Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-25 / 21. szám
6 GAZDASAG HÍRSÁV Törökök tárgyaltak Budapesten A MAGYAR-TÖRÖK gazdasági vegyes bizottság a két ország közötti energetikai, ipari és egészségügyi együttműködés erősítéséről állapodott meg budapesti ülésén. Recep Akdag török egészségügyi miniszter, a bizottság társelnöke kiemelte: háromhavonta beszámolót készítenek a megállapodások megvalósulásról. ■ MTI Felépülhet a Tüskecsarnok megjelent a lágymányosi Tüskecsarnok építésének közbeszerzési felhívása. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) tájékoztatása szerint az ajánlattételre 45 nap áll rendelkezésre. Jövő tavaszra készülhet el a 16 éve félkészen álló csarnok. A nettó 5,2 milliárd forintból megvalósuló beruházás során a létesítmény alatt kétszintes mélygarázs épül. ■ MTI Munkacsoport a pénzkiáramlás ellen A kormány munkacsoportot hozott létre a külföldre kerülő pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében, de 2013-14-ben a kabinet nem tervez érdemi változtatásokat az adórendszerben - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A nemzetgazdasági tárca és a NAV javaslatot készít a kormánynak, hogy milyen bejelentési 1 “ ' kötelezettsége legyen a vállalatoknak vagy magánszemélyeknek - fejtette ki Lázár. Ez feltehetően a magyar lakosság 90 százalékát nem érinti - szögezte le az államtitkár. ■ MTI Lázár János Büntetést kapnak a késők adatok A szaktárca szerint a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre Bírságot kaphatnak azok a cégek, amelyek a február 1-jei határidőig nem teljesítik a cégmódosításra vonatkozó kötelezettségüket. Kérdés, hogy vétlen mulasztásnak minősül-e az, ha az informatikai rendszer túlterheltsége miatt valaki nem tudja időben teljesíteni az előírást. Tar Gábor A kötelező cégmódosításra vonatkozó február 1-jei határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a pénzbírság kiszabásától nem tekinthet el - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lapunk érdeklődésére. Azt kérdeztük a szaktárcától, hogy a cégbíróságok valóban büntetik-e majd 50 ezertől 900 ezer forintig terjedő bírsággal azokat a cégeket, amelyek csak az előírt határidő után tesznek eleget a kötelező cégmódosításra vonatkozó kötelezettségnek. A Fővárosi Cégbíróság vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy miután mindenki az utolsó percre hagyta az ügyintézést, így folyamatosan emelkedő számú kérelmek miatt akadozik a cégbíróság informatikai rendszere. Közölte azt is, hogy emiatt nem büntetik azonnal a későket. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy lesz-e valamilyen türelmi idő azokkal szemben, akik az informatikai rendszer túlterheltsége miatt nem tudják teljesíteni a kötelezettségüket, a szaktárca azt válaszolta: „a vétlen mulasztásokat a cégek törvényben biztosított jogukkal élve kimenthetik.” Ezzel kapcsolatban Kocsis Ildikó, a Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda vezetője azt mondta lapunknak, hogy minden esetben egyedileg, -mérlegelési jogkörben hozott döntéstől függ, hogy mi tekinthető vétlen mulasztásnak. Álláspontja szerint „vétlen mulasztás valósulhat meg, ha például egy egyszemélyes Kft. tagja és egyben ügyvezetője váratlan, hosszabb felépülési a kötelező cégadatmódosít- ás célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, illetve a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése volt-emelte ki lapunknak a szaktárca. Ezzel kapcsolatban Janklo- vicsÁdám azt mondta, a idővel járó balesete, betegsége miatt nem tud eleget tenni törvényi kötelezettségének. Ezen kívül minden bizonnyal más eset is előfordulhat, és minősülhet vétlen mulasztásnak” - mondta. A szaktárca egyben közölte azt is, hogy az adat-bejelentési határidő meghosszabbítása csak törvénymódosítással történhetne, de ilyen módosítás nem történt és nincs is folyamatban. „Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 11-én veszi kezdetét, a jogszabály módosítása február 1-jét megelőzően nem is lenne lehetséges” - emelte ki a minisztérium. Arra vonatkozóan nem kaptunk választ a szaktárcától, hogy a cégbíróságok mi alapján mérlegelnek majd az büntetés gazdaság kifehérítésének célja üdvözlendő, azonban ezt a cégbíróságok és NAV közötti hatékony információ- csere révén is el lehetett volna érni. A Székely ügyvédi iroda jogásza kiemelte: miközben a kormány kiemelt céljának tartja a bürokráciacsökkentést, ezzel az intézkedéssel komoly adminisztratív terhet ró a kkv-kra. mértékének meghatározásakor. Várhatóan az árbevétel számít majd a bírságoknál, hiszen egy nagyobb cég esetében nem lenne komoly tétel a pár tízezer forintos bírság - mondta lapunknak Janklovics Ádám, a Székely ügyvédi iroda jogásza. A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a cégtörvény tavaly március 1-jén hatályba lépett változása értelmében minden, Magyar- országon bejegyzett cégnek (kkt-k, bt-k, kft-k, rt-k és a cégbíróságon bejelentett egyéni cégek) cégadatmódosításokat kell végrehajtani február 1-jéig, legtöbbjüknek társasági szerződésmódosítás keretében. Az előírás azokat a cégeket érinti, amelyek 2012. március 31. előtt alakultak, vagy ez időpont előtt volt az utolsó változásbejegyzésük. Be kell jelenteni az összes ügyvezető, illetve tagok személyi adatait, születési helyét, idejét, adószámát, illetve amennyiben korábban ez nem történt meg, kötelező igazolni a székhely, telephely jogszerű használatát, illetve külföldi személy esetén kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kötelező cégmódosítás il- j letékmentes, azonban azt csak ügyvédeken keresztül lehet megtenni. Az ügyvédek díja információink szerint 6900 és 60 ezer forint között mozog. A gazdaság kifehérítése a cél Már biztosíték nélkül is lehet igényelni előleget az EU-projektekhez finanszírozás „Jelentős előrelépést hozhat az uniós projektek előrehaladásában az a két hete megjelent kormányrendelet, amely a szállítói finanszírozás esetében lehetővé teszi, hogy a szerződés elszámolható összegének 10 százaléka erejéig biztosítéknyújtás nélkül juthasson előleghez a közbeszerzési eljárásban kiválasztott szállító” - mondta el lapunknak a Miniszterelnökség Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkára. Homolya Róbert szerint régóta húzódó ügyet sikerült megoldani és ezzel valódi értelmet nyert a szállítói előleg kifizetése. Kiemelte: ezzel gyorsulhat a projektek elő- haladása, ezen keresztül pedig az uniós források lehívása. A kormányzat tavaly nyáron vezette be a 30 százalékos szállítói előleg általánossá tételét. Ezt az összeget az állam közvetlenül a kedvezményezett állami szerv vagy önkormányzat projektjének megvalósítását végző cégnek fizeti, kihagyva a kedvezményezettet. Az előleget igénylő kivitelező cégnek azonban megfelelő garanciát kellett felmutatnia a folyósított összegre. Az előleghez eleinte ■ Ha egy cég nem szabályszerűen használja fel az előleget, kizárhatják a közbeszerzésekből költséges bankgaranciát kellett biztosítani, majd ősztől lehetőség volt a készfizető kezességi garancia vállalására. „Előleg igénybevételére eddig is volt lehetőség, de azt csak biztosíték mellett volt mód felhasználni. Csaknem annyi pénzt kellett a banknak letenni, mint amennyit a vállalkozó előleg címén számlázhatott. Ez nem segítette a projektek előrehaladását, ezért a vállalkozások likviditásának növelésére új eszközöket kellett bevezetni” - mondta Homolya Róbert. Mindez nem azt jelenti, hogy a vállalkozások lazább kontroll mellett juthatnak pénzhez. Az előkészítés alatt álló új szankciórendszer szerint, ha egy cég az előleget nem szabályszerűen használja fel, annak a közbeszerzési eljárásokból való kizárás lehet a következménye. ■ T. G. 2013. JANUÁR 25., PÉNTEK Brit uniós tagság: az üzleti szféra is megosztott tervek A davosi fórumon nem bírálták nyíltan David Cameront, aki népszavazásra tett javaslatot Nem szűnik a vita David Cameron szerdai beszéde körül. A brit miniszterelnök hazája uniós tagságát megerősíteni hivatott népszavazás tervéről számolt be. A davosi világgazdásági fórumon részt vevő politikusok többnyire azt igyekezték hangsúlyozni: Nagy-Britan- nia helye az unión belül van, a brit üzleti élet fontos szereplői azonban ennél jóval megosztot- tabbak a kérdésben. A brit üzleti élet 55 vezető személyisége a The Times című vezető konzervatív brit napilap csütörtöki kiadásában közölt nyílt levelében üdvözölte a kezdeményezést. A levelet olyan meghatározó üzleti vállalkozások vezetői írták alá, mint a Rolls-Royce, a Londoni Értéktőzsde, a világ legnagyobb szeszesitalgyártója, a Diageo és az Xstrata nyersanyag-kitermelő óriáscég. Áz aláírók közölték, hogy szerintük is új, demokratikus felhatalmazással létrehozott viszonyrendszerre van szükség az Európai Unióval, mivel Brüsszel „egyre több terhet ró” az üzleti szférára, és valójában az európai egységes piacot sem sikerült még teljes mértékben megvalósítani. A levél szerzői szerint az euróövezeti válság megteremtette a körülményeket egy újfajta EU-megállapodás kidolgozásához, és most jött el az a pillanat, David Cameron igyekezett finomítani kijelentésén a davosi fórumon amikor nyomást kell kifejteni egy olyan rugalmasabb, versenyképesebb EU létrehozása végett. Mohamed El-Erian, a világ legnagyobb kötvénybefektetési alapja, a Pimco vezérigazgatója ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy Nagy-Britannia „nyilvánvalóan megszenvedné”, ha távozna az EU-ból. David Sproul, a Deloitte könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég nagy-britanniai részlegének elnöke is annak a véleményének adott hangot, hogy az EÜ-val kapcsolatos nagy-britanniai belpolitikai vita és az EU-tagsággal kapcsolatos bizonytalanság rossz hatással lehet a befektetési aktivitásra is. Cameron közben Davosban, a Világgazdasági Fórumon igyekezett tompítani kijelentése élét. A svájci találkozón azt közölte: „nem akar hátat fordítani Európának”, ám a politikai integráció elmélyítése egy olyan változás Nagy-Britannia számára, amelyet nem tud elfogadni. A miniszterelnök azt elismételte, hogy Európa versenyképesebbé, rugalmasabbá tételében hazája is érdekelt. Angela Merkel német kancellár is egy versenyképesebb Európáról beszélt, hiába várta hallgatósága azt, hogy kommentálja brit kollégája egy nappal korábbi kijelentését. ■ VG A * rf
