Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-13 / 61. szám

HÍRSÁV Külföldön lesz Orbán március 15-én Brüsszelben lesz Orbán Vik­tor március 15-én - közölte Havasi Bertalan, a miniszter- elnök sajtófőnöke. A nemzeti ünneppel egy időben az uniós állam- és kormányfők szoká­sos tavaszi találkozóját tartják. A csütörtökön kezdődő csú­cson a kormányfő pénteken tart sajtótájékoztatót - jelezte Havasi Bertalan. ■ VG Fejlesztési dömping a közutakon összesen 450 milliárd forint értékű infrastrukturális fej­lesztési projekt kivitelezését és előkészítését kezdi meg az idén a Nemzeti Infrastruktú­ra Fejlesztő Zrt. (NIF). A je­lenlegi és a 2014-ben induló, új uniós költségvetési ciklus forrásaiból megvalósuló pro­jektekre az első közbeszerzési pályázatok kiírása már már­ciusban várható. Megépül az M86-OS gyorsforgalmi út Sze- leste-Csorna közötti szakasza és az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szaka­sza. Elkerülő utak épülnek Seregélyes, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Kecs­kemét, Zalalövő és Nádasd térségében is. ■ MTI Rekordokat (gémek a közfoglalkoztatásban Czomba Sándor meg fogja haladni a három- százezret az idén a közfog­lalkoztatásban részt vevők száma - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatá­sért felelős államtitkára. Ez a létszám rekordnak számít, ahogy a közfoglalkoztatásra költött összeg, 153,7 milli­árd forint is. Az idén bővítik azoknak a településeknek a körét, amelyek pályázhatnak a teljes állami finanszírozás­sal futó Start munkaminta­programokra. Ezentúl a hát­rányos helyzetű kistérségek mellett azok a kistérségek is pályázhatnak, ahol a települé­sek legalább a fele hátrányos helyzetűnek minősül. ■ MTI Elfogadta az EP a kettős csomagot az európai Parlament (EP) Strasbourgban elfogadta a kettős csomagként em­legetett gazdaságpolitikai intézkedéssort. A csomag jövő évtől szorosabbra fűzi a koordinációs kötelezettséget az uniós tagországok között, és széles körű demokratikus felügyeletet teremt az euróö- vezetbeli országok költségve­tése tekintetében. A csomag rögzíti az euróövezeti pénz­ügyi segítségnyújtás konkrét eljárásrendjét is. «MTI Forintosrtiák a kkv-k devizahitelét? kilátások Mit vár Orbán? - 306 forintos euróárfolyam körül táncolt a hazai fizetőeszköz Kilenc hónapos mélypontra gyengült tegnap a forint. A pénz napok óta tartó gyengülését nem állította meg Orbán Viktor tegnapi felszólalása sem, amelyben többek között arról beszélt: a kormány lehetővé tenné a kkv-knak devizahiteleik át­váltását forintkölcsönre. Éber Sándor Csak tavaly június elején volt gyengébb a forint (307,4) az eu­róhoz képest, tegnap ugyanis már 306,9 forintos árfolyama volt az eurónak. Március eleje óta 10 forinttal emelkedett az euróárfolyam, a rekord 2012. januárjában 324,27-es szinten volt. Reggel 302 forintért adtak egy eurót. A befektetők elsősor­ban attól tartanak, hogy Ma- tolcsy György unortodox mone­táris politikát folytat majd a jegy­bank élén. Varga Mihály, az új nemzetgazdasági miniszter hét­főn átmenetileg tudta még erősí­teni a forintot, mivel kijelentet­te, hogy a kormánynak nem ér­deke a gyenge árfolyam, és 285- ös árfolyammal tervezték a költ­ségvetést. Tegnap délelőtt Orbán Viktor bejelentései után azonban foly­tatta esését a forint árfolyama. „Az idei év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kis- és középvál­lalkozások (kkv) elfogadható feltételek mellett átválthassák korábbi devizahitelüket forint­kölcsönre” - közölte a minisz­terelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyi­tóján. A kormányfő azt is meg­ismételte: nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekinté­lyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya leg­alább 50 százalék legyen. Kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 szá­zalékos adókulcsra, de úgy vélte, erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Meg­erősítette, hogy a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növeke­dés, annak egy részét erre kell fordítani. Orbán szerint 2014-ben érzé­kelhető gazdasági bővülés lesz, nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már az idén meghalad­ni a költségvetésben prognoszti­zált, 0,7-0,9 százalékos növeke­dési ütemet. Mint mondta, 2011- ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. „Ha pedig így lesz, július l-jével A parlament kedden törvény­ben tiltotta meg, hogy az ener­giaszolgáltatók áraikba be­számítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jöve­delemadót, illetve a közműve­zetékek után fizetendő adót. A szabályozás arra is kitér, hogy ha a Magyar Energia Hi­vatalnak (MÉH) a rendszer­használati vagy a csatlakozá­si díjakat megállapító határo­zatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kí­vül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jog­erőre emelkedése után lehet­a már életbe lépett munkahely­védelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segí­tése és a kkv-k terheinek csök­kentése érdekében” - mondta a kormányfő. Kulcskérdésnek tartotta, hogy kamatszint ala­csony legyen Magyarországon, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket ér­hessenek el. A foglalkozatás kapcsán Orbán szerint nem vagyunk már attól a séges. A kormányfő hétfőn botrányosnak nevezte azt a bírósági ítéletet, mely szerint a gázszolgáltatóknak adtak igazat az energiahivatal (MÉH) rendszerhasználati díjakat meghatározó rendele­tével szemben indított elsőfo­kú bírósági felülvizsgálat so­rán. A gázcégek arra hivat­koztak, hogy az energiahiva­tal eljárása nem felelt meg a földgáztörvénynek, amely sze­rint a díjakat az indokolt mű­ködési és tőkeköltség figye­lembevételével kell meghatá­rozni. Az energiaszolgáltatók céltól messze, hogy annyi mun­kahely legyen, amennyi munkát kereső ember. Szerinte a Start­munkások nagy része cigány, akiknek először munkakultúrát kell tanítani. Megerősítette, hogy mind az e-útdíj bevezetése, mind a pénztárgépek online összeköté­se az adóhatósággal megvalósul, ahogyan végigviszik a dohányke­reskedelem átalakítását is. „A felsőoktatással kapcsolat­ban elmondta, hogy az idén 50 milliárddal kapnak többet az in­tézmények, de most már nem úgy szerint ugyanis az őket janu­ár 1-jétől sújtó új terhek - így a közműadó, a tranzakciós illeték, a Robin Hood-adó kul­csának emelése - indokolt költségnek számítanak, a MÉH azonban nem sorolta őket a lakossági áremelést megalapozó költségek közé. A FiDESZ-FRAKCió kérésére csütörtökön rendkívüli ülést tart a parlament. Az energia- hivatalt szeretnék rendeletal­kotási joggal felruházni, hogy megvédhesse a rezsicsökken­tés ügyében hozott esetleges bírósági döntéseket. költhetik, ahogyan ők szeretnék, így nem a működésre, hanem az adósságok kezelésére kell költe­niük, mint például a gyalázatos konstrukciónak nevezett PPP- szerződések kiváltására. Kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindí­tását a nemzetgazdasági mi­niszter is. Varga Mihály meg­jegyezte, az Új Széchenyi Terv­ben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, ezért gyorsítani kell. Az unió következő költségve­tési időszakának feladatairól el­mondta, az EU-s nagyprojektek­kel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci ala­pon a munkahelyek számát nö­veljék. Varga az egyik legfonto­sabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse, ebben a tárcaveze­tő számít a kamarára is. Parragh László, az MKIK el­nöke közölte, a kamara akar mű­ködni a területi döntéshozókkal az uniós pályázatok támogatásá­ban, és elbírálásában. Törvényt hozott a parlament a tranzakciós díj áthárításának tilalmáról Merkel kiszámíthatóbb gazdasági környezetet kért a magyaroktól - Adernek az alaptörvény módosítását is szóvá tették Angela merkel német kan­cellár kiszámíthatóbb gazda­sági környezet kialakítását kéri Magyarországtól - közöl­te tegnap Áder János Berlin­ben. Az államfő Guido Wes­terwelle német külügyminisz­terrel, majd Merkellel folyta­tott megbeszélése elmondta: a német kancellár nagyon fon­tos eredménynek tartja a né­met-magyar gazdasági kap­csolatok kedvező alakulását. UGYANAKKOR FELKÉRTE Őt, közvetítse álláspontját, misze­rint „ nagyobb figyelmet kelle­ne fordítani a jövőben a jog­szabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítha­tó gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszony­lag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a ma­gyargazdaságot”. Orbán Vik­tor tegnap az iparkamara rendezvényén azt mondta, nem lehet úgy kormányozni, se nem élni, ha valakik min­dig azon gondolkoznak, mit szólnak mások, „mit szól majd Merkel asszony”, s „épp ott van szegény köztársasági elnök úr”. A hétfői alkotmánymódosí­tás kapcsán Áder elmondta: megfigyelhető volt, hogy az ügyben tárgyalópartnerei „nem kellő pontossággal kap­tak tájékoztatást". Az alap­törvényről a felek egymásnak meglehetősen ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg. MAGYARORSZÁG ELKÜLDI az alkotmány negyedik módosí­tásának tervezetét a Velencei Bizottság számára, hogy az Áder Jánost berlini látogatásának második napján fogadta Angela Merkel Európa Tanács alkotmány- jogi tanácsadó testületé megvizsgálhassa a javasla­tot alkotmányjogi szempont­ból - erősítette meg Marto- nyi János külügyminiszter Brüsszelben. az európai Bizottság szó­vivője, Olivier Bailly kedden még nem tudta megmonda­ni, meddig fogja tanulmá­nyozni és elemezni az unió javaslattevő-végrehajtó in­tézménye a magyar alaptör­vény-módosítás szövegét. Azt is vizsgálja a testület, hogy a magyar parlament által elfogadott törvény ma­radéktalanul eleget tesz-e az Európai Bíróságnak a bírák kötelező nyugdíjkor­határának leszállítása ügyé­ben hozott tavaly novemberi ítéletének. 4 Á 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom