetében viszont több helyütt is négy-ötszörös volt a túljelentkezés. A pályázatok el­bírálása ezeken a helyeken fo­lyamatban van. A csekély vállalkozókedv minden bizonnyal annak tud­ható be, hogy a kereskedők attól tartanak, pusztán a né­hány százalékos haszonnal ke- csegtetető dohánytermékekkel való kereskedés, yalamint a sorsjegy és egyéb szerencsejá­ték-termékek értékesítése nem lesz kifizetődő. Ezen változtat­hat az a már az Országgyűlés előtt lévő kormánypárti módo­sító javaslat, aminek elfogadá­sa esetén többek között szeszes italt, energiaitalt, kávét, ás­ványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnának, és akár már májusban megkezd­hetnék az árusítást. Az érté­kesíthető termékek körének bővítése viszont azzal a veszély- lyel járhat az érintettek szerint, hogy a kisebb településeken elszívják a vevőket az eddig is működő kisboltoktól, így pedig azok csődbe mehetnek. Az mindenesetre biztos, hogy azokon a helyeken, ahol végül nem nyílnak nemzeti trafikok, mozgóboltok kínálják majd a dohánytermékeket - persze nem a hét minden nap­ján. Kevesebb hely, szigorúbb követelmények: nem lesz olyan egyszerű cigarettához jutni, mint eddig Nagy befektetés, magas rizikó: a legtöbb bolti betöréskor a cigit viszik el- kicsi árrés, nagy befektetés, magas rizikó - így 'összegezte a nemzeti trafikok ötletét Hanoi János, németkéri bolttulajdonos. A faluban eddig ők adták el a legtöbb dohányárut, jelen állás szeriát azonban nyártól cigaret­ta árusító hely nélkül marad a település, mivel nem akadt pá­lyázó a Nemzeti Dohánykereske­delmi Nonprofit Zrt. kiírására. A kereskedő szerint szinte lehetet­len feltételeket szabnak azok­nak, akik meg akarják kapni az árusítási jogot. A trafik nem le­het egy légtérben az élelmisze­rekkel, így az sem lehetséges, hogy a mostani üzletből válasz- szanak le egy sarkot. Ez egyben külön pénztárgép beszerzését és a személyi feltételek megteremté­sét is szükségessé tenné. Hanoi János úgy véli, csak az tehet szert némi haszonra a Cigaretta árusításból, aki maga ül be a trafikba. Kockázat pedig nem­csak a kiadások bizonytalan megtérülése miatt van, hanem amiatt is, hogy a legtöbb bolti betörés során cigarettát és sze­szes italt visznek el. szabó lajosné, cikói bolttulaj- donos szerint nem vagy csak nagyon lassan térülne mega befektetés. Bár tartattól, hogy azok az emberek, akik most a a cigarettájukat náluk szerezték be, azok elpártolnak tőlük, és egy közeli településen intézik majd el a napi beváráslást is. Főleg a kisebb, kétezer lélek- szám alatti településekről nem érkezett egyetlen pályázat sem dohánytermékeket árusító tra­fik nyitására Tolna megyéből, íme a lista: Alsónána, Apar- hant, Belecska, Bonyhádva- rasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőt- tős, Diósberény, Dúzs, Értény, Felsőnána, Kajdacs, Rakasd, Kalaznó, Kapospula, Keszőhi- degkút, Kéty, Kisdorog, Kismá- nyok, Kistormás, Kisszékely, Kisvejke, Koppányszántó, Kö­tesd, Lápafő, Lengyel, Miszla, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mu- csi, Murga, Nagyszékely, Nagy- szokoly, Nagyvejke, Németkér, Pári, Pörböly, Pusztahencse, Sárpilis, Szakadat, Szárazd, Tengelic, Tolnanémedi, Újireg, Váralja, Várong, Varsád és Ud­vari. ■ H. E. Első fokon felmentették a rágalmazás vádja alól A védelem és a vádlott sem mó­dosított korábbi álláspontján, hozzátéve, a napvilágra került írásban tények, adatok szere­peltek. Még a cikkben fellelhető pontatlanságok is arra utalnak, hogy nem Szabó Loránd volt a szerző, hiszen ő jól ismeri a magánvádló tevékenységét és a városban történteket, mondta a védő. A bíró, dr. Kovács Ildikó az ítélet indokolásában kiemel­te, a bíróság nem állapította meg, miszerint a cikkbe foglalt tényállítások és értékítéletek alkalmasak a sértett becsületé­nek büntetőjogilag értékelhető megsértésére. Majd utalt az Alkotmánybíróságnak jelenleg még hatályos ítéletére, amely­re a védelem is hivatkozott. A határozat tágabban értelmezi a közszeplők körét és Naszvadi Balázs maga is úgy nyilatkozott, hogy közszereplőnek tekinti magát. A határozat szerint a véleménynyilvánítás szabadsá­gának védelmében a közszerep­lést vállaló személyeknek több kritikát kell eltűrniük, mint a magánembereknek. Hozzátette a bíró, jelen esetben a cikk tény­állításai és értékítéletei még a nem közszeplők becsületének a csorbítására sem alkalmasak. Az eljárás során felmerült bűn­ügyi költséget, nem egészen tíz­ezer forintot, a magánvádlónak kell megfizetni. ■ 1.1. Dúzsi borral köszöntötték a magyarokat szekszárd Portugáliába vitte el a szekszárdi bor jó hírét if­jabb Dúzsi Tamás. A magyar nagykövetségen tartottak megemlékezést március 15-én. Az eseményen részt vettek a portugál kulturális élet és a borászati szaksajtó képviselői is. A borok nagy sikert arattak, különösen a szaksajtó és az elit szállodák, éttermek képviselői körében. Ez volt a második nyilvános portugáliai Dúzsi borkóstoló, emellett három magyar borkós­tolót tartott a lisszaboni egyete­men, ezúttal nemcsak a saját, hanem más szekszárdi pincé­szetek boraiból is. ■ M. I. Egyre kevésbé ragaszkodunk a reklámozott márkákhoz vásárlás Minden évben többet veszünk az üzletláncok saját márkás termékeiből, főként a spórolás miatt dél-dunántúl Egy friss felmé­résből kiderült, az országban csaknem 345 milliárd forintot költöttek a vásárlók a boltok sajátmárkás élelmiszereire ta­valy. A szám önmagában is döb­benetesen sok, azonban azt sem árt tudni, hogy ráadásul 45 mil- liárddal több, mint egy évvel korábban. A sajátmárkás áru­cikkeket csak egy vállalat vagy üzletlánc boltjai forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket. Sokszor azonban fantá­zianevet kapnak, így nehezebb elkülöníteni őket az egyéb, úgy­mond „hagyományos” termé­kektől. Eleinte a szupermarke­tek sajátmárkás termékei olcsó és egyszerű változatai voltak más áruknak, például a tejter­mékeknek, állateledeleknek, alapvető tisztálkodási szerek­nek. Később egyre több termék­fajtából, sőt, szolgáltatásból jelentek meg a sajátmárkások a magasabb minőségű kategóri­ákban is. Mára odáig jutottunk, hogy egyes termékek nem is ol­csóbbak, mint a gyártói márká­sak. Aki tehát valóban spórolni akar, figyelnie kell: az egyszerű csomagolás nem mindig jelent alacsony árat, és az olcsóbb (le­gyen az saját-vagy gyártói már­kás), de gyenge minőségű áru sem feltétlenül jó befektetés. Annak egyébként, hogy be­vásárláskor egyre gyakrabban választjuk a nem reklámozott, Egyre több helyen lehet diszkont áron Képünk illusztráció mégis egyre ismertebb termé­keket, a felmérést végző Nielsen vállalkozás szerint két oka van. Egyrészt tíz magyar fogyasztó­ból nyolcán változtattak költési szokásaikon, hogy spóroljanak a kiadásokon. Ennek megfele­lően a változtatók kétharmada olcsóbb élelmiszerekre váltott, amelyekbe beletartozhatnak a láncok sajátmárkás árucikkei is. A másik ok, hogy a modern boltláncok közül új üzletet szin­te csak a diszkont csatornában nyitottak az utóbbi időben, amelyekben kiemelkedő szerep jut a sajátmárkás élelmiszerek­nek. Vagyis: több helyszínen tudunk olcsóbban vásárolni. ■ K. E. I. Eladni mindenáron míg A családok spórolni szeret­nének, az áruházak arra töre­kednek, hogy minél több pénzt hagyjanak náluk a vásárlók. Erre számos módszerük van. A boltok többsége például kész labirintus, hogy mire a vevő el­jut a kasszáig, lehetőleg minden polc mellett elmenjen, és olyan dolgokat is megvegyen, amiket nem akart. A drágább terméke­ket jobbára szemmagasságban helyezik el, míg az olcsóbbakat az alsó polcokra teszik, hogy inkább az előbbieket válasszuk. Segíthet, ha ragaszkodunk a bevásárló-listánkhoz. r > l

Next

/
Oldalképek
Tartalom