Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-23 / 69. szám
2013. MÁRCIUS 23., SZOMBAT KÖRKÉP 5 Elhúzódó kaland a világ végén új-zéland Azért dolgoznak, hogy éljenek, nem azért élnek, hogy dolgozzanak A második Vidor Vasarely Díjat szekszárdi művészek nyerték Balázs és Dóra a Tongariro Nemzeti Parkban, háttérben a Mount Tongariro-vulkán. Új-Zélandon azt is megtanulták, mennyire fontos a mosoly Innen nézve a világ végén, a lehető legmesszebb Magyarországtól vágtak bele egy izgalmas kalandba, amit egyévesre terveztek. A tolnai származású Hága Balázs és felesége, Dóra azonban már hat esztendeje él Új-Zélandon, és biztosak benne, hogy jó döntést hoztak. Ezzel együtt a fiatal pár nem a maorik földjén akar megöregedni. Steinbach Zsolt Jó munkájuk volt a fővárosban, rendben mentek a dolgaik, szakmailag, anyagilag egyaránt. Hat éve mégis nagyon messze repültek. A lehető legtávolabbra innen: a közel húszezer kilométerre levő Új-Zé- landra.- A mi esetünkben az emig- rálás nem anyagi okok miatt történt, inkább kalandvágyból. Adódott egy lehetőség, és úgy gondoltuk, kipróbáljuk a képességeinket egy teljesen új környezetben, kultúrában is. És persze régi álmokat is követtünk. - így magyarázta a tolnai Hága Balázs, hogy feleségével, Dórával Új-Zélandon kezdtek új életet. Új-Zéland Bordeaux-ja Először csak egy évesre tervezték a kalandot. A két fiatal családja különböző módon fogadta a döntést, de nem akarták visszatartani őket. Volt bennük bizonytalanság, de belevágtak. 2007-ben érkeztek meg, munkavállalói vízum birtokában, ami ott is elengedhetetlen. Üj-zélandi barátaik segítettek nékik beilleszkedni az első néhány héten. Balázs egy közepes méretű családi pincészetnél kezdett dolgozni itthoni szakmájában, szőlész-borászként. Dóra, aki idehaza az egyik vezető túrabolt hálózat franchise menedzsere volt, az első időkben szinte minden munkát, például takarítást is elvállalt. Később elvégzett egy szakot az egyik neves új-zélandi iskolában, jelenleg tervező grafikus-web- fejlesztőként dolgozik. Balázs azóta több pincészetnél vállalt munkát. A borász szakma által Új-Zéland Bordeaux-jaként emlegetett Waiheke Island-en - ahol eddig új-zélandi éveik java részét töltötték - sikerült komolyabb szakmai elismerést szereznie. Most munka mellett az aucklandi egyetemen tanul, borászati tudományokból készül megszerezni másoddiplomáját. A kinti anyagi lehetőségekről azt mondta: - Ha valaki megelégszik egy nyugodt, kiegyensúlyozott, viszonylag stresszmentes élettel, akkor valószínűleg megtalálja a számítását, még idegenként is. Aki viszont kizárólag a gyors meggazdagodásra hajt, az nagy eséllyel hamar továbbáll, vagy megfutamodik. - Szerinte Új-Zéland inkább a nyugodt és vidám élet, mintsem az „eszetlenre gazdagodás” hazája. Hozzátette: ők jól érzik magukat, elégedettek azzal, amiért megdolgoztak. A pubok öt után gyorsan megtelnek Az. ottani hétköznapok általában könnyedek. Az embereknek kevesebb a mindennapi gondja, ami meghatározza a közérzetüket és a gondolkodásmódjukat. Munkahelye válogatja, de van olyan is, ahol reggel 9-kor kezdődik és már délután 4-kor véget ér a munkaidő. A munkán kívül nagyon sok mindenre jut idő. Az országban az angol kultúra a meghatározó, így a pub-ok már 5 óra után gyorsan megtelnek...- Én azt szoktam mondani, hogy itt az emberek azért dolgoznak, hogy éljenek, és nem azért élnek, hogy dolgozzanak - fogalmazta meg a lényeget Balázs. Az új-zélandiakat nyitottnak, érdeklődőnek látják. Először még furcsa is volt számukra az őszinte közvetlenségük. Az elismerésért persze ott is kemé- új-zélandon sokat tanultunk a szabadság, a rugalmasság fontosságáról, megtanultuk pozitívan szemlélni az életet. Ez az otthoni depresszív és negatív környezetben sokkal több energiát követel, ha egyáltalán sikerül. A nyitottság, a tanulni vágyás, az egymáshoz és az életnyen meg kell dolgozni. - Attól függetlenül, hogy ennyire nyitottak a helyiek, mi mindig „bevándoroltak” leszünk, ezen semmi sem változtat. Igaz, ezt - például a hivatalokban - soha nem megalázó módon éreztetik velünk. Azzal együtt, hogy jól érzik magukat odakint, hiányzik nekik Magyarország. - Otthon a sok „csoda” mellett elmegy az ember, mert nem látja a fától az erdőt. Innen nézve ezek az értékek egészen másképp látszanak. Amikor majd egyszer hazamegyünk, Magyarországot is biztosan jobban meg fogjuk becsülni - vélekedett Balázs. Aki szerint a család és a barátok hiánya ellenére biztosan tudják, hogy jól döntöttek: hez való viszonyulás rendkívül fontossá vált számunkra. Megtanultuk azt is, hogy a mosoly mennyire fontos, és az is, hogy megosszuk másokkal - fogalmazott Balázs.- de nem szeretnénk végleg kint maradni. Mi magyarok vagyunk, Új-Zélandon csak tanulunk. sokat tanultak, és ettől gazdagabbnak érzik magukat. A magyarországi történésekről főleg a családtól értesülnek, nem követik napi szinten az eseményeket. Úgy gondolják, túlságosan távol vannak ahhoz, hogy reálisan láthassák a történéseket, pláne, hogy véleményt is alkothassanak azokról. Balázs ugyanakkor bizonyos szempontból jobban becsüli az otthon maradottakat: szerinte nagyon nehéz lehet most az élet Európában. Még legalább öt-tíz év- Otthonra tervezünk, nem Új-Zélandon akarunk megöregedni - beszélt a távolabbi elképzeléseikről. De azt is világossá tette, hogy csak akkor jönnek, ha azt akarják a legjobban. Addig maradnak, amíg jól érzik magukat. Nem kényszeríti őket semmi.- Ha Magyarországon kiegyensúlyozott életet tudunk magunknak és a leendő gyerekeinknek teremteni, már veszem is a repülőjegyet és költözünk haza. Most úgy látom, ez optimista becsléssel is legalább öt-tíz év. Mi magyarok vagyunk, Új-Zélandon csak tanulunk Életetés irodalmat vittek a múzeumba Borvidéki borverseny volt a javából évjárata nevezett mintáknak csak a harminc százaléka kaphat az idén érmet szekszárd Király Levente, író, költő, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt az Irodalom Háza, Mészöly Miklós Emlékház vendége csütörtök este. A zenés beszélgetést az alkotóval Ódor János Gábor a megyei múzeum igazgatója vezette. Mint elmondta, a múzeum feladatának tartja a helyi irodalmi hagyományok ápolása mellett a kortárs magyar irodalom bemutatását is, így született meg a Kortársak az Irodalom Házában sorozat gondolta. A következő vendég április 24-én Sárközi Mátyás lesz, akinek a Párban magányban című könyve Babits és Tanner Ilona házassága történetét dolgozza fel. ■ 1.1. Pontosan 204 bormintát küldtek be a borászok a Szekszárdi Borvidéki Borversenyre, tájékoztatta lapunkat Kelemen Erika hegybíró. Ebből a legtöbben kékfrankossal, kadarkával, cuvée és rosé borokkal neveztek. A megye legnagyobb borversenyén nyolc bíráló bizottság döntött arról, melyik idén a színében, illatában, karakterében legjobb nedű. A bíráló bizottságok egyébként neves hazai szakemberekből, gyakorló borászokból, a sajtó és vendéglátás neves képviselőiből álltak. Kelemen Erika elmondta, sikk részt venni a szekszárdi borversenyen, mert magas a szekszárdi bor ázsiója, megbecsülése a hazai piacon. V " V “J Jk * .«A ál " tea. Nyolc bírálóbizottság döntött. A legjobb vörösbort Takler Ferenc készítette Nem változott a fehér és vörösborok aránya, utóbbiból 11 minta volt. A nemzetközi szabályoknak megfelelően a nevezett mintáknak csak a 30 százaléka kaphat érmet. Immár hagyomány, hogy megválasztják a legjobb kékfrankost, a legjobb kadarkát, a legjobb bikavért, a legjobb vörösbort, illetve a legeredményesebb fiatal borászt, a legeredményesebb borászatot, illetve Szekszárd Város Borát. A Legjobb Vörösbor címet idén Takler Ferenc 2011-es Shiraz reserve bora nyerte el. A többi eredményt április 27-én - a Szent György-napi Borünnepen, a Szekszárdi Bikavér ünnepén - hirdetik ki. ■ M. I. szekszárd A Franciaországban meghirdetett nemzetközi pályázaton a 2. Victor Vasarely Díjat a Köztéri Művészetért két szekszárdi művész, Imre Péter szobrász és Máté Tamás építész műalkotásának ítélték oda 63 pályázó közül. A díjat a Marseille-Provence 2013 EKF események részeként hirdették meg Aix-en-Provence városában, és a magyar munka sikerét azzal indokolták, hogy ebben találkozik leginkább a táji kapcsolat, a fenntartható fejlődés, és a jelen technológiái, valamint Vasarely történelmi öröksége. A díjat első alkalommal Vasarely szülővárosában, Pécsett hirdették meg 2010-ben. Pécs és Aix között a kapcsolatok azóta megerősödtek, amit 2011 decemberében a városok együttműködési megállapodásban is rögzítettek. Ennek köszönhetően a mostani zsűrinek Páva Zsolt, Pécs polgár- mestere is tagja volt. Imre Péter és Máté Tamás műalkotása ideiglenesen a franciaországi Vasarely Alapítvány területén kap helyet (2013 októberében avatják fel), véglegesen pedig Aix Corsy városrészének egyik közterületén áll majd. ■ M. B. E. Negyven kiváló munka versengett szekszárd Negyven pályamű vett részt a Csapó Dániel Emlék- verseny döntőjében. Mint azt Dömötör Csaba, a VM DASZK főigazgatója elmondta, az országos vetélkedőn az idén 3 témakörben - Állattenyésztés, állattartás napjainkban, A komplex vidékfejlesztés lehetőségei, Élelmiszeripari technológiák bemutatása - készíthették el pályamunkájukat a diákok. A 9 középiskolából érkező dolgozatokat szakmai zsűri bírálta el, és a verseny magas színvonalát mutatja, hogy mindegyiket érdemesnek találták a döntőben való részvételre. A pénteken a Csapó középiskolában zajló verseny a következő eredménnyel zárult: Az első témakör győztese Tormási Viktória VM DASzK, (Kaposvár), második Rózsa Ibolya VM KASZK (Vác), harmadik Sinkó Tekla HISZK (Hódmezővásárhely). Különdíj: Szőke Zsuzsa, Hirschmann Ádám és Braun Ádám Csapó Dániel középiskola (Szekszárd) és Kéki Viktória VM DASzK (Kaposvár). A második témakörben 1. Tóth Ferenc, Csapó középiskola (Szekszárd), 2. Dudás Anikó, Kereskedelmi Mezőgazdasági és Vendéglátóipari középiskola (Eger), 3. László Máté és Kom Róbert, Csapó (Szekszárd) és Horváth Mária, Szentannai Sámuel középiskola (Karcag). A harmadik témakörben 1. Dömötör Gergely, VM KASZK (Vác), 2. Tülkös Nikolett és Vass Norbert, Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Szakképző Intézmény, 3. Kóbor Nikoletta és Pungor Eszter, Élelmiszeripari és Földméréstani Szakközép- iskola (Szombathely). Különdíj: Szerdahelyi Nikolett VM DASzK (Vép). ■ V. M.
