Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-04 / 29. szám
4 2013. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ SZEKSZÁRDI JÁRÁS , _____ HÍ RSÁV Nekitolta a fának az autót előzés közben szekszárd Meg akart előzni egy személyautó egy előtte haladó másikat a Béri Balogh utcában, a jármű azonban megcsúszott az úton, és az előzni kívánt autót nekitolta a bicikliét mentén álló fának, mely ennek következtében ki is törött. A vétkes autóban ülők közül senki sem sérült meg a szombati balesetben, nem úgy a másikban, ahol bár a sofőrnek nem esett baja, a két utasa közül az egyik könnyű, míg a másik súlyos sérüléseket szenvedett. Az eset körülményeit a rendőrség még vizsgálja. ■ M. Á. Szakértő segítséget nyújt a rászorulóknak SZEKSZÁRD Dr. Schall Norbert ügyvéd tart fogadóórát minden hónap első és második szerdáján 8.30 és 12.30 óra között a Lakható Szek- szárdért Közhasznú Egyesület Tolna Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Szekszárd Béla király tér 6. szám alatti irodájában. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság referense tevékenységét térítésmentesen végzi. ■ V. M. II. János Pál pápáról tartottak filmvetítést dombóvár AII. János Pál pápa életéről szóló A fehér ruhás vándor című filmet vetítették a művelődési házban. Az alkotás a korai lengyelországi évektől kezdve, 2005- ben bekövetkezett haláláig mutatja be Karol Wojtyla életét. A filmben többen között a Dalai Láma, Tibet lelki vezetője, Lech Walesa, a Lengyel Köztársaság volt elnöke és Plácido Domingo énekes is felidézte a néhai pápához fűződő viszonyát. ■ H. E. HIRDETÉS Ergonom Munkavédelmi Szolgáltató Kft. MUNKAVEDELEM, TŰZVÉDELEM, ÜZEMORVOSLÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM + 36 30 - 247 92 22 www.ergonom.hu Ha sikerül, pezsgővel ünnepelnek népi kezdeményezés Négy külterület inkább más településhez csatlakozna Kovács Jánosné is Jánosmajorban lakik. Tengelic helyett Szedreshez szeretne tartozni a településrész. A helyiek szerint arra a közlekedés is jobb Jelenlegi önkormányzatuk helyett inkább Szedreshez, illetve Kölesdhez tartozna a jövőben Tengelic négy településrésze. Legalábbis elindult egy ezt célzó népi kezdeményezés. Az első lépés megtörtént: az aláírásgyűjtő ívék hitelesítése folyamatban van. Steinbach Zsolt Tizenkét szirmú napraforgó virul Tengelic címerében. A falu ugyanis tizenegy külterülettel is rendelkezik, ezzel Tolna megyében mindenképpen csúcstartó. Hogy megmarad-e ez a sok, egymástól meglehető- , sen távol levő, jellemzően na- I gyón kis lélekszámú telepü- a lésrésze a községnek, az a kő- j= vetkező hónapokban eldőlhet. | Két-két külterület - Jánosma- s jor és Alsóhídvég, illetve Kö- zéphídvég és Katalinpuszta - mindenesetre a jelek szerint Tengelic helyett inkább Szedreshez, illetve Kölesdhez szeretne csatlakozni. A válási szándék elsősorban a településrészek földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Magyarán: jóval közelebb vannak Szedreshez és Kölesdhez, mint Tengelichez. - Ha muszáj, Kölesdre még gyalog is be tudunk menni, de Tengelic nagyjából tíz kilométerre van tőlünk - magyarázta Csopák Mihályné, aki immár tizennyolc éve él családjával a mindössze tizenöt-tizenhat lelkes Középhídvégen. A gyerekek Kölesdre, vagy Szekszárdra járnak óvodába, iskolába, de Kölesden veszik igénybe az orvosi ellátást és ott is vásárolnak. A buszjárat is sokkal jobb Kölesd, illetve a megyeszékhely irányába. Az sem erősíti Tengelic vonzerejét, hogy a község a paksi járáshoz került, az atomvárosba Középhídvég- ről eljutni tömegközlekedéssel pedig végképp nem egyszerű. - És még egy buszvárónk sincs - tette hozzá az asszony, aki úgy emlékszik, hogy évekkel korábban is volt már egy aláírásgyűjtési akció az elválás érdekében, de az nem járt eredménnyel. Fél tizenkettőre hazaér A mintegy száz lelkes János- major és Szedres esetében talán még egyértelműbb a helyzet, a kívülálló számára is: az egymástól csupán mintegy három kilométerre fekvő két települést a 63-as főút köti össze, kifejezetten jók a közlekedési lehetőségek mindkét irányba. Egy a neve mellőzését kérő, immár ötvenöt éve lános- majorban élő asszony szerint szinte minden Szedreshez köti őket, és Szekszárd is könnyen, gyorsan elérhető. - Ha Tengelic- re kell mennem busszal, akkor reggel hétkor el kell indulnom, és három óra körül érek haza. úgy tudjuk, készült egy előzetes felmérés arról, mennyien értenek egyet a Tengelictől való elválásra. Ez alapján szinte százszázalékos a változás támogatottsága a négy külterületen. A procedúra azonban még nagyon az elején tart: az aláírásgyűjtő íveket leadták, azok hitelesítéséről ezután dönt a tengelici jegyző. Kétféle ív van, az egyiken az a kérdés szerepel, hogy az illető egyetért-e az adott településrész jövőbeni KölesdHa Szedresbe, akkor fél tízkor indulok, és fél tizenkettőre már itthon vagyok - érzékeltette a különbséget. Az asszony ráadásul úgy érzi, hogy a mindenkori tengelici önkormányzat mostohagyerekként kezelte őket, nem törődött eléggé Jánosmajorral, ahonnan aki tud, elköltözik. Ezen a településrészen is volt már korábban kezdeményezés az elválásra, de az sem járt sikerrel. Elmondása szerint most viszont nem találkozott még olyan helybélivel, aki nemet mondott volna a Szedreshez való csatlakozásra. - Ha sikerül, pezsgővel fogunk ünnepelni - fogadko- zott az asszony. hez való tartozásával. A másikon hasonló, csak Szedressel. a település egyesítésről helyi népszavazáson lehet dönteni. A referendumot, ha elegendő számú választópolgár kezdeményezte, köteles kiírni az önkormányzat. A tengelici rendelet szerint legalább 300 helyi választópolgárnak kellene indítványoznia az elválást, de a négy település együttes lakosságszáma is csak 172 fő. Ezen körül1 mény miatt népi kezdeményeA jánosmajori állampolgárok megkeresése alapján a szedresi képviselő-testület tavaly nyár elején már tárgyalt a külterület esetleges csatlakozásáról. A szedresi képviselők akkor elvi döntést hoztak: ha az ottani lakosság népszavazáson így döntene, akkor Szedres hajlandó fogadni a településrészt, amennyiben a tengelici önkormányzattal meg tud állapodni. Pozitívan viszonyulnak Kovács lános polgármester elmondta: hagyományos, több szálú a kapcsolat Szedres és lá- nosmajor között, így volt ez már zést indítanának annak érdekében, hogy a tengelici képviselő-testület vegye napirendre a témát. Ehhez ugyanis csak 160 hiteles aláírás szükséges a település egészéről. Ebben az esetben azonban a törvény csak a téma tárgyalására kötelezi a képviselő-testületet, arra nem, hogy ki is írja a népszavazást. A referendumon egyébként - amennyiben lesz - csak az érintett településrészek lakossága venne részt. az ő gyerekkorában is. Úgy vélte: ha az érintett lakosság életét az könnyebbé teszi, akkor nekik pozitívan kell viszonyulniuk a lakossági kezdeményezéshez. Mint mondta, részükről a fogadókészség továbbra is adott. Berényi István, Kölesd első embere is úgy gondolja, hogy kötelességük fogadni a Kölesd helységnév táblától mindössze néhány száz méterrel kezdődő Középhídvégen és Katalinpusz- tán lakókat. Már csak azért is, mert gyakorlatilag együtt élnek a kölesdiekkel. Mindkét polgármester hangsúlyozta, hogy még tavaly, amikor eljutott hozzájuk a lakossági kezdeményezés, együtt, személyesen tájékoztatták arról Tengelic polgármesterét. - A labda most Tengelicnél van - fogalmazott Kovács János. Egyelőre nem aktuális Gáncs István, Tengelic első embere érdeklődésünkre elmondta: a képviselőkkel informálisan már beszéltek a témáról, de a kérdést egyelőre nem tartják aktuálisnak. Érdemben akkor foglalkoznak az üggyel, ha már konkrét tények is ismertek lesznek ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Nagy a támogatottság, de a népszavazás kezdeményezéséhez kevesen vannak Arányosítják a költségeket közös hivatal Nem jönnek ki az állami apanázsból Gríffmadáron repülni jó könyvbemutató A népzenész gyermekverseket is ír Nem egészen hatvanmillió forint állami támogatás áll rendelkezésre az öt település - Harc, Kistormás, Kölesd, Medina és Sióagárd - által alkotott Köles- di Közös Önkormányzati Hivatal működtetésére. Az érintett képviselő-testületek a múlt héten Medinán rendezett együttes ülésen fogadták el az intézmény költségvetését - tudtuk meg dr. Baranyai Eszter jegyzőtől. Az állam, az ún. elismert köz- tisztviselői létszám alapján erre az évre 59,448 millió forintot biztosít az intézmény működésére. A kölesdi közös hivatal esetében ez a létszám eredetileg tizenhét lett volna, de az országgyűlés tavaly év végi döntése nyomán jelentősen, 13-ra csökkent. Ugyanakkor, mivel maradt a kirendeltségi feladat- ellátás, az ügyfelek megfelelő kiszolgálása érdekében muszáj legalább 16 főt foglalkoztatnia a közös hivatalnak. (A jegyzőn kívül Kölesd-Kistormáson öt,* ■ Összesen tizenhat köz- tisztviselőt foglalkoztatnak a kölesdi központú közös hivatalban Harcon három, Medinán kettő, Sióagárdon pedig négy köz- tisztviselőt alkalmaznak. Tervezik egy irodavezető foglalkoztatását is, ez az állás azonban még pályáztatás alatt van.) Az állami apanázsból a bérekre és a járulékokra mintegy negyvenhétmillió forint jut, a fennmaradó bő tizenkétmillió viszont nem fedezi az összes dologi költséget (pl. fűtés, villanyáram), ezekhez a tételekhez a településeknek is hozzá kell járulniuk. Az önkormányzatok igyekeztek minél igazságosabb megoldást találni a költségmegosztásra. E szerint az állami támogatásból a béreken felül rendelkezésre álló, a dologi költségekre jutó pénzt lakosságszám arányosan osztják el a települések között. Az ezen felül helyben felmerülő költségeket pedig minden önkormányzat saját maga biztosítja majd. ■ K. S. Medina Új oldaláról mutatkozott be Siklósi Krisztián. Az ismert népzenész gyermekversekkel jelentkezett. Griffmadáron repültem című verses-mondókás kötetét a múlt héten mutatták be a medinai könyvtárban. A medinai származású, jelenleg Szekszárdon élő alkotó legalább tizenöt éve gyerekek között él: ő a Csurgó zenekar gyermekműsorainak „frontembere”, népzenét tanít a bonyhádi zeneiskolában, néptánc foglalkozásokat tart több szekszárdi óvodában. Nem utolsó sorban pedig három kislánya van. Nem különösebben meglepő, hogy nagyjából két éve néhány soros gyerekverseket, mondókákat is ír. ÉK SHHHHBMhHSKD : ■J Siklósi Krisztián előadása Ezekből válogatott ki huszonkettőt, amelyek a Vajdáné Marsai Zsuzsanna és Siklósiné Heim Karolina által illusztrált, magánkiadásban megjelent, a megyei könyvtárban árult griffma- daras kötetben olvashatók. De akár énekelhetők is. Az lenne a csoda ugyanis, ha nem születtek volna még dallamok a versekhez. Sőt, a bonyhádi zeneiskola tanára, Ányos Andrea a növendékeivel már egy műsort is összeállított néhány megzenésített Siklósi-versből. A medinai könyvbemutatón is szólt a zene: Krisztián helyi zenészbarátainak közreműködésével tapasztalhatták meg a gyerekek, hogy griffmadáron repülni jó. ■ H. T. A A a i I 4 1
