Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-01 / 27. szám
2 2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK KORKÉP JEGYZET rs Jf T, VÍZIN BALÁZS Regulázó pillantások A kinti cipőt szépen, egymás mellé kell letenni az öltözőben reggel, délelőtt 9 és 11 óra között játék a csoportszobában, utána kézmosás, ebéd, fogmosás, mesehallgatás, csendes pihenő, szabadidős program az udvaron és még bizonyára egy csomó szabály volt az oviban, amelyre most kapásból nem emlékszem. Nem ágáltunk különösebben a „menetrend” ellen, rendszerető lurkók voltunk. Persze olykor előfordult, hogy porszem került a gépezetbe, és felemeltük a hangunkat egy általunk feleslegesnek vélt feladat kapcsán. én például ki nem állhattam a rendrakást. Melós volt visszapakolni a polcra a sok katonát, a lányok babáit, a kirakósról már nem is beszélve. Csupán az óvó néni regulázó pillantása miatt vettem erőt magamon, nagy nehezen. FELNŐTTKÉNT IS hasonló helyzetekkel találkozhat az ember, csupán az ellátandó feladat sokasodott és a dorgálást kiosztó személye lett más. Itt vannak rögtön a vállalkozások. Szerintem nincsen élő ember, aki egy szuszra ki tudná mondani, miliyen kötelezettségek tern , helik őket, amelyhez a közelmúltban egy újabb társult: a kötelező adatszolgáltatás, amelynek egyébként ma járt le a határideje. Tényleg szükség van egy megbízható adatbázisra, de a cégek - kis túlzással - már azt sem tudják, hova kapják a fejüket az elmúlt hónapokban őket (is) ért változások hallatán. BIZONYÁRA VANNAK Olyan vállalkozások, akik hanyagságból nem teljesítik kötelezettségüket határidőre, de döntő többségükre nem ez a jellemző: a számos teendőik mellett rendet raknak maguk körül, tartva a regulázástól, amely esetükben már nem csak egy pillantásban nyilvánul meg. Áradást hozhat az olvadás Duna Nagyon sok hó halmozódott fel a folyó vízgyűjtő területein dél-dunántúl A Duna vízgyűjtő területein felhalmozódott hó gyors olvadása és az esetleges bő csapadék miatt a folyó áradására lehet számítani, vagyis idén feltehetően nem marad el a zöldár. Máté Balázs Ha az előrejelzések szerint a következő időszakban folytatódik az ilyenkor megszokottnál enyhébb időjárás, az a Duna vízgyűjtő területein felhalmozódott hó gyors olvadásához vezethet. Amennyiben mindez jelentős csapadékkal is párosul, a folyón komolyabb árhullám is elindulhat. Az Alsó-Du- na-Völgyi Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a Felső-Duna vízgyűjtő területein az elmúlt időszakban a hókészletek tovább gyarapodtak. A számítások szerint jelenleg a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége jóval meghaladja az átlagosat, olyannyira, hogy megközelítette a sokéves maximumot. Ugyanakkor egyelőre még nem érte el a 2006-os szintet. Ennek azért van jelentősége, mert abban az évben nagy árvíz vonult le a Dunán. Aggodalomra mindazonáltal nincsen ok, igazán jelentős árvízre ugyanis csak a fentebb említett körülmények együttes előfordulása esetén lehet számítani, s ennek esélye egyelőre bizonytalam.Ellenben az már most valószínűsíthető, hogy a korábbi esztendőktől eltérően idén tavasszal nem marad el a zöldár. A nagyobb víz eddigi hiánya nem kedvezett a természetnek, mivel nem, vagy csak alig jutott víz az árterekbe. Volt olyan év is, amikor a halak ívása teljesen elmaradt, ami nyilvánvalóan hatással volt a folyó halszaporulatára. Az áradások elmaradásával szúnyogból is jóval kevesebb volt, míg azonban az emberek ennek örülhettek, a vérszívóval táplálkozó állatoknak kevesebb élelem jutott, vagyis a táplálékláncban egy igen fontos láncszem gyakorlatilag hiányzott - most ezt is bepótolhatja a természet. Dunaszekcsőn 2009-ben is gondokat okozott a folyó, homokzsákkal kellett védekezni - azért a víz az úr Hóvízkészletek a Dunán Hóvízkészlet (km3) Sokéves maximum Sokéves átlag Jelenlegi Az elmúlt évek hóvízkészletei és ezek átlaga az adott év január 30-án (km3) 10 8 6 4 2 0 1993 199Á11995' 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2052 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Átlag FORRÁS: HYDROINFO Két nagy hullám vonult le egy évtized alatt A VALAHA MÉRT legmagasabb vízállást jégmentes időszakban a Dunán Mohácsnál 1965-ben jegyezték fel, akkor 984 centiméterrel tetőzött a folyó. A katasztrófát okozó 1956-os jeges ár legnagyobb vízszintje 1013 centiméter volt. AZ UTÓBBI ÉVTIZEDBEN kétszer is megközelítette a tízméteres szintet a folyó, 2010-ben és 2006-ban, mindkét alkalommal 950 centiméter körül alakult a vízállás. A 2006-os áradás súlyos károkat okozott a Duna szinte teljes magyarországi szakaszán, a védekezésre fordított kiadások több milliárd forintot emésztettek fel országos szinten. TOLNÁBAN, BARANYÁBAN ÍS szükség volt beavatkozásokra, a legkritikusabb helyzet Bátán és Dunaszekcsőn alakult ki, homokzsákok tízezreivel igyekeztek megóvni a veszélyeztetett területeket. MOHÁCSNÁL LEÁLLT ű kompfor- galom, lezárták az 56-os főutat és a Bátaszékről Bajára vezető utat is, ezért Baranyából csak óriási kerülővel, a szekszárdi Duna-hídon tehetett átjutni az Alföldre. A kis víz is gond az ELMÚLT KÉT évben nem az áradások, hanem a tartós apály okozott gondokat. Tavaly nyáron, éppen az aratás idején, amikora legsűrűbb a vízi járművek forgalma, másfél méter alá csökkent a folyó vízszintje, ezért a nagyobb merülési mélységű hajókat csak félig rakodhatták meg, nehogy zátonyra fussanak. 2011 őszén a teljes hajóforgalom leállt, több héten keresztül vesztegeltek a vízi járművek az országhatártól délre, s a mohácsi komp sem tudott teherautókat szállítani. Cégadatok: lejárt a határidő, nincs kegyelem a késve teljesítőknek lejárt a hivatalos határidő, ameddig be lehetett adpi - bírságolás nélkül - a cégadatok kötelező módosítására vonatkozó adatokat. Tolna megyében ez közel tízezer céget (Bt., Kft., szövetkezet, stb.) érint. A megyei cégbíróság adatai szerint az érintettek köze fele tett eleget január 31-ig a kötelezettségének. Sokan az utolsó percre hagyták az ügyintézést, így a folyamatosan emelkedő számú kérelmek miatt az országban mindenhol akadozik a cégbíróság informatikai rendszere. Elterjedt az az információ is, hogy egy ideig nem büntetik meg a későket. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azonban kiadott egy közleményt, miszerint a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a pénzbírság kiszabásától nem tekinthet el. Akár 900 ezer forintos büntetést kaphatnak azok a cégek, amelyek határidőn túl nyújtják be kérelmüket - közölte a tárca. Hozzátették, hogy az adatbejelentési határidő meghosszabbítása csak törvénymódosítással történhetne, de ilyen módosítás nem volt, és nincs is folyamatban. Hogy a cégbíróságok mi alapján határozzák meg a büntetés mértékét, erről nem nyilatkoztak. A kötelező cégadat-módosítás illetékmentes, de csak ügyvédeken keresztül lehet megtenni. Az ügyvédek díja 6900 és 60 ezer forint között mozog. Egy szekszárdi ügyvéd szerint azért hagyták sokán áz utolsó pillanatig az ügyintézést, mert azt gondolták, őket nem érinti a cégadat-módosítás. Abból indultak ki, hogy mivel sem személyi, sem más adatváltozás a cégnél nem történt, így nincs mit bejelenteni. Az új rendelkezés szerint azonban kötelezően meg kell adni minden tag és az ügyvezető születési helyét, idejét, adóazonosító jelét. Ezen felül szükség van a vállalkozás székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozó, a tulajdonosok által kiállított hozzájáruló nyilatkozatra, miszerint a társaság jogosult használni az ingatlant. Ilyen adatokra 2012 március előtt nem volt szükség, így egyszeri alkalommal, most február 1-ig illetékmentesen ezt pótolni kell. ■ M. I. Külföldi munkavállalás: a ködösítés gyanús, bajjal járhat állás Németország vonzó célpont, de kell a nyelvtudás - Érdemes az EURES-tanácsadót megkeresni A külföldi munkavállalásnál az egyik legnagyobb problémát a nyelvtudás hiánya okozza. Az érdeklődők több mint fele semmilyen vagy csak erősen hiányos nyelvtudással rendelkezik. Emellett a szakképesítés hiánya is nehézséget jelenthet. A németajkú országok többnyire közelségük miatt számítanak vonzó célpontnak a magyarok számára. A megyeszékhelyeken tevékenykedő EURES-tanácsadók hasznos információkkal tudnak szolgálni a helyi lakosoknak a német munkavállalás kapcsán. A szakemberek azt javasolják, hogy ha valaki komolyan elhatározta, hogy külföldön szeretne dolgozni, feltétlenül keresse fel az Eures-há- lózat valamely munkatársát akár személyesen, telefonon vagy e-mailben. Tevékenységük egyik legfontosabb területe a biztonságos állásajánlatokról szóló tájékoztatás, illetve a magán-munkaközvetítők működésével kapcsolatos információ- nyújtás, tanácsadás. A szolgáltatás bárki számára ingyenes. A nyelvtudás hiánya az, amely megnöveli az esélyét, hogy valaki csaló közvetítők áldozata legyen. Az elmúlt években sajnos sokakat becsaptak, ezek azonban megfelelő tájékoztatással kivédhetők. Az Eu- res-tanácsadók mindig felhív«9* NU*«* LATV,a UTIIUA1 Ál VgíiI««1 ) 'Cl land A " \y;- ' ' YäOtAR'«'0 y, jelenés V/ Bo"’hoW Gdansk ■0„„ > „>—«, r”° cts*5—^ inaCno "oBtemeA Bet«" .p >d A>Bp8«dam*|ssen<0E Leíp%9 ' Vá* ÄdamoPess' jknwetp o*ö\n bo»c fent* • OBonn Pta*'urt . ^aseoU<9? •:. iarE Németországban a hazai béreknek a négy-hétszeresét is meg lehet keresni ják a figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapján egy adott cég vagy álláshirdetés gyanús lehet. Érdemes odafigyelni gyanús jelekre a külföldre igyekvő ügyfeleknek, ha magán-munkaközvetítővel állnak kapcsolatban. Ilyen, ha a cég szolgáltatásaiért előre vagy utólag pénzt kér az álláskeresőtől, ha a vállalkozás nem szerepel a munkaügyi központ hivatalos munkaközvetítői nyilvántartásában, erről az ügyfelek az illetékes kirendeltségen informálódhatnak. Árulkodó jel lehet, ha a kapcsolattartó az ügyfél megkérdezésére nem hajlandó elárulni, mely céget képviseli, annak nevét és a székhelyeimét nem adja meg, amely alapján azonosítani és ellenőrizni lehetne azt. Hasonlóan ahhoz, ha a kapcsolattartó „ködösít” a részleteket illetően (pontos munkakör, munkavégzés helye, egyéb munkafeltételek), és az ügyfél kérdéseire idegesen reagál. Németországban 6,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta decemberben, Nyugat-Né- metországban 5,8 százalék, Ke- let-Németországban 10,3 százalék. Szólt arról, Németországban néhány ágazatot kivéve nincs törvény által garantált minimálbér, jellemzően bértarifa-szerződések határozzák meg a fizetéseket. ■ 1 I
