Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-01 / 51. szám

2 2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK KÖRKÉP JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE Miért nem így megy 20 éve? nincs annál elkeserítőbb, mint amikor az ember te­hetetlenül, dühtől könnyes szemmel csak azt rögzíthe­ti magában, hogy semmit sem léphet a közszolgáltató valamelyik bántó intézke­désével szemben. Legyen arról szó, hogy a tetőtérben már csordogálni is csak szakaszosan képes a me­leg víz, holott az 1,2 báros nyomásról szerződése van a vízművel, vagy a gáznak egyre kisebb a fűtőértéke, netán a szennyvízcsatorná­ból áramlik a bűz nagy me­legben az egész környéken. Máskor meg egy érthetet­lenül magas összegű elma­radt áramszámla - egyálta­lán melyik számla érthető, hiszen egytől egyig magya­rázat nélküli számtengert kapunk - miatt rendelik be az embert az ügyfélszol­gálatra, s évekkel korábbi leolvasásokra hivatkozva sóznak a nyakába több tíz­ezres tételeket. VALAMIT AZÉRT Csak VÍSZ a víz, mert egy új elképzelés szerint ezentúl a szolgál­tatóknak negyedévente kötelező lesz leolvasni az órát (igaz, első k,örben csalt a gázról és az áramról van szó)rj.Talán mégsem kell Ae, a továbbiakban szó sze­rint „kiszolgáltatottnak” érezni magunkat, mert ha megkérdeznék az utca emberét, hogy mit érez ma az országban monopol- helyzetűnek, tízből kilenc valamelyik közműellátást említené. Sőt, sokkal több ügyfélszolgálat fog mű­ködni, és a leolvasók nem délelőtt tízkor, bejelentés nélkül érkeznek, hanem az esti órákban. Szóval még az is előfordulhat, hogy a dolgokat előrevivő pár­beszéd alakul ki ügyfél és szolgáltató között. Döbbe­netes újítás. Már csak az a kérdés, miért nem ment mindez alapból, több mint két évtizedes nekifutás nélkül? Hozamot visz a kamatvágás? új irány A bankban lekötött pénz most „csak” az értékét őrzi meg KZ.A Döntési helyzetben igazán azok vannak, akiknek százezres, milliós megtakarításaik vannak, és azok lekötéséről szeretnének gondoskodni dél-dunántúl Újabb komoly feladványt kaptak azok, akik még tudnak takarékoskod­ni, eredményesen szeretnék fialtatni félretett pénzüket. Kaszás Endre A jegybanki alapkamat leg­utóbbi csökkentésére (5,25) na­gyon gyorsan reagált a legtöbb kereskedelmi bank. A hazai pénzintézeteknél a b^ti kama­tok 5 százalékhoz közelítenek, ami szakértők szerint a lélekta­ni határt jelenti. Az éves szinten számított ötszázalékos kamatból ugyanis ha leszámoljuk a kötele­zően teljesítendő személyi jöve­delemadót, már alig több mint 4 százalékos nettó hozamnál tartunk. Végül, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét is (ez aktuálisan 3,7, egy hónappal ezelőtt 4,9 százalék volt), akkor azzal szembesülünk, hogy a bankban lekötött pénzünk nem hoz semmit, talán csak az érté­két őrzi meg. Szakértők szerint a bankbeté- tesek döntésétkét tényező befo­lyásolhatja. Egyrészt középtávon stabilan tartja magát az a véle­mény, hogy a jegybanki kamat­vágás nem áll meg, és már akár a nyár folyamán elérheti a 4,5 százalékos kamatszintet. Ez to­vábbgyűrűzve a betéti kamatok­ba tovább ronthatja a betétesek hozamokhoz fűzött kilátásait. A másik tényező, hogy nem min­den kereskedelmi bank viszo­nyul azonos módon a kamatvá­gásokhoz. Azok a pénzintézetek, amelyek esetleg ügyféltoborzó lehetőséget látnak a kialakult helyzetben, a hazai banki átlag­nál magasabb hozamot kínál­nak kuncsaftjainak, ami ügyfél­vándorlást generálhat. A jegybanki döntésnek nincs igazán kihatása a számlave­zetésekre. pöntési ijfjyyetben igazán azok vannak, akiknek százezres, adott esetben -milli­ós megtakarításaik vannak, és azok lekötéséről szeretnének megnyugtatóan gondoskodni. Az új szituáció kapcsán a szak­értők szerint újra felértékelőd­hetnek a befektetési alapok aján­latai. Utóbbi kapcsán ugyanak­kor figyelni kell a kockázatokra is, amik vállalása vagy kizárása alapvetően befolyásolják a hoza­mokat. Más vélemény szerint a kamatvágás jótékony hatással lehet az ingatlanpiacra, ugyan­csak a prognózisokban szerepel a lakossági fogyasztás várható fölélénkülése. , Lassabban reagál a bankszek­tor a jegybanki, Jtamatvágásra a hitelkamatok terén. Az ingat- lankölcsönök, szabad felhasz­nálású jelzáloghitelek kamatai is kétszámjegyűek, nem be­szélve az áruvásárlási kölcsö- nökről. Fogyasztás élénkítheti a gazdaságot A jegybanki alapkamat csökken­tésének célja a hazai gazdaság növekedési pályára állítása. Az alapkamat csökkenése ugyanis némi késéssel olcsóbbá teheti a forráshoz jutást a gazdasági sze­replők számára. Utóbbitól azt várja a kormányzat, hogy újra beindítja a Magyarországon meglehetősen régóta vegetáló be­ruházási, fejlesztési kedvet. Utób­bi különösen a gazdaság jelentős szeletét adó kis- és középvállalko­zásoknál hiányzik, aminek követ­keztében tavaly újra a 2009-es szintre zsugorodott a gazdaság teljesítménye. A KAMATCSÖKKENÉS, és a Vele párhuzamosan elvárt infláció- mérséklődés másik következmé­nyeként a hazai fogyasztás élén­külésére számít a kormányzat. Ez egyrészt a gazdaság erősödé­sét táplálhatja, másrészt pedig növelné a központi adóbevétele­ket. Megállapodás: három falu csatlakozott Dombóvárhoz dombóvár Mától közös önkor­mányzati hivatalt alkot Dombó­vár, Szakcs, Lápafő és Várong, az erről szóló megállapodást tegnap írták alá a polgármeste­rek, Szabó Loránd, Braun Attila, Takács Zsolt és Brunner Dezső. A korábban körjegyzőséget alkotó három falu együtt sem éri el az önállóság határérté­kének szabott kétezres lélek- számot - alig 1200-an élnek a településeken -, így kényszer- helyzetbe kerültek. A közös hi­vatalokról szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy kétezernél több lakosú települések képvise- lő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó meg­állapodás megkötését, ha ezt vele határos helység kezdemé­nyezi. Bár a Dombóvárral meg­állapodást kötő falvak egyike sem szomszédos a várossal, de a felek úgy látták, valamennyiük számára előnyökkel járhat a tár­sulás. ■ H. E. Kitörési pont a zöld gazdaság és az atomerőmű szekszárd Térségi programo­kat is készített az MSZP, mond­ta csütörtökön Szekszárdon Harangozó Gábor, az MSZP választripinyápak elpökhe- lyettese. Eszak-Magyarország, Budapest, jé$,a Balaton mgjlett Dél-Dunántúli fejlesztési terv is készült. A regionális progra­mokra azért van szükség, mert a fenti területeken az általános szakpolitikai programtól eltérő megoldásokra van szükség. A Dél-Dunántúl az unió régiói közt az utolsó húszban foglal helyet. A gazdasági szerkezet- váltás legfontosabb eleme az Európában legversenyképe­sebb zöld gazdaság hálózatos fejlesztése lehet. Heringes Anita, az MSZP Tolna megyei alelnöke, a prog­ram koordinátora arról beszélt, hogy fel kell készülni a Paksi Atomerőmű várható bővítésé­re. A 3 ezer milliárdos prog­ram harminc százalékát lehet­ne helyben, illetve a régióban tartani, ha erre a vállalkozókat felkészítik, mondta. ■ 1.1. HIRDETÉS Révbe ért a dunai kikötő fejlesztése 0 SZÉCHENYI TERV kapacitásbővítés A beruházás az egész térség versenyképességét javítja A helyi gazdaság életében je­lentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági cégek. Si­keresen ezt a tevékenysé­get is csak úgy lehet végez­ni, ha a különböző tevékeny­ségeket koordinálják. A Bló- ker Zrt. maga is foglalkozik agrártevékenységgel a szol­gáltatások terén, de a fő te­vékenysége a térség terme­lőinek integrálása, a meg­termelt termények felvásár­lása, értékesítése. Az álta­luk megtermelt árut értéke­síti immár 13 éve, sikerrel. A cég életében jelentős áHomás érkezett el a Bogyiszlói Köz­forgalmú Kikötő fejlesztésé­vel. EU-támogatással valósul meg a jelenlegi kikötő kapa­citásának fejlesztése, amely a helyi cégek életére is jelen­tős hatással lehet. Bogyiszló, 2013. március 1. - A BLÓKER Zrt. az utóbbi években egyre nagyobb arányban bonyolít­ja kereskedelmi tevékenysé­gét vízi úton, a dunai közfor­galmi kikötőn keresztül. A kereskedelmi tevékenységé­nek alapja a térségben vég­zett mezőgazdasági integrá­ciós tevékenység, amelynek következtében sikerült egy stabil, megalapozott gazdál­kodást kialakítani. A cég fo­lyamatosan fejlesztette és fejleszti a logisztikai és ke­reskedelmi tevékenységé­nek alapjául szolgáló infra­struktúrát. A további fejlő­dés érdekében szükségszerű a meglévő, jó állapotú kikö­tő fejlesztése a növekvő szál­lítási, kereskedelmi igények kielégítése érdekében. En­nek elérése érdekében már évekkel ezelőtt elkezdődött a kikötő bővítésének terve­zése. A létesítési engedély már 2009-ben rendelkezés­re állt, azonban a cég lehető­ségeit meghaladta az önerő­ből történő megvalósítás. A KÖZOP-2009- 4.1.1-09-2010 felhívást pontosan ilyen fej­lesztésekre írták, ezért a cég megpályázta azt. A több mint 150 M Ft értékű beru­házáshoz 128 M Ft össze­gű támogatást nyert. A be­ruházás részeként megvaló­sult a kikötői berakodókapa- citás növelése, amely egy új fogadógarat, új berakó- híd és ikerszalagok telepítését foglalja magában az ehhez tartozó technológiai fejlesz­téssel. A Blóker Zrt. növeke­désének záloga, hogy kikö­tőjében a felmerülő igénye­ket ki tudja elégíteni. Célja, hogy partnereit és ügyfeleit magas színvonalon ki tudja szolgálni és javítsa a térség versenyképességét. A beru­házás fontos követelménye volt, hogy a kikötőfejlesztés a regionális fejlesztést is szol­gálja. A beruházás befejezé­sét követően a Blóker Zrt. ke­reskedelmi tevékenysége az igényeknek megfelelően bő­vülni tud, mind mennyiségi­leg, mind minőségileg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 60 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. MAGYARORSZÁG MEGÚJUL

Next

/
Oldalképek
Tartalom