Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-24 / 20. szám
4 TOLNAI JÁRÁS 2013. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK HIRSAV Úttestre dőlt a villanyoszlop pörböly Villanyoszlopnak ütközött egy autó tegnap reggel az 55-ös úton, Pörbölyön. Személyi sérülés nem történt, de a villanyoszlop az úttest felé dőlt, így azt a szakaszt a helyreállítás idejére rendőrség teljes szélességében lezárta. Ez idő alatt Baját csak a Szent László hídon keresztül lehetett megközelíteni - tájékoztatott a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. ■ M. K. Rendszeresen találkoznak idén is siMONTORNYA Minden hónap első hétfőjén tartja foglalkozásait a Baba-mama klub. Az idei első találkozón a beszédfejlődés kialakulásáról hallhattak előadást az anyukák, és mondókákat, versikéket, ringatókat is tanulhattak. Legközelebb február tizedikén találkoznak a klubtagok, a téma a mozgás fejlődésben betöltött szerepe lesz. ■ V. M. Kevesebb volt a beruházás Tolnában tolna megye A megyében regisztrált gazdasági szervezetek 2012 első kilenc hónapjában 28,8 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, 5,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában - a KSH adatai szerint. E teljesítményérték az országosan regisztráltnak mindössze 1,4 százalékát képviselte, szemben az egy évvel korábbi 1,7 százalékkal. A Tolna megyei új bq: ruházások egy lakosra vetített értéke 125 600 forintot tett ki, amely összeg az országosnak 63, a megyék átlagának pedig 82 százalékát jelentette. ■ V. M. Még két hétig pályázhatnak a cégek Magyarország Közeleg a XXI. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje. A kiírásra azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek a 2012. évben kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el. A beadási határidő február 6. ■ H. E. Ahol a mangalica malac túr nomád tartás Nemcsak egészséges a húsa, ráadásul még a pajort is elpusztítja A faddi holtágon túl, ahol a mangalica malac túr. Többek között azon a helyen is jártunk a héten, ahol a nomád körülmények között tartott mangalicákon kívül bivalyok, szürkemarhák s egy páratlan feketenyár- géngyűjtemény is látható. Steinbach Zsolt Nem kell ahhoz az Óperenciás tengeren keresztülvergődnie az embernek, hogy nomád körülmények között tartott túró malacokkal találkozhasson. Elég csak a faddi holtágon átkelni, és a várszegi részen, a hajdani Szemző-uradalom területén egy nagyjából húsz hektáros, körbekerített területen már rá is lehet bukkanni - a mangalicákra. (Főleg ha van az embernél elegendő csöves kukorica, ami a disznókat a közeibe csábítja.) A holtágon való átkelés történhet csónakkal, de a falu alatti részen egy, a mai napig működőképes, igaz, meglehetősen viharvert, kézi erővel hajtott komp is rendelkezésre áll. Mi ezzel jutottunk át a túlsó partra, kísérőinkkel, a faddi Bényi Andrással és unokaöcs- csével, Bényi Dáviddal. A nemrég diplomát szerzett fiatalember édesapjával, Bényi Sándor egykori erdésszel hasznosítja a fent említett húsz hektáros területet, egyáltalán nem szokványos módon. Mit keresnek a mangalicák ilyen helyen? Az apa bő tíz évvel ezelőtt ott hozta létre Európa legnagyobb feketenyár géngyűjteményét, több, mint ezer „származással”. (Az ott fellehető fák több, mint ezer élőhelyről származnak, szerte a Kárpát-medencéből.) Kérdés, vajon mit keresnek a mangalicák egy ilyen helyen. Nos, Bényi Dávid elmondta, hogy édesapja még 2008-ban cserebogárpajort talált a területen, ez a kártevő pedig veszélyes a fákra. Mivel vegyszert használni egy ilyen helyen nem lehet, biológiai módszert kellett keresni. Ha simogatni nem lehet is a nomád mangalicákat, de elfogadják az ember közelségét. Bényiék szívesen megmutatják a birtokot minden érdeklődőnek Amit végül a mangalica testesített meg. Az állat folyamatos túrásával karban tartja a területet, és elfogyasztja a cserebogár pajort. Valamint minden ehetőt - a csigától a faágig - beker belez, amihez hozzáfér. Nem utolsó sorban pedig, mint minden disznó, a mangalica maga is ehető, méghozzá nagyon is: neves szívgyógyászok is hirdetik, mennyire egészséges a húsa és a zsírja. Nem szaporítják őket A terület persze nem egyetlen malacra van méretezve: első alkalommal, tavaly tizenöt süldő került oda, idén húsz. Van köztük szőke, vörös és fecskehasú is. Mindegyikük heréit. Dávid azt mondja, nem akarják szaporítani az állatokat, már csak praktikus okokból sem: ha egy 180 kilós mangalica kan megérzi a távolból a görgő koca illatát, nincs az a kerítés, ami ellenállna neki. Mangalica ésszel belegondolva minden bizonnyal csodálatos életük van a várszegi példányoknak. (Természetesen dagonyázhatnak is, egy régi téglaégető helyén alakítottak ki nekik egy ilyen részleget.) Ám amikor elérik a vágó súlyt, életük ugyanúgy befejeződik, mint más fajtájú rokonaiké. Azzal a különbséggel, hogy a mangalicákat nehéz lenne a szabadban Fél éve érkeztek, szépen fejlődnek a szürkemarhák és a bivalyok is A mangalicákon kívül még két őshonos állatfaj él a területen: két szürkemarha és két bivaly. Nem egészen másfél éve érkeztek, előbbiek kb. 150 kilósán, a bivalyok két mázsásán. A szürkemarhák most 4-5 mázsásak, két társuk 6 mázsa körüli. Egyikük sem különösebben vad, Dávid kézhez tudta szoktatni őket. Ezek az állatok az év nagy részében legelnek, emellett ellátják őket szalmával és szénával. A bivalyok még a nádat is megeszik. Viszont előbb utóbb őket is elfogyasztják majd, jórészt szalámi formájában, mangalicával keverve. Ez ősszel várható. De még ez előtt megérkeznek majd az újabb borjak. Az őshonos kérődzőket Is kézhez tudták szoktatni elkapni, leteperni és leszúrni. Ezért golyó által halnak. Ennél egészségesebb körülmények nincsenek Bényiék elsősorban saját fogyasztásra tartják a sertéseiket, de a faluból is egyre több az érdeklődő, sőt, neves szekszárdi borászok is vásároltak már tőlük. Nem véletlen az érdeklődés, hiszen ennél természetesebb, „vegyszermente- sebb” viszonyok közötti állat- tartási mód nemigen képzelhető el. A sertések még malac korukban megkapják a kötelező oltásokat, de később gyógyszer nélkül is makkegészségesek maradnak a szabadban. A területhez tartozik egy öt hektáros gyümölcsös, többek között faeperrel, vadkörtével, vadcseresznyével, kökénnyel, szilvával. Ezt az ültetvényt sem permetezik. Májustól őszig a disznók főként ezeken a gyümölcsökön élnek, ezen kívül a területen szintén termő diót, mogyorót, tölgymakkot is megeszik. Nyáron kiegészítésként, illetve télen kapnak csöves kukoricát. Plusz az extra jutalomfalatok, hogy hajlandóak legyenek megmutatni magukat. Tolna döntött, kiválik a többcélú kistérségi társulásból előny Akkor lehet jövője az együttműködésnek, ha vannak valódi feladatok, és a tagsági díj sem túl magas Kiválik a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásból a tolnai önkormányzat - határozott a helyi képviselő-testület. A döntés nem előzmény nélküli, dr. Sümegi Zoltán, Tolna polgár- mestere tavaly decemberben úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint Tolnának, mint az új járás központjának nem feltétlenül érdeke, hogy a szekszárdi társuláshoz tartozzon. A döntéshez kapcsolódó előterjesztésben többek között az szerepelt: a kistérségi társulás feladatköre már-már áttekinthetetlen, nincs a társulásban megvalósítandó feladatokhoz leosztott normatíva, a feladatokat ellátó munkaszervezet is Orbán Zsolt, Tóth István, Fülöp János és dr. Sümegi Zoltán polgármesterek megszűnt január 1-jével. így pedig egyáltalán nem tekinthető költséghatékonynak a társulási tagság jövőbeni fenntartása. Ehelyett inkább a tolnai járáshoz tartozó településekkel egy kisebb, rugalmasabb társulás létrehozásáról kellene gondolkodni. A kiválásról szóló döntést a kilépés előtt legalább hat hónappal meg kell hozni. A jelenlegi társulási megállapodás szerint pedig az adott év utolsó napjára lehet felmondani a tagságot. Annak érdekében, hogy Tolna ez év vége előtt ki tudjon válni, kezdeményezik a társulási megállapodás módosítását. ■ S. K. Megszüntetés, várakozás a fácánkerti vezetés úgy látja, hogy a megváltozott jogszabályok miatt a falu számára nem jelent előnyt a társulás működése. A képviselő-testület még tavaly kezdeményezte a társulás megszüntetését. Emellett szorgalmazták egy más feltételekkel megalakítandó társulás létrehozását. Bogyiszló jelenleg várakozó álláspontot képvisel. Tóth István polgármester szerint a következő mintegy fél év alatt fel kell mérni, milyen haszna van a társulási tagságnak a község számára, a befizetett tagdíjhoz viszonyítva. Mint mondta, nem akarnak radikális döntést hozni. Értelmes feladat kell- ha az új helyzetben találunk értelmes tevékenységet a kistérségi társulásnak, akkor azt érdemes lehet megtartani. Ha nem, akkor feltételezhetően az adott járási szinteken jön létre valamilyen új együttműködés- vélekedik Fülöp János. Fadd polgármestere szerint figyelembe kell venni, mekkora lenne a tagsági díj, illetve lesz-e olyan feladat, amit a régi kistérségi szinten lehet megoldani. Úgy véli, van idő mérlegelni, hiszen elég, ha ez év közepén hoznak döntést az esetleges kiválásról. A testület mindenesetre jövő heti ülésén foglalkozik a témával. * *
