Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-02 / 1. szám

4 DOMBÓVÁRI JÁRÁS 2013. JANUÁR 2., SZERDA HÍRSÁV Dombóvári gyűjtés látható Kalaznon kalaznó Dombóvári kincsek vendégeskednek Kalaznón. A két település örökségvédő kö­zössége, a Fejlődő Kalaznó- ért Egyesület és a Dombóvá­ri Városszépítő és Városvédő Egyesület tagjai néhány hó­napja vették fel egymással a kapcsolatot, az egyre értéke­sebb együttműködés legújabb eredményeként pedig a Ka­pós-menti fehér hímzés anya­gát állították ki a faluban. A néhai Cser Mária hímző népi iparművész, pedagógus, vala­mint a dombóvári Szent Orso­lya rendi Zárda-nővérek által gyűjtött és megőrzött textíli­ák stílszerűen egy bemutató hímes ládában láthatók janu­ár közepéig. ■ H. E. Ízelítőt kaptak a község értékéiből závod A závodi fiatalok má­sodszor szerveztek bortúrát a községben, amelynek célja a helyi termelők bemutatása, a település gyönyörű értékeinek megismertetése volt. A na­pokban zajlott eseményhez 32 vendég csatlakozott, az ország több pontjáról érkeztek túrá­zók, hogy megízleljék a závodi | boros gazdák kiváló nedűit. A j program a civil házban tartott vacsorával és kötetlen beszél­getéssel zárult. «V. B. Első alkalommal készítettek betlehemet kismányok A kismányoki nyugdíjasklub ötlete alapján, Sebestyén Zsoltné irányításá­val egy gyönyörű betlehemet készítettek a közelmúltban a helyiek. Első alkalommal gaz­dagítja a betlehem a völgységi falucska központját, de elhatá­rozták, hogy ezentúl minden évben kiállítják, és bővítik va- | lamilyen új elemmel. ■ V. B. A kismányoki betlehem Folytatja, ahol abbahagyta kórház A szakma dr. Kerekes László elképzeléseit igazolta December elsejétől ismét dr. Kerekes László áll a dombó­vári kórház élén. Célja a korábban elkezdett munka folytatása, az új lehetőségek megtalálása, és a kölcsönös bizalom helyreállítása. Hanoi Erzsébet dombóvár Érezte a megbe­csülést és a szeretetet a lakos­ság, valamint kórház dolgozói­nak döntő többségétől, ez adott erőt dr. Kerekes Lászlónak ah­hoz, hogy az egy évvel ezelőt­ti „mattolás” után mégis pályá­zatot nyújtson be Szent Lukács Egészségügyi Kft. főigazgatói posztjára. A döntés ezúttal már nem az egy esztendeje bizal­matlan képviselő-testület kezé­ben volt, hanem a májusi álla­mi fenntartásba vételt követően a Gyógyszerészeti és Egészség- ügyi Minőség- és Szervezetfej­lesztési Intézet (GYEMSZI) ha­táskörében. December 1-től így majd’ egy év kihagyás után is­mét dr. Kerekes Lászlót nevez­ték ki az intézmény élére. Az or­vos 23 éve dolgozik a dombóvá­ri kórházban, ebből 10 évet töl­tött el igazgatóként. Nem tagad­ja, nehezen élte meg a vezetői poszt és a személye körül kiala­kult huzavonát, de tele hittel, optimizmussal szeretné foly­tatni a szolgálatot.- A szakma és a tulajdonos elképzelései különbözőek vol­tak - idézte fel a visszás hely­zet okait a főigazgató. Mint mondta, a tevékenysége ellen felhozott legfőbb vád az volt, hogy nem képviselte megfelelő­en a kórház érdekeit a szerke­zeti átalakításban, nem az ak­tív ágyak számának megőrzé­sét szorgalmazta, hanem a re­habilitációs profil erősítését. Ezzel szemben az akkor már is­mert, az egészségügy változá­sairól szóló Semmelweis-terv- ből látszott, a szakma szándé­kai Kerekes doktor elképzelé­seivel esnek egybe. Az alapel­látás mellett a gyógyvízből me- rítkező rehabilitációs tevékeny­ség - amely már évekkel ez­előtt hangsúlyt kapott Dombó­váron - lehet a fő irány. A szak­mai irányítás elhatározásán az új vezetés sem tudott változtat­ni, tavaly július elseje óta 155 helyett 120 aktív ágy működik Dr. Kerekes László azt mondja, nehéz időszak volt a vezetőváltás körüli huzavona, de tanult is belőle a dombóvári kórházban, a bete­geket nyolc osztályon látják el. Az alapellátás tehát biztosított a Szent Lukács ellátási terüle­tén - dombóvári, tamási és sás- di járás - élő 7(J-8Ü ezer ember számára. Dr. Kerekes László arra is ki­tért, hogy egy pénzügyileg és szakmailag stabil, az orvos hi­ánnyal minimálisan küzdő kór­házat adott át, viszont egy adós­ságot felhalmozó intézményt vett vissza. Átvilágítást rendelt el annak feltérképezésére, mek­kora tartozása van a kórház­nak, mik ennek az okai, és mi­ként lehet kilábalni belőle. Azt is kiemelte a főigazgató, hogy több, képzésre fordítható pályá­zati pénz elnyerése az előző ve­zetés eredménye. A sikeres pá- lyázgatást a jövőben is szeret­nék folytatni. Ezzel összefüggő cél a háziorvosokkal közös pre­venciós program megvalósítá­sa, a sürgősségi osztály kiala­kítása, rendelő felújítás, a tüdő­gondozó és felnőtt pszichiátriai ellátó áttelepítése a kórház terü­letére, a felújításra szoruló épü­letszárny rekonstrukciója. Ami a többi jövőbeni elképzelést ille­ti, a legnagyobb hangsúly a me­gye többi egészségügyi intéz­ményével - főként Szekszárd- dal - való együttműködésen, a járó beteg és a sürgősségi ellá­tás erősítésén, a 120 ágy meg­tartásán és a rehabilitációs sze*. rep regionális betöltésén van, illetve az idős ellátás új kihí­vásainak szeretnének mindin­kább megfelelni. Továbbá a fe­szült időszakban megingott bi­zalom helyreállítása is fontos feladat - tette hozzá Kerekes doktor. Számtalan név felmerült a tisztre, de egy ideig nem is volt orvos-igazgató DR. KEREKES LÁSZLÓ korábbi igazgatói megbízatása 2011 vé­gén járt le, ám hosszas döntés- képtelenség miatt 2012 első hó­napjában orvos-igazgató nélkül működött a dombóvári egész­ségügyi intézmény. A képvise­lő-testülettől ugyanis Kerekes doktor nem kapta mega bizal­mat, míg a Fidesz-frakció által támogatott, szintén pályázó dr. Antalffy Zsolt hiába fordult há­romszor is felmentvényért a szakmai vezető testülethez. Erre azért lett volna szüksége, mert hiányzott a poszt betöltéséhez kellő menedzseri képesítése. ezt követően még 2011 végén képbe került dr. Nagy Mihály, a karcagi kórház igazgatója, aki ugyancsak élvezte a jobboldal támogatását, sőt úgy tűnt, ő lesz a befutó, de a szerződés kölcsönös aláírásra már nem került sor. VÉGÜL DR. SCHMIDT LÁSZLÓ töl­tötte be februártól november vé­géigaz orvos-igazgatói tisztet, miután a szakmai vezetői testü­lettől megkapta a számára is szükséges felmentvényt, a kép­viselő-testülettől pedig a támo­gató szavazatokat. Arzénmentesítő berendezéseket helyeztek tizembe három faluban Arzénmentesítő berendezést he­lyeztek üzembe karácsony előtt Döbröközön, Kurdon és Csibrá- kon - mondta el Müller János, Kurd polgármestere. A telepü­léseken az ivóvíz arzéntartal­ma meghaladja a literenkénti tíz mikrogrammos mennyiséget, ami ütközik az EU által megha­tározott határértékkel. Hazánk ez év december 25-ig mentesült ennek betartása alól, addig a li­terenkénti 20 mikrogrammos érték volt érvényben - az érin­tett településeken literenként 19-23 közötti értékeket mértek. A szigorúbb szabályozás be­tartása érdekében vas-hidro- xid alapú arzénmentesítő tölte­tekkel teljesen kivonják az ivó­vízből az arzént. A berendezés megvásárlása és beszerelése öt­venmillió forintos költséget je­lent, amelyet támogatásként megkapott a három falu a Bel­ügyminisztériumtól. A techno­lógiát másfél-két évig alkalmaz­zák, a végleges megoldást a tér­ségben zajló ivóvízminőség-javí- tó program jelenti majd. ■ H. E. elismerést kapott Szili Lajosné döbrököz Belügyminisztériu­mi elismeréssel díjazták Szili La­josné polgármestert Döbrököz kiemelkedő közfoglalkoztatá­si programjáért. Dr. Pintér Sán­dor belügyminiszter a napokban nyújtotta át Budapesten az elis­merő oklevelet, amelyhez két­millió forint támogatás is dukált. A településvezető kiemelte, a jutalom közös siker, amelyben része van a közfoglalkoztatás szervezőinek, a képviselő-testü­let tagjainak és az abban dolgo­zóknak. Hozzátette: az elisme­rés annak is köszönhető, hogy az önkormányzat már évekkel ezelőtt elindította a Sorsfordító, sorformáló programot, a közfog­lalkoztatásban pedig idén 134- en vettek részt. A kétmillió fo­rintos támogatást a gombater­mesztés fejlesztésére fordítják. Az ország 52 települését dí­jazták a közfoglalkoztatásért, Tolna megyéből Ozora és Re- göly polgármestere részesült még az elismerésben. ■ E. H. Búcsúzniuk kell Kun Bélától, Zalka Mátétól, Kilián Györgytől közterületek Munkacsoport alakult a XX. századi diktatórikus rendszerekhez köthető utcanevek összegyűjtésére Mi lesz veled, Kun Béla utca? Töb­bek között erre a kérdésre kere­si a választ az a munkacsoport, amely nemrégiben alakult Dom­bóváron. A városban országos vi­szonylatban is sok közterület vi­sel a XX. század önkényuralmi rendszereihez köthető nevet. Az önkormányzatoknak azonban jogszabályban rögzített kötele­zettsége az ilyen jellegű utcane­vek megváltoztatása, mint ahogy cégek, intézmények, civil szerve­zetek és sajtótermékek sem vi­selhetnek ezentúl diktatórikus múltra utaló nevet. A tilalomról szóló törvény - amely arra is ki­tér, hogy az utcanévváltozás mi­atti költségek, vagyis a hatósági igazolványok cseréje az érintett lakosság számára illetékmentes - január elsején lépett hatályba, de több önkormányzatnak türel­mi időre lesz szüksége. Dombóváron ugyan 1992- ben már búcsút intettek például Marxnak és Engelsnek, valamint a November 7. utca fölött is eljárt az idő, de még mindig legalább húsz olyan utca van a városban, ami szemet szúrhat. Ilyen példá­ul a Népköztársaság útja, a Vörös Sugár út, a Zalka Máté, a Kilián György vagy éppen az Április 4. utca. Van viszont néhány vélemé- nyes elnevezés, mint mondjuk a Munkás tér. A Mészárosné Fodor Klárá­val, Takács Istvánnéval, Varga Jánosnéval, Varga Ferencnével, A Tanácsköztársaság tér utcatáblája helyén Is hamarosan új állhat dr. Szőke Sándornéval, Kóródi Gáborral és Éri Tamással felál­ló munkacsoport feladata azon dombóvári közterület-nevek ösz- szegyűjtése, amelyek a múlt szá­zad önkényuralmi rendszerei­hez köthetők. A társaság tagja­inak ezt követően legalább két, indoklással kiegészített alterna­tívával kell előállnia, elsősorban a városhoz kapcsolódó szemé­lyek, események, fogalmak kö­zül válogatva. A lehetőségeket az önkormányzati rendelettel létre­hozott kuratórium véleményezi, és a javaslatokat eztán terjeszti a képviselő-testület elé. A határidő a márciusban esedékes ülés. A járásban Kurdon sem ma­radhat a Felszabadulás utca el­nevezése. Müller János polgár- mester elmondta, hogy jó pár éve már volt egy kísérlet arra, hogy átnevezzék a közterületet, de az ott élők többsége akkor a Felszabadulás mellett döntött. A Vörös hadsereg utca Csib- rákon vezet végig, az a falu leg­hosszabb utcája. Szűcs János polgármestertől tudjuk, hogy a képviselő-testület még nem foglalkozott a törvényileg előírt névváltoztatással, és tudomása szerint a falubelieket nem zavar­ja az elnevezés. Mint mondja, ez is a történelem része. Ha pedig az önkormányzat költsége lenne a címváltozással járó illeték kifi­zetése, arra nem futná a telepü­lésnek. ■ Hanoi E. v ♦ t t i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom