Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám

2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK KOZELET^^™ Felfüggesztette a tárgyalásokat a magyar hitelről a valutaalap Uj alapokon a kapcsolatok lehetőségek Városföld térségi gázközponttá válhat, újraindulhat az Ikarus-gyártás „mindig is készenléti hitelről beszéltünk a magyar kormány­nyal” - mondta Gerry Rice, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) külkapcsolatokért felelős igaz­gatója. Szerinte az IMF készen­léti hitelmegállapodás alapjá­ul szolgáló tárgyalásokat foly­tatott a magyar kormánnyal, ám a tárgyalásokat felfüggesz­tették. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben azt mond­ta, hogy az IMF nemet mondott az elővigyázatossági keretre, mivel hitelt akarnak adni, de Magyarország csak - az úgy­nevezett Flexible Credit Line-t igénybe véve - védőhálót sze­retne. Rice tegnapi sajtótájékoz: tatóján úgy fogalmazott, hogy a készenléti hitelkeretet a ma­gyar kormány kezelhetné elővi­gyázatossági hitelként. Szakér­tők szerint az IMF a „jó tanuló” országoknak tartja fenn az elő­vigyázatossági hitelkeretet. Az IMF a hét elején kiadott, az elmúlt hetekben zajlott vizs­gálatát összegző országjelenté­sében azt írta, hogy a kedvező globális piaci kondíciók miatt csökkent a kormányzaton a fi­nanszírozási nyomás, de a gaz­dasági kilátások továbbra is gyengék Magyarországon. Az IMF a IV. cikkely szerinti jelen­tésében kiemelte, hogy a gaz­daság a második recesszióval néz szembe négy éven belül, miközben a fogyasztás és a be­ruházás csökken, és a munka- nélküliség magas. Ezen kocká­zatok miatt látta úgy a valuta­alap, hogy hazánknak készen­léti hitelre lenne szüksége. A Nemzetgazdasági Minisz1 térium 2011. november 17- én jelentette be, hogy tárgyal­na az IMF-fel, néhány nappal az után, hogy a tárca vezetője, Matolcsy György azt mondta: „az IMF ellen hangoljuk a gaz­daságpolitikát”. Az elmúlt több mint egy év is hasonlóan el­lentmondásosan zajlott. A ma­gyar tárgyalódelegációt előbb Fellegi Tamás nemzeti fejlesz­tési miniszter, később Varga Mihály vezette. ■ VG Magyarország régiós gáz­elosztó központtá válhat, lendületet kaphat több hazai cég oroszországi kivitele, talán még az Ikarus is életre kelhet. Minderre akkor van esély, ha sikerrel zárultak az Orbán Viktor vezette magyar kormányküldöttség tegnapi moszkvai tárgyalásai. B. Horváth Lilla - Tar Gábor Jelentős fejlődési lehetőség kí­nálkozik számos magyaror­szági cég, iparág számára, ha a fő kérdésekben közös nevező­re jutott tegnap az Orbán Vik­tor miniszterelnök vezette ma­gyar küldöttség vendéglátóival, Vlagyimir Putyin orosz elnök­kel, illetve Alekszej Millerrel, a Gazprom első emberével. A nyi­latkozatok biztatók: Putyin azt közölte, hogy az orosz cégek részt vennének a magyarorszá­gi erőművek felújításában, újak építésében, s hogy Magyaror­szág Oroszországnak kétségkí­vül prioritást élvező partnere Kelet-Európábán. Az elnök ki­tért a magyar termékek orosz piaci sikereire, a gyógyszer- ipart pedig külön kiemelte. „Mi, magyarok tisztában va­gyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszor­szág súlyával és jelentőségével is” - hangsúlyozta Orbán Vik­tor. Mint mondta, reméli, hogy nőni fog a hazai cégek orosz- országi kivitele. Közölte: kor­mánya bátorítja Oroszország magyarországi befektetéseit, kifejezetten szeretné megtar­tani a két ország közötti ener­getikai együttműködést, és az energiarendszer bővítésében is számít „Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, vi­lágszínvonalútechnológiájára”. A Világgazdaság értesülé­sei szerint a magyar fél kér­te a tárgyalásokon, hogy a Magyarországra Szerbiánál beléptetendő és Szlovéniánál kiléptetendő Déli Áramlat A magyar-orosz külkereskedelem áruszerkezete (2011, millió dollár) MAGYAR KIVITEL Összesen 3574,5 Gépek, berendezések 1928,8 Feldolgozott termékek 1333,5 Élelmiszer, ital, dohány 248,0 Energiahordozók 36,4 Nyersanyagok 27,8 MAGYAR BEHOZATAL Összesen 8875,6 Energiahordozók 8020,3 Nyersanyagok 400,2 Feldolgozott termékek 331,5 Gépek, berendezések 122,7 Élelmiszer, ital, dohány 0,9 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH tranzitvezetéknek legyen le­ágazása a hazai gázelosztásban jelentős szereppel bíró városföl­di gázlétesítmények felé. Fel­kínálta, hogy a magyarországi gáztárolók szolgáljanak majd a Déli Áramlat térségi háttér-lé­tesítményeiként. Szóba kerülhetett a gázalapú petrolkémia hazai fejlesztése is. A szegmenst Magyaror­szágon a Péti Nitrogénművek képviseli műtrágyagyártás­sal, illetve az iparnak eladott vegyszerek előállításával. Ez azonban kibővíthető a rob­banóanyagként és számos te­rületen gyártási alapanyagként használt ammónium-nitrát előállításával. A cég mögött ál­ló Bige László ennek kapcsán lapunkkal közölte: tudja, hogy túlkínálat van az orosz gáz­ból, de őt még nem keresték Jelentős magyar hiány a kereskedelemben Oroszország hazánk ke­reskedelmi partnereinek rangsorában Németország után a második helyen áll. Az exportunk közel 3,6 milli­árd dollár volt 2011-ben, míg importunk meghaladta a 8,8 milliárdot, vagyis a behoza­tal a kivitel 2,5-szeresét tette ki. Hazánk és Oroszország közötti külkereskedelmi for­galmat már hosszú ideje je­lentős magyar hiány jellem- < zi. A passzívum nagyságára a legnagyobb hatással az importált energiahordozók piaci árának alakulása van. Importunk 90 százaléka ugyanis energiahordozó. Vlagyimir putyin a tárgya­lásokon azt is megjegyezte, hogy a befektetések az utób­bi három évben nem, vagy csak nagyon alacsony mér­tékben növekedtek, ezért ezen a területen további lehe­tőségek vannak az együttmű­ködésre. A Magyarországon befektetett orosz tőke állomá­nya mintegy három milliárd dollárt tesz ki, Oroszország­ban pedig kétmilliárd dollár­nyi a magyar befektetés érté­ke - derül ki a Kreml sajtó- szolgálata által összeállított háttéranyagból. TOVÁBBI RÉSZLETEK: WWW. vg.hu/moszkva meg cége termelésbővítése ügyében. Ugyanez a kölcsönös érdek áll amögött is, hogy Oroszor­szág szeretne minél nagyobb mértékben a gázüzemű vagy hibrid járművekre támasz­kodni tömegközlekedésében és áruszállításában. Informá­cióink szerint a mostani út előtt már egyeztettek a hazai Ikarus gyártás újraindításáról is. Oroszország évi 10 ezer gáz­üzemű járműre lenne vevő. Úgy tudjuk, orosz várakozá­sok szerint a magyarországi, illetve a közös projektek fi­nanszírozásában az eddiginél nagyobb szerep juthat a már Magyarországon is megje­lent Szberbankra, esetleg az Ausztrián keresztül a tér­ség egészében aktív VTB-re (Vnyestorgbank), de általában is erősödhetnek a magyar­orosz pénzügyi kapcsolatok. Tegnap - a határidő napján- Budapesten aláírták az E.On Földgáz Trade és az E.On Földgáz Storage MVM általi megvásárlá­sát - ezt Orbán Viktor jelentette be Moszkvában. Az aláírás után- vállalati szinten - Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója felel a hosszú távú gázimport szerződésért, általában is a gáz­ipari együttműködésekért, de a gáztárolással kapcsolatos ügye­kért is. Tegnap ő képviselhette az MVM Paks II Átomerőmű Zrt-t is. Annak alapján viszont, hogy az orosz eladóval nem az E.On Földgáz Trade-nek, hanem az orosz-német Panrusgáz Zrt- nek vannak érvényes szerződé­sei, tegnap terítékre kerülhetett az is, hogy a Panrusgázra a jövő­ben milyen -(egyes várakozások szerint az eddigivel azonos) sze­rep jut a gázimportban. Megkerülhetetlen volt az egy vagy két új paksi blokk telepí­tésének kérdése is. ló eséllyel ezekre is utalt Vlagyimir Putyin az orosz cégek erőműépítési ambíciói említése kapcsán, s az erre való nyitottságát jelezte Orbán Viktor, amikor energia- rendszerünk bővítésére invitál­ta Oroszországot. Valószínűleg tárgyaltak a Magyarországot kelet-nyugati irányban átszelő, gyors áruszál­lítást lehetővé tévő vasútvonal kiépítéséről. Esetleg az orosz helikopterek is szóba kerültek arra reagálva, hogy Hende Csa­ba honvédelmi miniszer nemrég közölte, Magyarország új jármű­veket vásárolna. Az iparkamara véget vetne a nem piacképes szakoknak kerekasztal Az MKIK nagyobb hatáskört szeretne kiharcolni magának a felsőoktatásban Megalakult a Felsőoktatási Ke­rékasztal, az alakuló ülésén három munkacsoport jött létre - jelentette be az emberi erőfor­rások minisztere. A fórumon részt vett Balog Zoltán mellett a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája (HÖOK), a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) és a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). A finanszírozási munkacso­port feladata az aktuális prob­lémák feltárása, megoldási ja­vaslatok kidolgozása lesz. Dön­tenek majd a felsőoktatásba az idén tervezett 47 milliárd forin­tos többletforrásról az adósság- állomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására. A hallgatói felelősség mun­kacsoportban főként a hallgatói szerződésekkel foglalkoznak majd. A strukturális-tartalmi­ban kerül napirendre a felsőfo­kú szakképzés felülvizsgálata, a felvételi eljárás, az egyetemi és hallgatói autonómia kérdés­köre, valamint az is, hogyan válasszák a rektorokat. A szakértői anyagok kicse­rélése után már a jövő héten összeülnek a munkacsoportok. Balog kiemelte, hogy ha tör­vénymódosításra van szükség, akkor azt már a tavaszi parla­menti ülésszakra be szeretnék terjeszteni. Parragh László kamarai elnök forrásátcsoportosítást szeretne A tárcavezető elmondta: vita volt a kerékasztalon résztvevők köréről, a HÖOK más szerveze­teket is bevont volna. Ellentétes vélemények voltak a pénzügyi­irányítási rendszerrel kapcso­latban is. „A gazdasági szerep­lők nem terhelhetők tovább, hogy megoldják a felsőoktatás vagy más alrendszerek finan­szírozását, ezért az alrendsze­rek átalakítására van szükség - hangoztatta Parragh László. Az MKIK elnöke szerint a kü­lönböző alrendszerek között kell átcsoportosítani forrásokat, ami valószínűleg konfliktusok­kal fog járni, de ez elkerülhe­tetlen. Parragh kiemelte, hogy az egész magyar gazdaságot képviselve nem akarnak bele­szólni az egyetemek autonómi­ájába, vagy a hallgatói önkor­mányzatok működésébe, nekik az a fontos, hogy piacképes tudással jöjjenek ki a fiatalok az intézményekből. Szerinte jelentős túlképzés volt olyan szakokon, amelyekben a fiata­lok nem tudnak elhelyezkedni. A Népszabadság birtokába ke­rült dokumentum szerint az MKIK minisztériumi funkció­kat követel magának a felsőok­tatás átalakításában. Megszün­tetnék az egyetemek gazdasági autonómiáját, beleszólnának az intézmények gazdálkodásá­ba, de még az oktatás tartalmá­ba is. ■ É. S. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom