Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-02 / 52. szám
2013. MÁRCIUS 2., S IMI KOZELET nemzetközileg jegyzett agykutatót, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját beválasztották Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tanácsadó testületébe. 15 tagja között olyan neves tudósok vannak, mint A. Jonat izraeli kémiai Nobel-díjas, vagy Cedric Villanj neves francia matematikus. Freund a felfedező kutatásoknak szeretne nagyobb támogatást. Matolcsy György lesz a jegybank elnöke jelölés A miniszterelnök közölte: a kormányprogram és a gazdaságpolitikai irány változatlan Matolcsy György a bizottsági meghallgatáson kijelentette: ő is az infláció ellensége, a jegybank függetlensége pedig megmarad. Fotónkon balra Balog Ádám államtitkár, akit a jegybank harmadik alelnökének jelöltek A miniszterelnök Matolcsy Györgyöt jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, a nemzetgazdasági tárca vezetője pedig Varga Mihály korábbi tárca nélküli miniszter lesz. Éber Sándor A legkevésbé kockázatos döntés Matolcsy György jegybank- elnökké jelölése - jelentette be tegnap a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Orbán Viktor felidézte, ahogyan első kormányzása idején, 2001-ben - amikor jegybankelnöknek jelölte Járai Zsigmondot -, úgy most is arra az álláspontra jutott, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni a központi bank élére a stabilitás és kiszámíthatóság érdekében. A kormányfő kiemelte, hogy az elmúlt évek gazdasági és pénzügyminisztereinek tevékenységét áttekintve „csak egy olyan gazdasági és pénzügyminiszterünk (Matolcsy) volt az elmúlt években", aki képes volt csökkenteni az államadósságot és három százalék alá csökkenteni a hiányt. Simor András távozó elnök hatéyes megbízatása szombaton jár le. Matolcsy jelölése nyomán megüresedő nemzetgazdasági miniszteri posztra Varga Mihály eddig tárca nélküli minisztert kérte fel a miniszterelnök. Varga korábban az IMF-tárgyalásokért volt felelős, de Orbán szerint „az most any- nyira elvékonyodott már, hogy belefér a miniszteri munkakörébe”. Orbán kifejtette, hogy a kormányprogram marad, tehát a gazdaságpolitika iránya sem változik. Továbbra sem tűrik el, hogy a szolgáltatók a tizedik bőrt is lehúzzák a magyar emberekről, ezért például árszabályozással, törvényalkotással korlátok közé kell szorítani ezek tevékenységét. A személyi jövedelemadót tíz százalék alá csökkentené. A jövedelem- adók helyett a súlypontot a fogyasztási és a forgalmi adók felé helyezné. „Közösen kell dolgozni a kormánnyal, stratégiai szövetségesként” - mondta Matolcsy az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága előtt. Az MNB új elnöke az infláció és a liberális, felelőtlen monetáris politika ellenfeleként, „a magyar nemzetállam részét képező" konzervatív monetáris politika híveként jellemezte magát. „Mindent meg fogok tenni, hogy a következő hat évben soha többé ne ismétlődhessen meg az az erkölcsi, politikai és gazdaságpolitikai hiba, amihez a monetáris politika is hozzájárult” - ígérte az új elnök, akinek a túl nagy hitelállomány „nem csupán gazdaságpolitikusként, hanem családapaként, magyar állampolgárként sem szimpatikus”. Matolcsy kijelentette, ő is az „infláció ellensége”, és hogy a jegybank független volt és az is lesz. A bizottság támogatta Matolcsy jelölését, valamint Balog Ádám adóügyekért felelős államtitkár kinevezését is az MNB harmadik alelnökének. A következő hetekben az elemzők még nem várnak unortodox fordulatot matolcsy György meghallgatásán a Fidesz frakcióvezetője üdvözölte a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter elköteleződését a konzervatív monetáris politika mellett. Rogán Antal szerint az előző hat évben sikertelen volta Nemzeti Bank, nem tudta megakadályozni a devizahitelek elszaporodását, és nem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy teljesüljön az inflációs cél. az MSZP-s Kovács Tibor szerint Matolcsy kinevezése rendkívüli veszélyeket jelent és kétségbe vonta a kormány gazdasági sikereit. a JOBBiKOS Volner János a jegybanki függetlenség értékét kérdőjelezte meg. Szerinte az MNB eddig a nemzetközi pénzpiacok érdekeit szolgálta, amikor magasan tartotta a jegybanki alapkamatot. A független Scheming Gábor azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök „kormányának legsikertelenebb tárcavezetőjét” jelölte a jegybankelnöki tisztségre. a következő néhány héten a londoni elemzők többsége szerint nem várható unortodox fordulat, Matolcsy igyekszik majd jó benyomást kelteni a piacon. A jegybanki irányvonal változásáról viszont már a márciusi. inflációs jelentés is árulkodhat. Az MNB legutóbbi, decemberi jelentésében 2013-ra 0,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsített. Azóta az elemzők többsége lerontotta prognózisát. Nem kizárt az sem, vélekednek az elemzők, hogy a monotáris tanács az alapkamat további csökkentésén túl más eszközökkel is megpróbálja majd élénkíteni a gazdaságot. Varga Mihály a nemzetgazdasági tárca élén „nem változik a kormányzati gazdaságpolitika iránya, és változatlanok maradnak a 2010 óta érvényes célok is: az államadósság csökkentése, az egyensúly megteremtése és a foglalkoztatás növelése”- hangoztatta tegnap Varga Mihály a parlament gazdasági és informatikai bizottságában. A nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa fontos céljának nevezte, hogy a gazdaságot stabil növekedési pályára állítsák. A fő célok között említette a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. Szerinte újra és újra meg kell győzni az Európai Bizottságot arról, hogy a magyar kormány az előző két évhez hasonlóan képes teljesíteni a hiánycélt. (Az Európai Bizottság egyébként június végéig hagyta jóvá tegnap annak a 2009 elején indult programnak a meghosszabbítását, amelynek keretében a magyar állam segítséget nyújthat a pénzügyi válság miatt bajba kerülő hitelintézeteknek, közölte tegnap az MTI.) „nem lesz lehetőség arra, hogy a 2014-es választási költségvetés legyen" - hangsúlyozta Varga Mihály a meghallgatáson. Nem ért egyet azzal, hogy már most módosítani kellene az idei költség- vetést, a tisztánlátáshoz szerinte meg kell várni az első negyedéves növekedési adatokat. Hozzátette: a tavalyi utolsó negyedév GDP-adata siralmas, de a kormány eltökélt, hogy ezen változtasson. varga reméli, tavasszal a hitelezés helyreállítását célzó megállapodás születhet a kormány és a bankok között. A gazdaságpolitika egyik legfontosabb elemének a kiszámíthatóságot nevezte. A nagy átalakítások után az intézkedések finomhangolása, konszolidációs időszak kell, hogy következzen, főként az adópolitikában. A jövedelmi típusú adók helyett a fogyasztási típusúakra helyez nagyobb hangsúlyt majd a kormány. a tegnapi bejelentések után a forint átmeneti gyengülés után erősödött (294,9 forint volt egy euró) és kilépett az előző két nap tartott viszonylag szűk mozgási sávból. A londoni piacon számottevően nőtt a CDS-kockázat (a magyar szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló befektetési konstrukciók árazása). A pesti tőzsdeindex (BUX) enyhén emelkedett. Varga: nem lesz választási költségvetés, fő cél a bizalom helyreállítása Segítő alapot hoznak létre 10+1 milliárd Felsőoktatási Kerekasztal: a HÖOK visszatért Maximális konszolidáció a települések harmadának „A kormány 11 milliárd forintos keretösszeggel felsőoktatási struktúraváltást segítő alapot hoz létre” - jelentette be az emberi erőforrások minisztere a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után. Balog Zoltán elmondta, két milliárd forinttal indítják az alapot, amit folyamatosan töltenek fel. A teljes keret 10+1 milliárd forint, amiből egymil- liárd a művészeti intézmények kiadásaira jut. A finanszírozási kérdésekben az egyeztetések megkezdődtek a felsőoktatási intézményekkel, amelyekkel kétoldalú megállapodásokat kötnek majd. Két intézménnyel már tárgyalnak, jövő héten további öttel kezdődik meg az egyeztetés. A Klinghammer István szakok áttekintés végett a Magyar Rektori Konferencia ütemtervet terjesztett elő, amelynek alapján még az első félévben megvitatható lesz, melyek azok a szakok, amelyekre nem a jelenlegi formában vagy egyáltalán nincs szükség. A kerékasztal egy taggal, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével bővült. A grémium vezetését a miniszter átadta az új felsőoktatási államtitkárnak, Klinghammer Istvánnak. Nagy Dávid, a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Konferenciájának elnöke elmondta: azért tértek vissza a kerékasztalhoz, mert az általuk támasztott feltételeket a tárca elfogadta. ■ Ponta Pestre jön, a Békemenet visszavonult SZERVEZETT CSOPORTOK meg akarták zavarni a március 9-re meghirdetett békemenetet, ezért a civilek (Békemenet Egyesület, CÖF) nem tüntetnek az MSZP díszvendégeként Budapestre érkező Victor Ponta román kormányfő ellen, írta a Magyar Nemzet. A lap szerint a titkosszolgálatok jelzése nyomán marad el a megmozdulás. Ezt Fricz Tamás, az egyesület társalapítója is megerősítette a lapnak, miután értesültek róla, „provokátorok tervezik megzavarni a tiltakozó gyűlésüket”. Hogy kik, arról „nem kaptak információkat”. A civilek Victor Ponta magyarországi meghívását továbbra is elítélik. ■ AZ ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓBAN érintett ötezer fő feletti ön- kormányzatok harmadánál a legmagasabb, 70 százalékos át- vállalási mértéket határozta meg a kormány - közölte a Belügyminisztérium. A legkisebb (40 százalékos mérték) az érintettek hatodára vonatkozik. 278 - ötezer fő feletti - település közül 48-tól az adósság 40 százalékát, 92 településtől a 70 százalékát veszi át az állam. A konszolidációra tervezett 610,3 milliárd forint több mint kétezer szerződést vált ki. Ezek közül a legtöbb, 1527 szerződés forint alapú. Svájci frank alapú adósságból 370 szerződésnyit vállal át az állam, ennek összege 1,8 milliárd frank, vagyis több mint 420 milliárd forint. Euró alapú szerződésből 949 millió eurót, 276 milliárd forintot érint a konszolidáció. Ezeket 118 szerződés tartalmazza. A tárca az ötezer fő alatti 1710 település adósságáról - amelyeket tavaly év végén teljes egészében átvállalt - is készített szerződésre bontott kimutatást: ezen önkormányzatoktól 50 milliárd forint, 94 millió svájci frank és 2,9 millió euró adósságot vett át. ■ ■ Svájci frankos adósságból 420 milliárd forintot irttllal át »7 állam t a <
