Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-01 / 51. szám
6 GAZDASAG - INTERJÚ 2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Milliók egészségügyi kutatásokra AZ EURÓPAI Bizottság 144 millió eurót biztosít 26, úgynevezett ritka betegség kutatására. Európában 30 millióan szenvednek ilyen kórokban. A projektek célja új vagy hatékonyabb terápiák kifejlesztése, a betegségek jobb felismerése. 29 európai és Európán kívüli ország felsőoktatási intézményeiben, kis- és középvállalatainál, betegszervezeteinél több mint 300-an fognak dolgozni ezen. ■ VG Elfogadták az ifjúsági stratégiát IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁSI, képzési garanciarendszer kialakításában állapodtak meg Brüsszelben az EU-s tárcavezetők. Az Európai Bizottság indítványa értelmében a 25 évnél fiatalabb uniós polgárokat hozzásegítenék ahhoz, hogy a tanulmányok befejezése, illetve a munkanélkülivé válás után legkésőbb négy hónappal megfelelő munkát, továbbképzési lehetőséget kapjanak. Vagy szakmai gyakorlatot folytathassanak. 2014-20 hatmilliárd eurót szánnak erre a célra, ebből négy hazai régiónak mintegy 50 millió euró jut. ■ MTI Pert vesztettünk Brüsszellel szemben MAGYARORSZÁG (És Spanyol- ország) nem teljesítette a vasúti közlekedés területén az uniós jogból fakadó kötelezettségeit - döntött az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága tegnap. Megállapították: a magyar hatóságok nem határozták meg a pályahálózat-mű- ködtetők pénzügyi egyensúlyát biztosító feltételeket, és nem fogadtak el olyan ösztönző intézkedéseket, amelyek az infrastruktúra üzemeltetésével és használatával kapcsolatos költségek és díjak csökkentésére irányulnak. Továbbá nem biztosították, hogy a pálya- hálózat-működtetők által beszedett díjak megegyezzenek a vasúti szolgáltatások fenntartásához közvetlenül kapcsolódó költségekkel. ■ MTI MNB'árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 28-án: £) €/Ft 295,44-0,11 Ft >J $/Ft 225,85 0,26 Ft >) CHF/Ft 241,85 0,35 Ft Ä twi W V -0,0021 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.28.) Dátum Új élsz. ár (RÍ Malmi búza 2013. márc. 64600 Malmi búza Index 2013. márc. 64 600 Takarmánybúza 2013. márc. 64 200 Takarmánykukorica 2013. márc. 59940 Tak.kukorlca Index 2013. márc. 59940 Takarmányárpa 2013. márc. 63 700 Olajnapraforgó 2013. márc. 140000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce 2013. márc. 132800 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Milliárdos spórolás az államnak interjú Edvi Péter: Az államnak van mit köszönnie a karitatív szervezeteknek Évente átlagosan tízezer gyermeknek nyújt támogatást a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat - mondta el a szervezet alelnöke A Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálatnál elv, hogy nem kérnek költségvetési támogatást. Programjaikat, amelyekkel az elmúlt több mint két évtizedben legalább 230 ezer gyereken segítettek, kizárólag adományokból, támogatásokból finanszírozzák. Edvi Péter alelnök szerint a döntéshozóknak van mit köszönniük a karitatív szervezeteknek. Haiman Éva- Megbecsülhető, hogy nagyjából hány gyereknek segítettek, és mennyi támogatást használtak fel az elmúlt 23 évben?- Évente átlagosan nagyjából tízezer gyerekkel számolhatunk, és ez azt jelenti, hogy minimum 230 ezer gyereknek nyújtottunk támogatást, összességében több tízmilliárd forint értékben. 2012-ben sajnos minket is utolért a gazdasági válság, és életünkben először komolyan spórolnunk kell. Szerencsére legnagyobb szponzorunkra, az OTP Bankra továbbra is biztosan számíthatunk, a Mercedes-Benz és az ELMŰ még növelte is a támogatását, a szponzoraink azonban többsége csökkentette vagy jó esetben szinten tartotta azt.- Mennyi pénzből gazdálkodhatnak így?- 2011-ben még mintegy 1,2 milliárd forint bevételünk volt, ami a tavalyi évre körülbelül 900 millióra apadt. Ezen belül jelentősen csökkent a kész- pénzbevételünk, amit ugyan valamelyest ellensúlyozni tudtunk az ingyen munkákkal, de az orvosi rendelő, a fóti lovasközpont működtetését biztosítanunk, a rezsit, a dolgozókat fizetnünk kell, vagyis készpénzre is szükségünk van.- A költségeket nyilván nem lehet nullára redukálni, akkor viszont kevesebbeket tudnak csak felkarolni. Edvi Péter (65) Budapesten született, tanulmányait Budapesten, Tatán végezte. Disszertációját, valamint PhD-jét Budapesten és Berlinben, a Humboldt Egyetemen védte meg. 1982 óta Németországban, Hannoverben él. 1990-ben több társával együtt megalapítottam- Ez a szomorú helyzet. Csak az önkéntes orvoscsapatunk munkájának koordinálása rengeteg szervezést igényel, jobban elő kell készíteni, mint egy katonai hadjáratot. Mindezt egy 33 fős iroda koordinálja, készíti elő, bonyolítja, és - mivel nem végzünk félmunkát - a műtétre, további ellátásra szoruló gyerekek utaztatását, itteni ellátását, utókezelését, kontrollját is megszervezi.- Sokat kellett dolgozni azért, hogy egy karitatív szervezetként bekerüljenek a potenciális támogatók látókörébe?- Mi szerencsések vagyunk, soha nem volt botrány körülöttünk, nyilvános az elszámolásunk. Az pedig, hogy a vezetőség nem érintett a bevétel nagyságában, mert maga is a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot; először Németországban, majd Magyarországon, végül Romániában. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Európai Unió Safer Internet Programjának a magyarországi konzorciumi vezetője. szponzor, szinte teljesen egyedi. Ennek ellenére a többségnek mi járunk hastáncot, bár előfordul, hogy a támogatók keresnek meg minket.- Kapnak költségvetési támogatást?- Nem kapunk és nem kérünk. Ez elvi kérdés. Meggyőződésünk, hogy a karitatív szervezeteknek olyan tevékenységeket kell végezniük, amelyeket mások nem, és ehhez pluszforrásokat kell találniuk.- Ön szerint érzékelhető-e változás a cégek hozzáállásában a civil szervezetek támogatásához?- A kilencvenes évek elején a legtöbben bolondnak tartottak, amiért „egy sikeres életpálya helyett” karitatív munkát végzek, amiért a Németországban megkeresett pénzemet részben erre költőm. Ma már ez nem annyira érthetetlen, és szinte minden vállalatnál gondolkodnak társadalmi szerepvállalásban. Van, ahol saját maguk találják ki ennek irányát, formáját, van, ahol a külföldi tulajdonos mutatja az utat.- Mit gondol, valóban beépült a cégek életébe a társadalmi felelősségvállalás, vagy ez inkább csak egy „divathullám”.- Szerencsére mára a legtöbb cég életének része a CSR-tevékenység, de mindenütt a világon vannak olyan cégek, akik ezzel nem foglalkoznak. Ebben az országban is van azért már legalább 500- 600 ezer ember, akinek az életéhez hozzátartozik a társadalmi szerepvállalás.- A munkájuk mekkora hányada irányul határon belülre, illetve túlra?- Összességében a tevékenységünk 70 százalékával a Magyarországon élőket támogatjuk. És bár a határon túli gyerekeket főként az egészségügyi programjaink keretében segítjük, a szolgálat egyik legnagyobb projektje a csíkszentmártoni gyermek- központ, és azon belül is az Erdélyben egyedülálló korai fejlesztő központot létrehozása volt. 1991-ben Magyar- országon is mi alapítottuk az első ilyen intézményt, amit - nagy büszkeségünkre - négy évvel később át is vett a magyar állam. Azzal, hogy karitatív szervezetek gyerekeket gyógyítanak, fejlesztenek, és önálló életvitelre alkalmassá tesznek, milliárdokat spórolnak meg az államnak. Ezért ahelyett, hogy sokszor legyintenek rájuk, inkább köszönettel tartoznának nekik a döntéshozók.- A kormányokra nem a hosszú távú gondolkodás a jellemző.- Úgy érzem, néha még a rövid távú gondolkodás sem erősségük. Csak azzal, ha a jelenleg intézetben élő gyerekek felét nevelőszülőkhöz helyeznék ki, milliárdokat takaríthatnának meg, mégsem teszik. Egy állami gondozott gyerek intézetben nevelve évente 2,3 millió forintjába kerül az államnak. Ugyanarra a gyerekre nevelőszülőnél elhelyezve körülbelül 1,5 millió forintot kell költeni. Érthetetlen számomra, amikor ínséges időkben lapáttal szórjuk ki a pénzt, még akkor is, ha tisztában vagyok azzal: az intézetekben dolgozók ma ellenérdekeltek egy korszerű gyermekvédelmi rendszer kialakításában. Átalakítják a kórházi gazdasági társaságokat EGÉSZSÉGÜGY Evek óta fennálló problémákra világítottak rá a számvevők Huszonnyolc kórházat érint az az várhatóan ma a parlament elé kerülő jogszabálytervezet, amely szerint április elseje után közfinanszírozott kórház már csak költségvetési intézményi formában működhet. Az érintett kórházak dolgozói közalkalmazotti státuszt kapnak, így közülük a nyugdíjkorhatárt betöltötteknek szintén választaniuk kell majd a nyugdíj és a munka között. Közben az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) húsz másik kórházat átvilágítva megállapította, hogy bár emelkedett az intézmények egészségbiztosítótól kapott bevétele, a finanszírozási keret az inflációs hatás miatt összességében 6 százalékkal csökkent. Az ellenőrzött kórházak működési kiadásai folyamatosan emelkedtek, annak ellenére, hogy gyakorlatilag minden intézmény takarékossági intézkedéseket vezetett be - mondta el a jelentést ismertetve Domokos László ÁSZ-elnök. Pedig az intézmények sokféle módon igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, növelni bevételeiket. Sajátos módon a létszám- hiány enyhített a gazdasági problémákon, hiszen kevesebb dolgozó után kellett bért, adót, járulékot fizetni, de az ÁSZ is felhívja a figyelmet arra, hogy ez az egészségügyi ellátásban ugyanakkor kockázatot jelent. Domokos László A számvevőszéki vizsgálat megerősítette, amit a Magyar Kórházszövetség és a beszállítók évek óta hangoztatnak: a tartozások kifizetésére biztosított konszolidációs támogatás csak az adott évben eredményez kedvező változást, de a hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg. A beruházásokra és felújításokra 2011-ben egyik kórháznál sem volt elegendő fedezet, az intézmények a működési bevételekből, a működés biztonságának kockáztatásával voltak kénytelenek pótolni az elhasználódott eszközöket, elvégezni a halaszthatatlan felújításokat, beruházásokat. Az értékcsökkenés a kórházak minden erőfeszítése ellenére nagyobb mértékű volt, mint a pótlás. Az ÁSZ szerint az államnak, mint immár tulajdonosnak, a felújításokra, beruházási feladataira külön figyelmet kell fordítania. ■ H. É. Az ellenőrzött kórházak GFS-egyenlege* (milliárd forint) 2009 2010 2011 Működési jövedelem-8,2-2,8 3,8 Felhalmozási egyenleg-2-0,6-19 Összesen-10,3-3,4 18 *A folyó kiadások és bevételek viszonya FORRÁS: Asz *
