Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-17 / 89. szám

2013. ÁPRILIS 17.. SZERDA HÍRSÁV A holokauszt áldozataira emlékeztek nemcsak a holokauszt ál­dozataira emlékezünk az emléknapon, hanem azok­ra is, akik a vészkorszak idején történtek miatt nem születhettek meg - mondta Navracsics Tibor miniszter­elnök-helyettes, amikor el­helyezte az emlékezés köveit és mécsest gyújtott kedden a Cipők a Duna-parton elne­vezésű emlékműnél Pokorni Zoltán fideszes országgyűlé­si képviselővel. ■ MTI Visszaszolgáltatnak műtárgyakat jegyzéket készít a Minisz­terelnökség a magyar mú­zeumokban vitathatatlanul nem állami tulajdonban lévő műtárgyakról, hogy azokat visszaszolgáltassa a jogos tu­lajdonosoknak - jelentette be Lázár János kedden Keszthe­lyen, amikor a Sigray-család örököseinek átadott 86, eddig múzeumi letétben őrzött mű­tárgyat. ■ MTI Sipos Imre helyettes államtitkár lesz sípos imre az új köznevelési helyettes államtitkár - je­lentette be Hoffmann Rózsa kedden. A Székesfehérvárról érkező Sipos elmondta: 24 évet töltött a pedagógusi pályán, az elmúlt 15 évben intézményvezetőként, majd tankerületi vezetőként. ■ MTI Földrengés rázta meg Iránt az amerikai földtani inté­zet mérései szerint a Rich­ter-skálán 7,8-as, azaz rend­kívül erős földrengés rázta meg kedden magyar idő sze­rint fél 1 után Iránt. A rengés epicentruma az iráni-pakisz­táni határ közelében történt, . 73 mérföldes mélységben. Az iráni hírügynökség szerint tegnap délutánig 40 halottat találtak, de minden hírforrás azt írta, hogy a több száz ál­dozat is lehet. ■ VG Még nem indult eljárás európai bizottság Orbán: ragaszkodunk saját gazdaságpolitikánkhoz Orbán Viktor és Mariano Rajoy. A magyar kormányfő szerint folyamatos vita van a monopolhelyzetben lévő áramszolgáltatók adóterhei miatt Az Európai Bizottság tegnap még nem indított kötelezett- ségszegési eljárásokat Ma­gyarország ellen, megvárják a kifogásolt jogszabályok módosítását. Éber Sándor Nem indít kötelezettségszegési eljárásokat az Európai Bizottság Magyarország ellen - értesült a Bruxinfo. A testület ugyanis megvárja, hogy az Országgyű­lés elfogadja a hétfőn benyúj­tott újabb módosítási javaslatot, amely több ponton is változtatna a Brüsszel által kritizált negye­dik alkotmánymódosításból kö­vetkező végrehajtási törvénye­ken. A tegnapi strasbourgi ülé­sen Jósé Manuel Barroso elnök egyelőre csak beszámolt pénte­ki levélváltásáról Orbán Viktor­ral. Ebben az Európai Bizottság elnöke a módosított alaptörvény három rendelkezését tartotta ag­gályosnak. Egyrészt azt amely a magyar államnak az Európai Bí­róság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. A másik aggályos pontként a mó­dosított alaptörvénynek azt a passzusát nevezi meg, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkö­rét szabályozza. Harmadik aggá­lyos rendelkezésként a politikai hirdetések közzétételének korlá­tozását említette. Az uniótól füg­getlen, a múlt héten Magyaror­szágon tárgyaló Európa Tanács Velencei Bizottsága június kö­zepén foglal majd állást alkot­mánymódosításokról. A közigazgatási és igazság­ügyi tárca lépett a kifogásolt ügyekben. Kezdeményezik, hogy a pártok ne csak a közszol­gálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti választás „az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lénye­ges kérdéseket, és nem szű­kíti, hanem bővíti az Alkot­mánybíróság jogkörét" - nyi­latkozta Orbán Viktor a Die Weltben és a Frankfurter All­gemeine Zeitungban tegnap megjelent interjúkban. A kormányfő hangsúlyozta: „nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből”, és a vá­előtt. Ugyanakkor a kereske­delmi televíziók és rádiók nem kérhetnének pénzt a reklámok közzétételéért. A Navracsics Tibor által jegy­zett törvénymódosítás az OBH elnökének ügyáthelyezési jo­gát változtatná meg úgy, hogy az elnök egyebek mellett nem helyezne át olyan ügyet az ille­tékes bíróságtól más bíróságra, amelyek uniós jogot érintenek. „A bíróságok és az Alkotmánybí­róság működésével kapcsolatos garanciális szabályokat foglal magába az alaptörvény negye­dik módosításával összefüggő törvényjavaslat érdemi része” ­lasztók sem arra hatalmaz­ták fel őt, hogy „fősodorbeli” politikát folytasson. A Die Weltnek azt mondta: a kor­mány új társadalmi-gazdasá­gi modellt épít, és eredmé­nyes az EU számára fontos területeken, de közben „ál­landóan azt kell bizonygat­nom, hogy nem vagyok feke­te bárány, és tudok késsel-vil- lával enni”. mondta tegnap parlamenti ex­pozéjában az igazságügyi tárca államtitkára, Répássy Róbert. Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a módosítás továbbra is kimondja, hogy az OBH-el- nöknek joga van más bíróságot kijelölni, és bár ehhez az Orszá­gos Bírói Tanács egyetértésére van szükség, ez nem ugyanaz, mintha az elnöktől ténylegesen elvették volna az ügyáthelyezés lehetőségét. „Amíg Magyarország nem tagja az eurózónának, ragasz­kodik ahhoz a jogához, hogy saját gazdaságpolitikát folytat­hasson" - hangoztatta tegnap Orbán Viktor Madridban, ahol Mariano Rajoy spanyol kor­mányfővel tárgyalt. A magyar kormányfő szerint Spanyolor­szágban is folyamatos vita van azon, hogy az elektromos áram elosztását végző cégeket - ame­lyek ott is monopolhelyzetben vannak - növekvő adóteher alá helyezik a méltányos közteher­viselés jegyében. Orbán Madridból Strasbourg- ba utazott az Európai Néppárt frakcióülésére. Majd Londonban vesz részt Margaret Thatcher né­hai kormányfő temetésén. Betegjog: évente több ezer panasz étkezik kifogások tizenöt évvel a be­tegjogi törvény és tizenkét év­vel a betegjogi képviselői rend­szer felállítása után évente még mindig több ezer panasz érke­zik a páciensektől, akik évek óta mindig a nem megfelelő bánásmód és hangnem miatt emelnek szót. Az Országos Be­tegjogi, Ellátottjogi, Gyermek­jogi és Dokumentációs Központ (OBDK) éves összesítése szerint a betegjogi képviselőket tavaly 8832 esetben keresték meg, 1138 esetben írásbeli megha­talmazást is adtak panaszuk kivizsgálására. A legtöbben, 4257-en a közép-magyarországi régióban vélték úgy, hogy sére­lem érte őket ellátásuk során a Közép-Dunántúlon ezzel szem­ben mindössze 480-an fordul­tak betegjogi képviselőhöz. Számos kifogás érkezett az emberi méltósághoz való jog megsértése miatt, a legtöbben az indokolatlan várakoztatást tették szóvá. Sokan hiányolták az orvosi beavatkozásokkal kap­csolatos tájékoztatást, kifogásol­ták az egészségügyi személyzet kommunikációjának stílusát vagy tartalmát. Az OBDK statisztikái szerint a kórházi és a szakrendelői ellátásban is döntően a nagy leterheltségű, illetve az időben- térben nehezebben hozzáférhető ellátásokat érte e legtöbb kriti­ka, így a belgyógyászati, sebé­szeti és nőgyógyászati, illetve az onkológiai, reumatológiai szolgáltatókat. Az alapellátás területén főleg az ügyeleti szol­gáltatásokkal, míg a magánszol­gáltatások közül a fogászatokkal kapcsolatban érkeztek jellemző­en betegpanaszok. A gyermekotthonokban, ne­velőszülőkénél élő gyerekektől több mint négyezer megkeresés érkezett a mindössze húsz jog­védőhöz. A gyerekek tájékoz­tatáshoz való jogát nem veszik elég komolyan, gyakran sérül a családjukkal való kapcsolattar­tási és az emberi méltósághoz való joguk is, ami a gyakorlat­ban nem más, mint lelki vagy fizikai megaláztatás. ■ H. E. „Nem vagyunk mi helyes fiúk" Nem tudják, hogy ki robbantott Bostonban a maratonon PÁNIK Belföldi kormányellenes csoport vagy radikális iszlamisták lehetnek a merénylők - Három halott, 150 sebesült „Az Egyesült Államok ki fogja deríteni, hogy ki és miért haj­totta végre a bostoni robbantá­sokat, és felelősségre fogja von­ni a tetteseket" - hangoztatta Barack Obama amerikai elnök a bostoni merénylet után. Ba­rack Obama közölte, nem tud­ják, hogy kik és miért követték el a robbantásokat. A Szövetsé­gi Nyomozó Iroda (FBI) szerint terrortámadás történt Boston­ban. A városban hétfőn két, szinte azonos idejű robbanás történt a maraton helyszínén, a cél köze­lében. Tűz ütött ki a JFK Könyv­tárban is, de cáfolták azt, hogy az esetek között összefüggés le­het. További két házi készítésű robbanószerkezetet találtak és hatástalanítottak. A robbantásoknak 3 halottja van, akik közül az egyik egy 8 éves gyermek, aki édesapját várta a célban. Legalább 150- en megsebesültek, közülük legalább 17-en válságos, 25-en pedig súlyos állapotban van­nak. Legalább tíz embernek amputálni kellett a végtagjait. A detonációkat kukákba rejtett, házilag készített pokolgépek­kel hajtották végre, amelyekbe csapácsgolyókat is tettek. A maratonon négy magyar is részt vett, de magyar sérültekről nincs tudomás. Az először 1897-ben megren­dezett bostoni maraton a világ I u. A robbantások után teljes a készültség Bostonban egyik leghíresebb futóversenye, amelyen idén mintegy 27 ezer amatőr és profi versenyző vett részt félmillió néző előtt. A fu­tamot hagyományosan mindig április harmadik hétfőjén, a ha­zafiak napján tartják. A rendőrség és a titkosszolgá­latok szerint vagy egy belföldi kormányellenes csoport vagy radikális iszlamisták lehetnek a háttérben. Ezen a héten van két korábbi nagyobb merénylet évfordulója is: az 1993-as wacói ostromé és az 1995-ös oklaho- mai robbantásé. Az előbbi eset­nek mintegy 80, az utóbbinak 170 áldozata volt. Április 15. az Egyesült Államokban az adóbe­vallás határideje, és az adófizeté­si kötelezettséget több szélsősé­ges csoport is ellenzi. A pakisz­táni tálibok közölték, hogy nincs közük a bostoni robbantáshoz. Az Egyesült Államokban ez volt az első tömeges merénylet 2001. szeptember 11. óta. A tegnap elsőként nyitó távol­keleti országok közül Japánban a részvényindexek 2 százalékkal estek. Dél-Koreában és Ausztrá­liában is esés volt. Az Egyesült Államokban a fő részvényin­dexek alacsonyabb kurzuson zárak hétfőn. A Dow Jones 1,8, a S&P 2,3, a Nasdaq 2,4 száza­lékkal esett. Kedden már emel­kedéssel indult a New York-i tőzsde, miután jobb gazdasági adatok láttak napvilágot. ■ É. S. *i A A t A ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom