Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-02 / 76. szám

2013. ÁPRILIS 2., KEDD MOZAIK 11 Boldog szülinapot: hetvenéves lett a híres antihös, Christopher Walken Vasárnap ünnepelte 70. szü­letésnapját Hollywood egyik legismertebb antihőse, Chris­topher Walken. A New York-i születésű színész színpadi sze­repekkel kezdte a pályáját már tizenévesen, majd kisebb filmes és tévés produkciók után 1977- ben lett ismert Woody Allen filmjében, az Annie Hallban. A következő' évben Oscar-díjat kapott a Szarvasvadászban nyújtott alakításáért, azóta pe­dig számtalanszor bizonyította sokoldalúságát. Eddig több mint 120 filmben szerepelt, az utóbbi néhány évtizedben pedig a ko­média területén is bizonyított: nemcsak vígjátékok szerepei­ben, de a Saturday Night Live tévés jeleneteiben is. Magánélete saját jellemzése szerint kifejezetten érdekte­len. Ötven éve él a feleségével, gyerekük nem születtek. Erről Walken azt mondta, jobb is így. „Sok pályatársam indult úgy, hogy befuthattak volna, de az­tán családot alapítottak és biz­tos megélhetésre volt szüksé­gük. Én - ilyen kötelezettségek nélkül - megtehettem, hogy néha nem volt munkám” - ma­gyarázta. Egy interjúban azt is elárulta, nem tudják meghatni a techni­ka vívmányai. „A tranzisztoros rádió volt a legutóbbi dolog, amire rácsodálkoztam. Mobil- telefonom sincs, ha egy forgatás idején szükségük van arra, hogy a stáb elérjen, akkor arra az időre a kezembe nyomnak egyet, ami néha csörög, de fo­galmam sincs, mitől...” ■ VVLM Karriert épített család helyett A kultúrák közti békéért iMMiGROPOLY Az ENSZ-díj döntőjébe jutott a magyar társasjáték A legjobb ötletek gazdái a bécsi eredményhirdetésen - a középső sor közepén a magyar díjazott A többiek a rideg valóságra reagáltak Magyar esélyese is volt az idei Interkulturális Innovációs Díjnak. Az inter­netes bevándorlási társas­játék üde színfoltot jelentett a legjobb tíz pályázó közt is. Babos Attila Mindenki, akit színpadra szó­lítottak, a kultúrák és vallások közti megbékélés és a toleran­cia nagykövete - fogalmazott beszédében Bécsben Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, kiemel­ve modellértékűségüket, és az általuk hordozott kreativitást, saját szervezetéhez hasonlította mindazokat az alulról építke­ző szervezeteket, amelyeknek programjait az ENSZ Civilizá­ciók Szövetsége (UNAOC) és a BMW Csoport 2013-as interkul­turális díjának legjobb tíz pá­lyázója közé választottak. Az UNAOC elnöke, Nassir Al-Nasser arra mutatott rá, hogy még mindig olyan világ­ban élünk, ahol tetten érhető az intolerancia, s gyűlölet és ellen­ségeskedés mételyezi egymás mellett élő közösségek életét. A díjjal épp olyan kezdemé­nyezéseket ismernek el, ame­lyek képesek a párbeszédet és a megértést előmozdítani. Idén egy magyar program, a pécsi IDResearch Kft. kuta­tóműhely Immigropoly című internetes bevándorlási szerep-' játéka is a fődíj esélyesei közt volt. Végül a 92 országból érke­ző 500 pályázat közül a legjobb tízbe jutott. Az IDResearch tulajdonosa, dr. Tarrósy István Afrika-kuta- tó azt mondta, sikerük komoly elismerés, a világ élmezőnyébe kerültek, de még sok ötletük van az Immigropoly további fej­lesztésére. Ezek megvalósításá­hoz nyithat ajtókat, hozhat fon­tos kapcsolatokat, befektetőket is a díj. Hangsúlyozta: hazánk a migráció szempontjából kü­lönleges helyzetben van, hisz a bevándorlók többsége határon túli magyar, s nagy az átmenő forgalom, de nő az Afrikából és Ázsiából érkezők száma. AZ INTERKULTURÁLIS InnUVÚciÓS Díj idei nyertese egy mexikói program lett. Célcsoportjába olyan hátrányos helyzetű fiata­lok tartoznak, akik bevándor­lóként kulturálisan és nyelvileg is különböznek az új otthonuk­ban élő többségtől. A program­ban profi filmesek tanítják őket, hogy mobiltelefonjukkal rövid­filmeket készíthessenek, s azok segítségével megőrizhessék nyelvi és kulturális identitásu­kat. az esélyesek közé várta a me­xikói programot Tarrósy István is, bár neki leginkább a Chin- tan nevű indiai projekt tetszett. Amiatt, mert az elképesztően húsba vágó napi valóság egy összetett problémájára találtak megoldást. Új-Delhiben a be­vándorlók (akik kaszton kívüli­nek számítanak) gyűjtik össze a város közép- és felsőosztálya (a felsőbb kasztok tagjai) által fel­halmozott szemét jelentős ré­szét. A program kapcsolatot igyekszik teremteni a különböző kasztokban élők között, kölcsö­nös megértést és együttműködé­seket generálva. POÉNPERCEK Egy férfi odalép egy másik­hoz az utcán:- Meg tudná mondani, me­lyik a legrövidebb út a vasút­állomásra?- Nem tudom.- Miért, nem idevalósi?- De igen, csak én taxisofőr vagyok. ■ A feleség egy ismerős arcot vesz észre az étteremben. Odaszól a férjének:- Nézd csak, ott az a része­ges alak az előző férjem! Mióta hét éve elváltam tőle, egyfolytában csak iszik!- Ez tényleg furcsa. - Ennyi ideig azért senki nem szokott ünnepelni! ■ A frissen felvett alkalma­zott először megy dolgozni a munkahelyére. A főnöke me­leg kézfogással üdvözli, majd azt mondja neki:- Nos, az első feladata az lesz, hogy megfogja a seprűt és kitakarítja az irodát! A dolgozó felháborodva:- De uram, nekem egyetemi diplomám van!- Jól van, értem. Akkor meg­mutatom, hogyan kell ezt csinálni. ■ Béla hazamegy az orvostól és nagyon nyugtalannak tűnik.- Mi a baj? - kérdezi a fele­sége.- A doki azt mondta, hogy most már mindennap be kell vennem egy tablettát életem végéig.- Es? Sok embernek kell tab­lettát szedni egész életében!- Tudom, de a doki nekem csak négyet adott! Behívták a fagyoskodó híveket ima A skót keresztény templom fogadta a muszlimokat is Betonkeverővel készült a mártás egy étteremben A skóciai Aberdeen egyik ke­resztény templomának papja a felebaráti szeretet jegyében megengedte a közeli mecsetből kiszorult muszlimoknak, hogy a templomában imádkozzanak, ugyanis majd' megfagytak a márciusi havazásban a mecset előtt - írja a BBC riportja alap­ján az Origo.hu. A Szent János Episzkopális Egyház egyik temploma a na­pokban nyitva állt a helyi isz­lám hitűek százai előtt, akik a közeli mecsetbe járnak imád­kozni napjában ötször. Nagy­pénteken ebédidőben a keresz­tény énekeket a muszlimok imáinak hangja váltotta fel a templomban, a pap helyett pe­dig az imám volt jelen. A templom kapuit azért nyi­tották meg a muszlimok előtt, mert nem fértek be mindany- nyian a mecsetbe, ezért a hava­zásban a férfiak ott imádkoztak a mecset előtt. Isaac Poobalan tiszteletes azt mondta, azért en­gedte be a muszlimokat, mert ez felelt meg Krisztus tanításá­nak a felebaráti szerétéiről. A BBC-nek azt mondta, rossz volt nézni, ahogy a muszlimok cipő nélkül, a kezüket is a földre téve imádkoznak, miközben még a leheletük is látszott a hidegben. A tiszteletes szerint a musz­limok először vonakodtak el­fogadni a felajánlást, de most már jól érzik magukat a temp­lomban. A döntés ellen nem érkezett kifogás, a két vallás helyi hívei pedig remélik, hogy a különleges kapcsolat mások­nak is például szolgálhat. ■ Egy kékre festett betonkeverőt használtak konyhai eszközként egy svéd gyorsétteremben, a turpisságra ráadásul csak azért derült fény, mert egy Vendég csavart kapott a kebabjába - ír­ja az MTI. Amikor a férfi szólt a gyorsétterem személyzetnek, azt mondták, ez korábban is előfordult már. Azzal érveltek, hogy egy konyhai fogóeszköz darabjáról van szó. A vendég ezek után riadóztatta az illeté­kes hivatalt, amelynek ellen­őrei döbbenten szembesültek a konyhában a betonkeverővel. A kék festék ráadásul lepattogva bele is kerülhetett az ételekbe. „Amikor átvettem az étter­met, az előző tulaj azt mondta, hogy minden előírásszerű ben­ne. Új vagyok a szakmában, még nem ismerem a szabályo­kat” - nyilatkozta a férfi. Végül minden jóra fordult: az ellenőrök nem záratták be a helyet, mivel a tulaj azonnal ki­dobta a betonkeverőt és beszer­zett helyette egy rozsdamentes konyhai mixert. ■ Múzeumi elefántcsontvázat csonkítottak meg Párizsban Egy láncfűrésszel felszerel­kezett tolvaj vágta le a párizsi Természettudományi Múzeum­ban kiállított elefántcsontváz agyarát múlt vasárnap - írja az Origo.hu. Az elefántcsontvá­zat a hajnali órákban rongálta meg egy huszonéves férfi, aki láncfűrésszel esett neki a kiál­lított agyarnak. A gép hangját a múzeum melletti bank munka­társai észlelték, ők értesítették a rendőrséget a gyanús tevé­kenységről. Miután a múzeum riasztó- rendszere bekapcsolt, a férfi az agyarat a vállán cipelve próbált menekülni, de olyan szeren­csétlenül ugrott le egy falról, hogy eltörte a bokáját, így a rendőrök néhány percen belül elfogták. A megrongált csontváz egy afrikai elefánté volt, amelyet még 1668-ban ajándékozott XIV. Lajosnak II. Péter portu­gál király. Az állat tizenhárom éven át élt a versailles-i királyi állatkertben, majd miután el­pusztult, csontváza a párizsi Természettudományi Múzeum­ba került. A letört, mintegy háromkilós agyar egyébként nem az erede­ti állaté volt, a tizenkilencedik században rögzítették a csont­vázhoz. A szakértők szerint maradéktalanul helyre lehet állítani a lefűrészelt, jelentős értékű darabot. ■ Svájci fókák Szegeden. Két példány már megérkezett abból a fóka­csapatból, amelyet Szeged vadasparkjában láthatnak az érdeklődők. A svájci nevelésű fiatal hím és nőstény borjúfókához hamarosan még két nőstény csatlakozik. Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli vizeiben őshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak számítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták őket, ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halászhálókba. A fiatal borjúfókák 80-90 kilogrammosak, de 170 kilósra is megnőhetnek. Kőrösi-Csoma sírjához is ellátogatnak a hegymászók A 8586 méter magas Kancsen- dzönga májusi meghódítását tűzte ki célul a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezé­sű expedíciósorozat csapata, amely a napokban indult út­nak Budapestről - írja az MTI. A világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának meghódítására készülő csoport - Kollár Lajos, Erőss Zsolt, a gyöngyösi Kiss Péter és a szlovák Jaroslav Dud- ka - a tervek szerint június ele­jén tér haza Ázsiából. A csapat tagjai Körösi Csorna Sándor emlékét is felidézik útjukon, hiszen a nepáli-indiai határon emelkedő Kancsendzönga meg­mászása előtt megkoszorúzzák sírját az indiai Dardzsilingben. Erőss Zsolt szerint a hegy megmászásánál nehézséget okozhatnak a lavinaveszélyes, mélyhavas lejtők. Minimum 4 tábort létesítenek: az alaptábort 5500 méter körül, 6 és 7 ezer méter között kettőt, egyet pedig 7 ezer méter fölött. A Magyarok a világ nyolc­ezresein elnevezésű expedíci- ós sorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-má- szás után azzal a céllal, hogy a világ 14 nyolcezer méternél ma­gasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. Eddig 11 csúcsot hódítottak meg, a Kan­csendzönga mellett még az An­napurna és a K2 van hátra. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom