Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-25 / 47. szám
2 2013. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ KÖRKÉP JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Akkor hány Magyarország is van? Brüsszelből érkező hírek szerint az Unió megmondóemberei és egyben döntéshozói nem hisznek a „magyar csodában”. Nem hiszik, hogy a költségvetési hiány három százalék alatt tartható, holott - honi, kormányzati források szerint - három éve három százalék alatt van. Magyarországról, jegybanki forrásokból származó hírek szerint az államadósság növekedett - Magyarországról, kormányzati forrásokból származó hírek szerint az államadósság csökkent. most akkor hány Magyar- ország is van? Van a hivatalos (a kormányzati) és a hivatalos (uniós), meg a másik hivatalos (jegybanki) forrás, meg a nem hivatalosan hivatalos (az ellenzéki), akik ugyebár saját bevallásuk szerint is hazudtak éjjel meg nappal, így jogosan merül fel a kérdés, miért ne tennék most is. Pláne most, így a választásokhoz közeledve. de akkor most ez hogy is van? Kinek hihet az átlag magyar? A tévében magabiztosan szónokló miniszter- elnöknek, aki szerint majdnem minden szép és (de azért nem elég...) jó, a korábban már hazugságon kapott ellenzéknek, vagy az igazát lényegi, vitás kérdésekben eddig alig-alig bizonyító Brüsszelnek? Ki tudja? mindenesetre ez a játék is a mi bőrünkre megy. Aki téved, nem saját kárára téved, hanem a mienkére. Rajtunk hajtják be - ha értjük, ha nem, mi is az a deficit -, ha nem annyi az annyi, meg azt is, ha elszabadul a svájci frank, még akkor is, ha nem tudjuk, merre van az alpesi állam. éppen ezért elvárható lenne minden érintettől, hogy az igazat, csakis az igazat vallja, ha így is, úgy is mi fizetjük meg az árát. Dráguló OKJ-s képzések oktatás Szeptembertől hosszabbak lesznek a tanfolyamok A felnőtteknek szervezett szakmai képzések egyre népszerűbbek az utóbbi években, de szeptembertől jóval drágábbak lesznek a 60 százaléktól gyakran akár 100 százalékig is terjedhet a támogatás mértéke. A rendszer komoly hátránya viszont, hogy az uniós forrásokból megvalósuló képzések csak a cégek szükségleteinek egy részét fedik le. A felnőttképzési kurzusok közül jelenleg a nyelvi tanfolyamok a legnépszerűbbek, továbbra is őrzik vezető helyüket, és ez várhatóan idén sem változik. A kormány ugyanis 12,5 milliárd forint értékű pályázaton mintegy 100 ezer ember nyelvi- és informatikai képzését tűzte ki célul. A képzési támogatás összege maximum 90 ezer forint lehet, a tanfolyam díjának azonban csak öt, hátrányos helyzetű településeken élők esetében pedig minimum két százalékát kell saját zsebből fizetni, így akár már 1800 forintért is tanulhat valaki nyelvet. Szeptembertől akár kétszer drágábbak is lehetnek az OKJ-s tanfolyamok, miután a kormány megemelte a képzésekhez tartozó minimum óraszámokat. Barta Katalin Idén szeptembertől - a korábban néhány hónap alatt elvégezhető tanfolyamok helyett - akár három évig is elhúzódó képzésekkel kell megküzdeniük az OKJ-s tanfolyamokra jelentkezőknek. A hír hallatán többen már megkongatták a vészharangot, néhány szakértő szerint a lépés miatt rosszul járnak a képzőintézmények és a tanulni vágyók is, hiszen jóval drágábban lehet részt venni egy-egy szakmát adó tanfolyamon. A tanárok szerint ráadásul egyes szakmáknál nincs is annyi tananyag, amivel meg lehetne tölteni a tantervet. A nagyobb szakképző intézetek vezetői közül viszont többen úgy vélik, hogy épp ideje a változásnak, mivel az elmúlt években a felnőttképzésben részt vállaló új szereplők alig fordítottak figyelmet a minőségi szakképzésre, s nyakló nélkül bocsájtották ki a néhány hetes tanfolyamok után az alulképzett embereket. A kormány azzal indokolta az óraszámok megemelését, hogy az utóbbi években any- nyira lecsökkent a képzések időtartama, hogy az már a minőség rovására ment. Lakos István, a Felnőttképzési Szövetség elnöke a napokban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ez bizonyos szakmák esetében valóban így történt, azonban a helyes eljárás az lett volna, ha minden képzésnél kü- lön-külön állapítják meg a minimum óraszámot. Az óraszámok megemelésével természetesen a költségek is nőnek, ráadásul drasztikusan, a Felnőttképzési Szövetség elnöke szerint akár a duplájára. A legtöbb cég ugyanis uniós forrású pályázatokon akar forráshoz jutni, s így akarja finanszírozni saját dolgozóinak oktatását. Tavaly egyébként körülbelül 21 milliárd forintnyi pályázati pénz állt a vállalatok rendelkezésére, körülbelül háromszor annyi, mint egy évvel korábban. Ezek a konstrukciók igen kedvezőek, hiszen ■ Sok képzéssel foglalkozó vállalkozásnál a feltételek is hiányoztak a minőségi oktatáshoz Megszűnnek a néhány hónapos kurzusok AMI JELENLEG biztos, hogy szeptember elsejétől a szakiskolai képzések időtartamához igazítják az OKJ-s tanfolyamok óraszámát. Ha például valaki egy olyan szakmát sajátítana el, amely a rendes iskolai képzésben két évet, azaz 2400 órát vesz igénybe, akkor ennek a felét, 1200 órát kell OKJ-s tanfolyamon eltöltenie. Heti kétszer 4-5 órával számolva ez azt jelenti, hogy a korábban néhány hónap alatt elvégezhető tanfolyamok három évig tartanának - nyilatkozta a napokban Lakos István, a Felnőttképzési Szövetség elnöke, aki szerint egyes szakmák esetében nevetséges, és értelmetlen a felduzzasztott óraszám. MAGYARORSZÁGON NAGYJÁBÓL 10 ezer felnőttképzéssel foglalkozó cég regisztráltatta magát, ebből azonban csak 5-6 ezer foglalkozik valóban ezzel a tevékenységgel. A mintegy 50 ezer tanfolyamon tavaly több mint 300 ezren szereztek valamilyen képesítést, azaz jelentős az érdeklődés a tanulói oldalról is. A munkanélküliek esetében azok, akik motiváltán végigcsinálták a tanfolyamot, többnyire el is tudnak helyezkedni. Ezeken a képzéseken ugyanis általában valamilyen szakmát sajátítanak el a résztvevők, amellyel növelhetik álláshoz jutásuk esélyét is. A legnépszerűbb képzések közé tartoznak a vezetői, a kommunikációs tréningek. Kis szerencsével az év madarát is láthatják a kirándulók PAKS Egyedi természeti adottságokkal rendelkezik a Paks- hoz tartozó Cseresznyés, ahol számos védett növény és állat megfigyelhető. Tömegével fordulnak elő a ritka sisakos és imádkozó sáskák. Az itt lévő fenyvesben megfigyelhetők az erdei vöröshangya-bolyok. A lápréten nyílik a kornistámics, az Ürgemezőn orchideák - kosborok - pompáznak. A környéken védett madarak: vörös vércse, egerész ölyv, gyurgyalag, búbos banka fészkelnek. Kis szerencsével a kirándulók a 2013-as év madarát, a gyurgyalagot, és az év kétéltűjét, a barna ásóbékát is felfedezhetik itt. Ebben a környezetben található a Cseresznyéskert Erdei Iskola, amely májustól fogad elsősorban gyermekcsoportokat, de kikapcsolódni vágyó baráti társaságokat is. A műszaki átadás már megtörtént, most a berendezés, a bútorok szállítása van folyamatban. ■ V. T. Ebben az évben is gazdag lesz a programkínálat Paks A kalandvágyó motoros, Treszl Gábor és tavalyi társa, Hunyadi Bence volt a vendége a Paksi Kertbarátok Egyesülete Téli esték című sorozata nyitó- előadásának. A polgármesteri hivatal nagytermében vetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartottak. A következő alkalmakon kaktuszokról, majd díszfákról, dísznövényekről hallhatnak, az előadó dr. Szabó Krisztina egyetemi adjunktus és dr. Gerzson László egyetemi docens lesz. Az egyesület közgyűlést is tartott, amelyen értékelte a tavalyi, mozgalmas évét, amely során alapításuk 15. évfordulóját ünnepelték. Idén is gazdag programot állítottak ösz- sze, májusban rendezik a nyitott kertek programot, természetesen lesz Tök jó nap és adventi gyertyagyújtás is. Erre az évre is terveznek szakmai kirándulásokat, Olmützbe készülnek virágkiállításra és Erdélybe, hogy tovább mélyítsék kapcsolatukat a testvérvárossal, Kézdi- vásárhellyel. ■ T. V. A KUK szerint alaptalanul aggódnak az elnyert pályázatokért átvétel Az iskolákban félnek, hogy kifutnak a határidőből, és elveszítik a támogatást, ami már nem is az övék dél-dunántúl Az oktatási intézmények állami átvételének újabb problematikus részletére derült fény a napokban. Azzal ugyanis, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) kerültek át az intézmények, az iskolák által leadott és elnyert pályázatokról is a KLIK dönthet. A megkötött szereződésekben azonban nem a KLIK szerepel mint pályázó, így módosítást kell kérni, ami sok időt vesz igénybe, és még az sem biztos, hogy a pályázat kiírója hozzájárul ahhoz, hogy másnak utalja a támogatást. A Sásdl ÁMK például többek között különböző szakkörök indítására nyert pályázati pénzt, ám attól tartottak, hogy a változtatások miatt kifutnak az időből, és elveszítik az ösz- szeget, valamint attól is, hogy a KLIK-nek sem szakembere, sem ideje nem lesz a pályázat megvalósítására. Ezzel kapcsolatban felkerestük az illetékes Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, ahol elmondták, a köznevelési intézmények átvételével valóban számos hazai és uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés gazdája lett a KLIK. Elsősorban a pedagógusmunka tartalmi fejlesztését célzó pályázatok esetében, az iskolák épületét érintő fejlesztések ugyanis maradtak az önkorAAÁÁ ‘jUlUÍUL u Hangsúlyozták, hogy a gyerekeket sem érheti hátrány a váltás miatt mányzatoknál. A folyamatban lévő fejlesztéseket azonban mindenképp megvalósítják, így sem hazai, sem uniós forrástól nem eshetnek el a köznevelési intézmények. Azt is hangsúlyozták, hogy a fejlesztések szakmai megvalósításáért továbbra is az intézmények felelnek, és hogy (amennyiben lehetőség van rá) hozzájárulnak ahhoz, hogy a korábbi menedzsment vigye tovább a már megkezdett munkát. A jogutódlást törvény írja elő, melyet a támogató szervezetek is ismernek és elfogadnak, így az sem fordulhat elő, hogy a támogató szervezetek nem teljesítik a szükséges kifizetéseket. ■ K. E. I. Nyitott kérdések bár a hivatalos közlemények szerint zökkenőmentesen zajlott le az iskolák állami átvétele, számos olvasói levél érkezett lapunkhoz is, amelyben az iskolák dolgozói arra panaszkodtak, mekkora káoszt okozott a január 1-jei váltás. Az igazgatók, tanárok azt sem tudták, hogyan pótolják a krétát, a fénymásolópapírt, kitől kérjenek a nyomtatókba festékhengert, ki kinek, és főleg mire adhat utasítást, de a fizetések és a cafetéria csúszását is nehezményezték. Akad, ahol emiatt sztrájkot is terveznek. Egyre nagyobb az igény a felnőttképzésre
